Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-326
326, országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 387 Vertán Endre jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek 6000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Posta, távírda és távbeszélő. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 9. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : VIII. fejezet, 5. czim. Beruházások : IV. fejezet, 3. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 8. czim. Rátkay László ! Rátkay László : T. képviselőház ! (Halljuk !) Midőn a magyar posta költségvetését tárgyaljuk, nagy örömömre szolgál azt konstatálhatni — és azt hiszem, hogy ez általános nézet — hogy a magyar postát nem illetheti más, mint a dicséret és elismerés. (Élénk helyeslés.) Azért ez alkalommal csak egyre kérném az igen t. miniszter urat és ez az, hogy a posta mellett a telefonhálózat kezelésének ügyét is a lehetőség szerint gondviselésében részesiteni és sürgősen előmozdítani méltóztassék. Ezenkívül még egy igazi jogsérelmet ajánlok a t. miniszter ur figyelmébe, és ez a magyar postaés távirdakezelőknek a dolga. Az 1893. évi, a fizetésrendezésről szóló törvény és az a mellé csatolt kimutatás világosan megmondja, hogy a postaés távirdakezelők a XI. fizetési osztályba soroztainak, a valóságban pedig ez nincs így. Itt tehát most igazán az a jogsérelem áll elő, hogy a kiadott rendelet mellőzte a törvényt, illetve ez ellenkezésben áll a törvénynyel, vagy azt mondhatjuk, hogy a törvény nincs végrehajtva. Nagyon kérem a t. miniszter urat, hogy méltóztassék azt a kérvényt és kérelmet, a melyet a posta és távirdakezelők ez ügyben hozzá intéztek, figyelmére méltatni, mert az, a mit ők kérnek, nemcsak méltányos és jogos, hanem egyúttal törvényes is.( Elénk helyeslés). Elnök: Kiván-e valaki szólni ? (Senki sem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 25,541.300 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 2. Rovat. Dologi kiadások 26,859.300 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. A budapesti ni. kir. távbeszélő-hálózat bérletének megszüntetéséért 41 féléven át fizetendő évi 736.000 K. valamint a távbeszélő-hálózatot terhelő és szintén 41 féléven át fizetendő kölcsön évi 91.000 K járadékának 23. és 24. részlete 827.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 2. Rovat. Postamesterek szelvényeinek megváltására 170.000 korona, Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Beruházások. 1. Rovat. A távírda és távbeszélő fejlesztésére felvett előlegek visszatérítésére, a megszerzett ingatlanok hátralékos vételárára és kisebb építkezésekre 450.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa): 2. Rovat. Az országos távbeszélő-hálózat létesítésére és a távirda-hálózat kiegészítésére 8,000.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. 69,914.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Vertán Endre jegyző (olvassa) .• Magyar kir. postatakarékpénztár. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 10. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: VIII. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 9. czim. Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház ! (Halljuk!) Midőn a postatakarékpénztár intézményét a törvényhozás 1885-ben életbeléptette, indokolásául és alapjául szolgált, a mit annak idején az akkor benyújtott törvényjavaslat indokolása következőkép fejezett ki (olvassa) : »Czélja és rendeltetése — igy mondja az indokolás — a postatakarékpénztárnak úttörőként működni a takarékossági hajlam általános felélesztésére, és ez által a közjó előmozdítására, mert az egyszer felkeltett takarékosság a szorgalmat, becsületességet és a józanságot is maga után vonja és az önállóság érzetét is fejleszti.« Ez a szép tétel volt a kiindulási pont akkor, a mikor a törvényhozás és az ország a postatakarékpénztárt létesítette. Ha azonban ma, 22—23 évi működés után a postatakarékpénztárnál elért eredményt és az ott folytatott politikát nézzük : ha objektíve akarunk nyilatkozni, nem állithatjuk azt, hogy ez a szép és mindenesetre igen helyesen felállított elv a postatakarékpénztár politikájában teljesen kifejezésre jutott volna, hanem látunk olyan mellékáramlatokat, melléktekinteteket, melyek a postatakarékpénztár vezetésében predomináló súlyt nyertek és elhomályosították magának az intézmény alapításának eredeti czélját és rendeltetését. (Halljuk I Halljuk I) Már akkor, a mikor az intézményt felállították, konstatálható, hogy túlságos súlyt helyeztek arra a szempontra, nehogy ez az intézmény valamikép a magántakarékpénztárak versenyéül, konkurrencziájául szolgáljon. Az indokolás maga büszkén hivatkozik arra, hogy a mig Angliában csak 1 /4%, Olaszországban 8 /io%, Francziaországban 5 /io% az a latitüd, a mely a magánpénztárak és a postatakarékpénztár kamatlábai között fennáll, addig nálunk ugy kontemplálták a postatakarékpénztárt, hogy az a latitüd 1"95% legyen, nehogy a magán49*