Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

326. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 383 nézve arra hivatkozik, hogy balesetek megvizsgálásánál a szolgabiró nem tudja, hogy kinek költségére szálljon ki. Engedelmet kérek, a szolgabiró a maga törvényes kötelességeinek teljesítésére, mindig saját átalánya terhére száll ki, még munkásbiztositásra sem kap külön költséget. A közigazgatási tisztviselőknek, alispánnak, járási tiszt viselőknek uti átalányai vannak, ezen uti átalány terhére eszközlendők összes külső eljárásaik, ennélfogva arra utasitás, hogy a szolgabiró micsoda költségen utazzék, nem szükséges, de nem is adható. Már most rá kell térnem a t. képviselő ur vádjának arra a pontjára, a mely a legsúlyosabb, mert azzal vádolja a kereskedelemügyi kormányzatot, hogy az országos pénztár autonómiájába avatkozik bele. (Mozgás a középen.) Világosan méltóztatott utalni arra, hogy erre joga nincs a miniszternek, csak az állami munkásbiztositási hivatalnak. Ebben természetesen impliczite benne van, hogy az autonómiába beavatkozunk, sőt méltóztatott kétszer-háromszor is hivatkozni reám, hogy beszédemben, mikor a törvényjavaslatot tárgyaltuk, — állitottam — és most is állítom, hogy az autonómiába pedig beleavatkozni nem szabad. Hogy az autonómiába beleavatkozunk, azt a t. képviselő ur különösen egy tételre alapítja és ez az, hogy a pénztárnak még tisztviselői kara nincs. T. ház! Ennek históriája van, még pedig, sajnos, igen kellemetlen históriája. Az országos pénztár igen szépen kezdette működését, jóllehet az első választásoknál bizonyos tendencziózus dolgok történtek, a melyek, sajnos, hogy történtek, mert megzavarták azt a viszonyt, a melynek munkaadó és munkás közt a pénztár körül a legbékésebben kellene alakulnia. Azonban a törvény formái betartatván, nem volt mód arra, hogy ez a kellemetlen eset reparáltassék, és igy az országos pénztár ideiglenes alakulása jóvá volt hagyandó. Az országos pénztárnak első dolga nem az volt, hogy a végleges alapszabályokat készítse el, nem is lehetett, mert ideiglenes alapszabályokról kellett gondoskodnia, és ezekbe az ideiglenes alapszabályokba csúsztak be azok a hibák, a melyeket a képviselő ur Herczegh osztálytanácsos ur kritikája gyanánt előadott és a mely hibákat az osztálytanácsos ur, a ki a munkásbiztositási pénztárt ez idő szerint vezeti, igenis, helyesen jelölte meg oly hibák gyanánt, a melyekből eredő következmények azután a munkaadókat, de a munkásokat is súlyosan érintik. Csak egy példát hozok fel erre, a mely különösen a kisiparosok részéről sokoldalú panasz tárgyává tétetett és ez az, hogy hétnaj>i munkabér vétetik a járulék alapjául, holott a munkaadó hat napon fizet munkabért; ez a munkaadó megterhelésével járt volna, a mi miatt jogosan panaszkodnak. Ilyen és hasonló tévedések csúsztak bele az akpszabályokba, a melyeket most a végleges alapszabályok korrigálni fognak. A végleges alapszabályok kérdését épen a holnapi napon fogja tárgyalni a pénztár igazgatósága; annak alapján a választás, a végleges alakulás is elrendelhető lesz, ugy hogy a lehető legrövidebb idő alatt megalakul véglegesen az országos pénztár is, ugy külső, mint belső szerveiben. Nagyon természetes, tisztviselői kara nem lehet ennek a pénztárnak addig, a mig véglegesen meg nem alakul ós a mig szolgálati szabályzatai nincsenek meg. Már most mi történt ? — és ez az, a mivel nem akartam előállani. Az, hogy itt igenis egy hatalmi kérdésről van szó, de nem a mi részünkről, hanem sajnos, a munkások részéről, a kik ragaszkodnak ahhoz és követelik, hogy a szocziáldemokrata szervezet egyik elsőrangú exponense feltétlenül megválasztassék. (Mozgás a baloldalon.) Pető Sándor (közbeszól) : Ha érdemes rá . . . Szterényi József államtitkár: Én nem vonom kétségbe az ő kvalitásait, de méltóztassék megengedni, (Zaj. Elnök csenget.) hogy egy testülethez, a melynek sem a munkaadók, sem a munkások felé hajlania nem szabad, egy intézményhez, a melynek feltétlenül pártatlannak kell lennie, ugy a munkaadók, mint a munkások érdekében, kétségtelen, hogy politikailag exponált egyéneket odahelyezni nem czélszerű. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pető Sándor (közbeszól) : A munkaadók is akarják ! (Zaj. Elnök csenget.) Szterényi József államtitkár: Ha a képviselő ur kívánja, erre is rátérek. Itt arról van szó, — a nélkül, hogy befolyni akarnánk az autonómiába — hogy először garancziákat kell szerezni arra nézve, — és ez iránt folynak a tárgyalások, hogy a munkásbiztositási hivatal tisztviselői kara kvalifikálva legyen, értelmi kvalifikáczióvalbirjon. Nem vonom kétségbe, hogy az illető bir, mert nem egyéni szempontból szólok, ne méltóztassék ezt ebben a vonatkozásban venni, csak általánosságban mondom. Másodszor pedig, a ki akár a központban, akár a vidéken vezető állásban van, vagy általában tisztviselői állást elfoglal ezen intézménynél, sem a munkaadó-, sem a munkásszervezetnek, sem munkaadó, sem munkás politikai testületének tagja ne legyen. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Szatmári Mór : Az egy előkelő birói funkczió ! Pető Sándor: Nem hefyes ! A törvény nem mondja ! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Szterényi József államtitkár: Itt egy intézményről van szó, a melyet vérteznünk kell minden, akár a munkaadó, akár a munkás jogtalan befolyása ellen. (Elénk helyeslés.) Es engedjen meg nekem a t. képviselő ur, hogy mennyire indokolt ez az én javaslatom, vagy eszmém, vagy nem tudom minek nevezi a képviselő ur, hivatkozom arra, hogy épen már itt ebben a hivatalban történt, hogy egy alkalmazott felszólittatott a szocziáldemokrata pártba való belépésre, mert különben nem fog megválasztatni. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon.)