Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-325
348 325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. és a Rákospatak torkolatánál a pesti oldalon már római téglákkal körülvett fürdőt találtunk. És itt a logika mit mutat ? A hogy tiszta volt Zsigmondy logikája a Margit- és az Artézifúrással, hogy kibukkant mindenütt ugyanaz a viz, az^ alhévvizek átellenes partján szintén igy lesz. Én nagyon merném állitani a tudomány bázisán, hogy az alsó hévvizek csoportjával szemben az a réteg is szintúgy átmegy a Duna alatt, mint a felhévvizek. így a pesti oldalon akármikor fúrathatnánk Artézi kutakat. És erre nézve az igen t. honvédelmi miniszter úrra czélzok első sorban. A Ludovika akadémia parkjában van két tó, a mely csak a legnagyobb hidegben tud befagyni, pedig hitvány kis tavak. Ugyanott van egy tó a botanikus kertben is. Szóval már ott is mutatkozik ez a jelenség, csak a fúrással kellene kísérletet tenni. Olyan fürdőt furathat ott, hogy nemcsak a kadétok fürödhetnek, hanem a publikum számára is megnyithat egy ferenczvárosi meleg fürdőt és akkor a Gschwindt-fürdő kérdése is meg van oldva, (Derültség) mert senki sem fog oda menni, ha a Ludovika természetes meleg vizet mutat fel, ugy mint a városligetben az artézi-kut. Ez ott szintén feltalálható, mert a geológiai rétegek mutatják. Ezt az eszmét a Ludovikára vonatkozólag annakidején báró Fejérváry honvédelmi miniszter urnak is megmondottam, kérdezvén: Akarsz-e uj ludovikai felvételi helyeket alapítani ? Módodban van, — mondottam a volt honvédelmi miniszter urnak — fúrass a földbe és akkor egy nagy fürdő nyitásával annyi jövedelmed lesz, hogy a kadétokat megszaporíthatod abból az alapból, a melyet a fürdő jövedelmezni fog. Gondolkozott és én kérdeztem tőle: Meg fogod próbálni? Tudod, — mondotta nekem, — engem azért neveztek ki honvédelmi miniszterré, hogy a pénzt, a mit megszavaznak, elköltsem, nem pedig, hogy szerezzek is. Szóval azt mondotta, hogy az nem az ő mestersége. (Derüüsp'g.) Bizom azonban e részben a mostani honvédelmi miniszter úrban, hogy talán nem igy fog gondolkozni, és ha esetleg ő is igy gondolkoznék, akkor az igen t. pénzügyminiszter úrhoz szólok egyenesen: méltóztatnék ezt a dolgot megpróbálni, mert nemcsak Budapestnek, hanem a Ludovikának is fog használni és a város egészségügyét is elő fogja mozditani, ha a József- és Ferenczváros lakossága olyan olcsó népfürdőket kap ezáltal, a minő az artézi-kut. A tudomány bázisán merem állitani, hogy valamint a felhóvvizi résznél már a rómaiaknál sikerült, ugy az alhévvizi résznél sikerülni fog most a megfelelő forrásokat megtalálni. Ott van a Ludovika-Akadémia gyönyörű parkja. Méltóztassék azt fürdőparkká alakítani. Jó jövedelem is lesz belőle és a főváros közegészségügye örvendetesen javulni fog. Ajánlom ezt a honvédelmi miniszter ur és a pénzügyminiszter ur figyelmébe. (Helyeslés.) A belügyminiszter urnak azért nem ajánlom, mert ő úgyis meg van győződve közegészségügyi szempontból ennek a fontosságáról és kétségtelenül csak örülni fog, ha a két más minisztérium létrehozza ezt az alhévvizi fürdőt. (Igaz! Ugy van!) De van még egy más kérdésem is a budai fürdőkre vonatkozólag az igen tisztelt belügyminiszter úrhoz. Ne méltóztassék azt tovább tűrni, hogy a közmunkatanács, vagyis az állam által megváltott és a fővárosnak ajándékozott Sáros-fürdő forrásai, ezek az áldott vizek, a melyeknek az iszapja tudvalevőleg a legerősebb, ezentúl is használatlanul heverjenek. Mi történik ma már vagy 25 év óta? Az állam megváltotta ezeket és a főváros, nem tudom miért, a Dunába hagyja folyni. Nem építtet fürdőt és igy senki sem használja, kivéve a katonai kórházat, a melynek joga volt a Sáros-fürdő egy részéhez. Használja is kis részben a maga betegei számára, mert a katona az ő jogát nem hagyja. A szegény publikum azonban, a mely százával kereste fel különösen a köszvényes bajoknál igen hathatós fürdőt, hosszú idő óta el van zárva a Sáros-fürdő gyógyhatásától. Ezért kérem, méltóztassék intézkedni, hogy ez a fürdő valahára újból megnyíljék. Ha a főváros nem akar csinálni semmit, ugy vissza kell vonni az ajándékot. Ha az állam létesít itt fürdőt, még nyerekedni is lehet rajta és a mellett igen hathatós gyógyfürdőnk lesz. (Helyeslés.) T. ház! Csak rá akartam mutatni arra, hogy hazánk minő gazdag az isten áldásaiban ós hogy lustaságunk és nemtörődömségünk miatt mennyire hátra vagyunk. Csak erre a két tényre: az ásványvizek kezelésére és kivitelére, s a fővárost közel érdeklő budapesti és illetőleg pesti oldalon levő forrás-gyógyvizek felhasználására kérem az igen t. belügyminiszter ur intézkedését és energiáját. Tudom, hogy megvan az érzéke mindezek iránt, épen azért nem is beszélek tovább, hanem gondoskodásába ajánlom ezt az ügyet, a mely ugy a közegészségügynek használ, mint pedig gyakorlati, anyagi eredménynyel is kecsegtet bennünket, jogkezelés mellett. Magát a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés.) Raisz Aladár jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház! Épen a közegészségügy terén van, vagy legalább lenne a legtöbb teendő. Szives készséggel elismerem, hogy, mint másutt, ezen a téren sem lehet mindent az államtól várni, hanem a társadalomnak is megvan a maga kötelessége. Fájdalom, azonban konstatálnom kell azt is, hogy a társadalom nem teljesiti teljes mértékben a kötelességét, a társadalomnak egy része közönyös a fontos közegészségügyi kérdések iránt. Épen ezért, a mig a társadalomban nem tudjuk felkelteni az érdeklődést az ilyen kérdések iránt, a mig a társadalomban a humanitás érzését nem
