Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. 339 konkrét közgazdasági érdekei egyáltalában nem érintik, nem ismeri azokat. Tehát ő ugy jár el oda a megyegyülésre, kötelességteljesitésből, de nem azzal az érzéssel, hogy saját ügyeit védi. Ennélfogva ott, a hol van kellő intelligenozia, ott a járási önkormányzatnak, a járási bizottságok ki­fejlesztését hasznosnak tartom. Azonban egy sablonra nem lehet az országot húzni. (Igaz! ügy van . f jf^TL egyáltalában azon meggyőződésben élek, hogy egyik főhibája volt a mi közigazgatási törvé­nyeinknek, (Halljuk! Halljuk!) hogy franczia minta szerint sablonokba öntöttek mindent./Ha törik, ha szakad, Erdélynek ép ugy kell kezeltetni nálunk, mint az Alföldnek. Homlokegyenest ellen­kező viszonyokra nálunk ma ugyanazokat a jog­szabályokat kell alkalmazni. Ez óriási hiba. Az én törekvésem az lesz, hogy a törvényt alkalmaz­zam a különböző viszonyokhoz, ugy mint az pl. AngMban van, a hol igen sok permissziv törvény van. /* Nem tartozik minden megye életbeléptetni ugyanazon jogszabályokat ; tőle függ, hogy meg­teszi-e vagy nem ; azonban ha megteszi, akkor meg van állapítva előre annak a jogszabálynak az egész részletezése. En azt hiszem, hogy mig egyes me­gyékben szükséges lesz a járási önkormányzatot kifejleszteni, ugy más megyékben az lenne épen szükséges, hogy a megye bírjon (Halljuk ! Hall­juk !) a községekhez közelálló ellenőrző és végre­hajtó hatalommal, végrehajtó eszközökkel, hogy a járások kisebbek legyenek, vagy pedig a járás és a község közé egy a jegyzői hatalommal plus uj jogokkal felruházott egyén illesztessék, s az kép­viselje ott a megyét, illetőleg a magyar állam ha­talmát. Felhozatott a városok ügye is. Több képviselő ur sürgette a városi törvény meghozatalát. El­ismerem, hogy ez is egyike az égető kérdéseknek. A városok szintén sablonszerűén, egyenlően kezel­tettek a vármegyékkel. A városokat rendező jog­szabályok, és a vármegye közigazgatásában létező jogszabályok csaknem azonosak Az 1886 : XXI. t.-czikk alig tesz különbséget a városok és vármegyék közt, pedig óriási nagy a különbség gyakorlati szempontból a város és a megye közt. A városi életet külön törvénynyel kell szabályozni. Mielőtt azonban erre kerülne a sor, sajnos, még szükség lesz a városok anyagi helyzetén segi­teni. (Igaz ! ügy van /JA mikéntjére vonatkozó­lag annyit mondhatok, hogy egyelőre a kormány csak azt tervezi, hogy bizonyos összegeket bocsás­son előre megállapitott kulcsok szerint a városok rendelkezésére. (Helyeslés.) Nem egyes adókat, mert azok igen különbözően hatnak és többnyire épen a gazdag városok előnyére szolgálnak, a szegényeken pedig nem igen segítenek ; de több kulcs szerint megállapitott segélyben részesítsük a városokat. (Helyeslés.) Ez azonban csak ideiglenes módja a rendezés­nek szerintem, mert elvégre is csak az lehet egyet­len törekvése azoknak a kik önkormányzatot akar­nak, hogy a városok bizonyos anyagi önállóságra tegyenek szert, mert a nélkül komoly önkományzat­ról beszélni nem lehet (Igaz ! Ugy van !) De mig ennek módját megtaláljuk, addig az egyetlen ki­segítő eszköz az melyet megemlítettem. Felhozták, hogy a szegényügy, s az illetőségi kérdések is szabályozandók. Teljesen igaz, hogy a szegényügy, rendezetlenségénél fogva, Magyar­országon átka lett a községeknek. Vannak kis­községek, a melyek óriási terhet viselnek e czimen. Nincs kiegyenlítve a teherviselési képesség. Azt hiszem, hogy elkerülhetetlen lesz a szegényügy szempontjából csoportosítani a községeket ugy, a mint külföldön ez csaknem mindenütt történik, hogy együtt viseljék a terheket, nem pedig ugy, a mint nálunk ma van, hogy véletlenség dönt a felett, hogy néha egészen szegény kis községek­nek sokkal nagyobb a terhük, mint más gazdag községeknek. A teherviselést az igazság szenrpontjá­ból arányosítani kell. Az illetőségi törvény is teljesen chaotikus ; az a sok szenvedélyes vita a felett, ki milyen illető­ségű, sokszor irtózatos időbe és pénzbe is kerül. Tény tehát, hogy ezt is okvetlenül a közel jövő­ben szabályozni kell. Ezt az óriási munkakört, a melyre most rátekintettünk, egyszerre elvégezni nem lehet. Ehhez sok idő kell; (Igás!) azért nem is Ígér­hetem, hogy én, mint belügyminiszter ezeket megoldani fogom. Kernelem, hogy nem lesz erre időm; remélem, hogy más fogja ezeket meg­oldani. (Mozgás.) Csak annyit akarok konsta­tálni, hogy ezek elodázhatatlan sürgős felada­tok, és bárki fog helyemen ülni, kötelessége lesz e kérdések megoldására fordítani egész erejét. Felhozatott a fővárosi törvény ügye is, (Halljuk !i Pető t. képviselő sürgette a fővá­rosi törvény reformját. Ez is olyan kérdés, a melyet már itt többször felemiitettem, és a melynek megoldását többször megigértem. Teljesíteni is fogom. A mikorra vonatkozólag természetesen pozitív nyilatkozatot nem tehetek, mert elvégre ez a munka nem olyan, a mit idő szerint lehet végezni. (Felkiáltások a középen: A legközelebbi választásig!) Akkor kell benyújtani a törvényjavaslatot, a mikor jó, a mikor elkészítője bízik abban, hogy megoldotta a feladatot, a mely előtte áll, de határozott időre szabott munkára a politiká­ban nem vállalkozom. Megígértem azt is, igé­retemet ismétlem most is, hogj r be fogom ter­jeszteni a fővárosi törvény javaslatát, és pedig ugy remélem, hogy nemsokára a választói jogi törvény megalkotása után (Felkiáltások: Előtti) vagy azzal egyidejűleg, de ugy, hogy a községi választások már az uj törvény alapján történ­jenek. (Élénk helyeslés.) A virilizmus eltörlését a fővárosban már kilátásba helyeztem a múltkor, mikor e kérdés­ben szóltam, úgyszintén az összeférhetetlenség 43*

Next

/
Thumbnails
Contents