Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-325
325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. 339 konkrét közgazdasági érdekei egyáltalában nem érintik, nem ismeri azokat. Tehát ő ugy jár el oda a megyegyülésre, kötelességteljesitésből, de nem azzal az érzéssel, hogy saját ügyeit védi. Ennélfogva ott, a hol van kellő intelligenozia, ott a járási önkormányzatnak, a járási bizottságok kifejlesztését hasznosnak tartom. Azonban egy sablonra nem lehet az országot húzni. (Igaz! ügy van . f jf^TL egyáltalában azon meggyőződésben élek, hogy egyik főhibája volt a mi közigazgatási törvényeinknek, (Halljuk! Halljuk!) hogy franczia minta szerint sablonokba öntöttek mindent./Ha törik, ha szakad, Erdélynek ép ugy kell kezeltetni nálunk, mint az Alföldnek. Homlokegyenest ellenkező viszonyokra nálunk ma ugyanazokat a jogszabályokat kell alkalmazni. Ez óriási hiba. Az én törekvésem az lesz, hogy a törvényt alkalmazzam a különböző viszonyokhoz, ugy mint az pl. AngMban van, a hol igen sok permissziv törvény van. /* Nem tartozik minden megye életbeléptetni ugyanazon jogszabályokat ; tőle függ, hogy megteszi-e vagy nem ; azonban ha megteszi, akkor meg van állapítva előre annak a jogszabálynak az egész részletezése. En azt hiszem, hogy mig egyes megyékben szükséges lesz a járási önkormányzatot kifejleszteni, ugy más megyékben az lenne épen szükséges, hogy a megye bírjon (Halljuk ! Halljuk !) a községekhez közelálló ellenőrző és végrehajtó hatalommal, végrehajtó eszközökkel, hogy a járások kisebbek legyenek, vagy pedig a járás és a község közé egy a jegyzői hatalommal plus uj jogokkal felruházott egyén illesztessék, s az képviselje ott a megyét, illetőleg a magyar állam hatalmát. Felhozatott a városok ügye is. Több képviselő ur sürgette a városi törvény meghozatalát. Elismerem, hogy ez is egyike az égető kérdéseknek. A városok szintén sablonszerűén, egyenlően kezeltettek a vármegyékkel. A városokat rendező jogszabályok, és a vármegye közigazgatásában létező jogszabályok csaknem azonosak Az 1886 : XXI. t.-czikk alig tesz különbséget a városok és vármegyék közt, pedig óriási nagy a különbség gyakorlati szempontból a város és a megye közt. A városi életet külön törvénynyel kell szabályozni. Mielőtt azonban erre kerülne a sor, sajnos, még szükség lesz a városok anyagi helyzetén segiteni. (Igaz ! ügy van /JA mikéntjére vonatkozólag annyit mondhatok, hogy egyelőre a kormány csak azt tervezi, hogy bizonyos összegeket bocsásson előre megállapitott kulcsok szerint a városok rendelkezésére. (Helyeslés.) Nem egyes adókat, mert azok igen különbözően hatnak és többnyire épen a gazdag városok előnyére szolgálnak, a szegényeken pedig nem igen segítenek ; de több kulcs szerint megállapitott segélyben részesítsük a városokat. (Helyeslés.) Ez azonban csak ideiglenes módja a rendezésnek szerintem, mert elvégre is csak az lehet egyetlen törekvése azoknak a kik önkormányzatot akarnak, hogy a városok bizonyos anyagi önállóságra tegyenek szert, mert a nélkül komoly önkományzatról beszélni nem lehet (Igaz ! Ugy van !) De mig ennek módját megtaláljuk, addig az egyetlen kisegítő eszköz az melyet megemlítettem. Felhozták, hogy a szegényügy, s az illetőségi kérdések is szabályozandók. Teljesen igaz, hogy a szegényügy, rendezetlenségénél fogva, Magyarországon átka lett a községeknek. Vannak kisközségek, a melyek óriási terhet viselnek e czimen. Nincs kiegyenlítve a teherviselési képesség. Azt hiszem, hogy elkerülhetetlen lesz a szegényügy szempontjából csoportosítani a községeket ugy, a mint külföldön ez csaknem mindenütt történik, hogy együtt viseljék a terheket, nem pedig ugy, a mint nálunk ma van, hogy véletlenség dönt a felett, hogy néha egészen szegény kis községeknek sokkal nagyobb a terhük, mint más gazdag községeknek. A teherviselést az igazság szenrpontjából arányosítani kell. Az illetőségi törvény is teljesen chaotikus ; az a sok szenvedélyes vita a felett, ki milyen illetőségű, sokszor irtózatos időbe és pénzbe is kerül. Tény tehát, hogy ezt is okvetlenül a közel jövőben szabályozni kell. Ezt az óriási munkakört, a melyre most rátekintettünk, egyszerre elvégezni nem lehet. Ehhez sok idő kell; (Igás!) azért nem is Ígérhetem, hogy én, mint belügyminiszter ezeket megoldani fogom. Kernelem, hogy nem lesz erre időm; remélem, hogy más fogja ezeket megoldani. (Mozgás.) Csak annyit akarok konstatálni, hogy ezek elodázhatatlan sürgős feladatok, és bárki fog helyemen ülni, kötelessége lesz e kérdések megoldására fordítani egész erejét. Felhozatott a fővárosi törvény ügye is, (Halljuk !i Pető t. képviselő sürgette a fővárosi törvény reformját. Ez is olyan kérdés, a melyet már itt többször felemiitettem, és a melynek megoldását többször megigértem. Teljesíteni is fogom. A mikorra vonatkozólag természetesen pozitív nyilatkozatot nem tehetek, mert elvégre ez a munka nem olyan, a mit idő szerint lehet végezni. (Felkiáltások a középen: A legközelebbi választásig!) Akkor kell benyújtani a törvényjavaslatot, a mikor jó, a mikor elkészítője bízik abban, hogy megoldotta a feladatot, a mely előtte áll, de határozott időre szabott munkára a politikában nem vállalkozom. Megígértem azt is, igéretemet ismétlem most is, hogj r be fogom terjeszteni a fővárosi törvény javaslatát, és pedig ugy remélem, hogy nemsokára a választói jogi törvény megalkotása után (Felkiáltások: Előtti) vagy azzal egyidejűleg, de ugy, hogy a községi választások már az uj törvény alapján történjenek. (Élénk helyeslés.) A virilizmus eltörlését a fővárosban már kilátásba helyeztem a múltkor, mikor e kérdésben szóltam, úgyszintén az összeférhetetlenség 43*
