Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

334 325. országos ülés Í908 május 16-án, szombaton. az a modern kór idézte elő, a mely valóságos epidémiaként a népgyűlések rendezésében és tartásában nyilvánul meg, ugy hogy a folytonos népgyűlések tartásának bejelentése a főszolgabírót, a ki végre is arra van hivatva, hogy a község békéjére is felügyeljen, azon kinos helyzetbe hozza, hogy mindenképen keresse a módot arra, hogy a népgyűlések megtartását megtiltsa és megakadályozza oly tumultusnak a létrejöttét, a mely körülbelül minden ilyen népgyűléssel elkerülhetetlenül együtt szokott járni. (Igaz ! Ugy van!) Elismerem azt is, t. képviselőház, hogy azon határozatok között, a melyeket Mezőfi Vilmos t. képviselőtársam felolvasott, nem egynek olyan indokolása van, a mely bizonyos tekintetben humoros és tréfás, így pl. a kaposvári főszolgabírónak azon határozata, hogy egy bejelentő hírlapírónak csak azért nem engedte meg a népgyűlés tartását, mert mint hírlapírónak a hírlapokban inkább van alkalma eszméit és tanításait hirdetni, (Derültség.) tényleg humoros dolog. De ez annak a természetes következménye, hogy ezen népgyűlésben utazó urak ép ugy megtréfálják a főszolgabírókat, mint Mezőfi igen t. képviselőtársam megtréfálja a belügyminiszter urat, a midőn itt egész nyíltan beismeri, hogy ő minden szerdán interpellácziós zsurt tart itt a házban az általános titkos választói jog kérdésében. (Derültség.) Mezőfi Vilmos: Ez nem tréfa, ez nagyon komoly dolog ! Horváth József (marosujvári): Hát a mint a t. képviselő ur minden szerdán megtartja ezt az interpelláló zsúr ját, ép ugy azok a népgyűlésben utazó urak is bizonyosan minden kedden és szombaton megtartják a maguk bejelentő zsúr ját a főszolgabirákkal szemben az általános, titkos választói jog kérdésében tartandó népgyűlésekre nézve, vagy a szabad halászat és vadászat érdekében és igy nem csoda, ha a főszolgabíró is elveszti a türelmét és maga is tréfás és humoros módon veszi ezt a kérdést, a mit én — mellesleg megjegyezve — a hivatal komolyságával összeegyeztethetőnek nem tartok, (ügy van!) Azonban, hogy egészen komolyan foglalkozzam ezzel a kérdéssel, kérdezem t; barátomtól, Mezőfi Vilmos képviselő úrtól, hogy tulaj donképen mit czéloz ő az egyesülési és gyülekezési jog kodifikálásával ? Azt hiszi talán, hogyha nálunk a gyülekezési és egyesülési jogot kodifikáljuk, az korlátlan szabadságot jelent vagy hogy a hol már kodifikált joggal állanak szemben, ott korlátlanul gyülekezhetnek és egyesülhetnek az emberek ? Óriási tévedés. Itt felemlítette valaki tegnap, hogy a legtöbb művelt nyugati nemzetnek alkotmányában alaptörvényileg biztosítva van . .. Kmety Károly; Törvényileg! Horváth József (marosujvári) : Ugy hallottam : valaki azt mondotta, hogy alaptörvényileg. Kmety Károly : Mindegy. Az a lényeges, hogy törvényileg. Horváth József (marosujvári) : De valaki azt mondotta, hogy alaptörvényileg van biztosítva ez a jog. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Bn idéztem, hogy valaki azt mondotta, hogy alaptörvénjaleg biztosítva van. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy az illető képviselő ur tévedésben van, mert alaptörvényileg nincs sehol sem biztosítva. Kmety Károly: Törvényileg! (Derültség.) Horváth József (marosujvári) ; Kijelentem, hogy törvényileg is van biztosítva, de valaki azt mondotta, hogy alaptörvényileg. Kmety Károly t. képviselőtársam mindenképen kifejezést akar adni annak, hogy csak törvényileg lehet biztosítva. Kmety Károly : A lényeg az, hogy törvényileg ! Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak folytonos közbeszólásokkal zavarni a szónokot; ezt tiltja a házszabály. A képviselő urak részben már beszéltek is és módjukban van még felszólalni. Horváth József (marosujvári): Nem is volna semmi értelme annak, hogy alaptörvényileg biztosítsanak ilyen jogot, nem volna értelme azért, mert minden szabad embernek veleszületett joga a gyülekezési és egyesülési jog. Gneist például azt mondja, hogy ez annyira veleszületett természetes joga minden embernek, annyira a földben gyökerezik, a melyen él, hogy ez a nemzeti jog valóságos törvény, lex terrae jellegével bir, tehát alaptörvényileg biztosítani azt nem is szükséges. De továbbmegyek. Egyáltalában törvényileg sem igen volt és van biztosítva az egyesülési és gyülekezési jog ma sem. Csak a legújabb törvényhozás tette feladatává azt, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot kodifikálja, mint a hogy kitűnik a tegnap beérkezett Reichs-Gesetzblattból, hogy csak 1908. május hó 15-én, vagyis a tegnapi napon lépett csak életbe a német birodalomban az egyesülési és gyülekezési jog törvénye. Minthogy épen előttem van ez a törvény, bátor leszek Mezőfi Vilmos t. barátom és a nemzetiségi képviselő urak épülésére néhány passzust felolvasni és kommentálni, hogy győződjenek meg róla, hogy mi különbség van tulaj donképen a kodifikált egyesülési és gyülekezési jog között és a között, a mely rendeleti utón van biztosítva. A német törvény a következőket mondja — németül vagyok kénytelen felolvasni — (olvassa) : »Alle Keichsangehörigen habén das Recht, zu Zwecken, die den Strafgesetzen nicht zuwiderlaufen, Vereine zu bilden und sich zu versammeln. Dieses Recht unterliegt polizeilich nur den in diesem Gesetz und anderen Reichsgesetzen enthaltenen Beschränkungen. Die allgemeinen sicherheitspolizeilichen Bestimmungen des Landesreehts finden Anwendung, soweit es sich um die Verhütung unmittelbarer Gefahr für Lében und Gesundheit der Teilnehmer an einer Versammlung handelt.« Mit jelent ez ? Le van téve a törvény első szakaszában az a jog, hogy minden állampolgárnak joga van szabadon gyűlésezni és egyesülni. Ez a jog nálunk is megvan. Azonban az már nincs