Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

325. országos ülés 1908 miniszter urnái az általános és egyenlő községi választói jogra alapított és a virilizmus eltörlését foganatosító fővárosi törvény reformját. De nem fogadhatunk el semmiféle olyan ellenvetést, a milyen ellenvetésekkel eddig a képviselő választási törvény benyújtását halasztgatták,''mert semmifélébőlyan indok fenn nem forcg, a mi nehézzé'', tenné ennek a fővárosi törvénynek ilyen radikális és ilyen demokratikus megoldását ; a pártok bármely oldalról is ebben egyöntetűen, egyformán gondolkoznak. Nincs olyan rétege a főváros közönségének, kivéve azt a kis csoportot. a melynek.' érdekűkért érinti a fővárosi törvény reformja, a mely sürgetve ne követelné az uj demokratikus törvényt. íijS Felhívom a miniszter ur figyelmét arra is, hogy körülbelül egy év múlva, 1909-ben lesznek az uj községi választások. Nagyon óhajtanok, s nem is tudom máskép elképzelni, hogy ezt a községi törvényreformot oly; időben nyújtsa be a miniszter ur, hogy a legközelebbi községi választások már az általános községi választói jog jegyében, folyjanak le. Addig, a mig ezeket a reformokat itt a ház asztalán nem látom, a mely demokratikus reformok eddig csak Ígérve lettek, de a melyekről semmi közelebbit nem tudunk, már csak ellenzéki pártállásomnál fogva is nem vagyok abban a helyzetben, hogy bizalmamnak a költségvetés elfogadásával kifejezést adhassak és ezért nem fogadom el a költségvetést. Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után). Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Horváth József! Horváth József (marosujvári) : T. ház! Nem volt szándékom a belügyi költségvetés általános vitájában részt venni (Mozgás.) és ha most mégis megteszem, hogy felszólalok, méltóztassék megengedni, hogy rövid néhány szóval megindokoljam, mi késztet elhatározásom megmásitására. A ki figyelemmel kiséri a magyar parlament legutóbbi kétesztendei működését, annak csodás jelenséget kell tapasztalnia.Tapasztalhatta ugyanis, hogy hozhat ide a mi kormányunk bármiféle törvényjavaslatot, legyen az politikai, akár közgazdasági, akár pénzügyi, akár szocziális természetű, azok a viták és tárgyalások, a melyek a beterjesztett törvényjavaslat nyomán itt e házban megindulnak, mindenkép egy dologra lyukadnak Iá, t. i. a nemzetiségi kérdésre. (Ugy van !) Ha Kossuth Ferencz benyújt egy törvényjavaslatot az iparfejlesztésről (Halljuk !) egyszerre megtelnek a szónokok táblái a nemzetiségi képviselők szaktekintélyeinek nevével és jóformán fel sem ocsúdtunk meglepetésünkből, már azon veszszük észre magunkat, hogy nyakig benne vagyunk a nemzetiségi kérdésben., mert Polit Mihálynak és társainak siájus 16-án. szombaton. 331 került az iparfejlesztési törvényt nemzetiségi sérelemmé felavatni. Nem jár jobban Darányi Ignácz sem, a mikor gazdasági vagy szocziális érdekű törvényjavaslatot nyújt be, akkor is egyszerre lefoglalják a nemzetiségi korifeusok a szónolá táblákat, egyet zökken a tárgyalás, és benne vagyunk a nemzetiségi kérdésben, így jár a közoktatásügyi miniszter ur, igy a pénzügyminiszter ur, úgyis mint miniszterelnök, és a miniszterelnök ur ő exczellencziájának különösen sovány vigasztalására szolgál az, hogy akkor, a mikor a nemzetiségi képviselők abbahagyják külön mulatságukat, akkor rákezdik horvát t. képviselőtársaink és testvéreink a külön mulatságot, napokon át tartva szóval a házat oly nyelven, a melyet rajtuk kivül senld sem ért. . . Ugron Gábor: Még ők sem ! Horváth József (marosujvári): ... és legfeljebb az akadémia környékén tudnak vitatkozni azon, hogy Popovics Dusán szerbül mondott-e horvát beszédet, vagy horvát nyelven mondott-e szerb beszédet. (Mozgás.) Ily előzmények mellett meg vagyok róla győződve, hogy a belügyminiszter ur ő exczellencziáját egyáltalán nem éri meglepetésszerűen, hogy most, mikor egy esztendei pauza után a közigazgatási kérdésekről kellene e háznak tárgyalnia, és maga az ország is mohó kíváncsisággal lesi, hogy az országgyűlésnek törvényhozói mily reformeszmékkel, reformjavaslatokkal fognak előállani a közigazgatás megjavítása és fejlesztése érdekében, hogy akkor ismét egyet zökken a parlamenti tárgyalásnak menete és Lukács László és társai szives jóvoltából ismét benne vagyunk a nemzetiségi kérdésben, mintha bizony ennek a mai parlamentnek, a mely súlyos alkotmányjogi viszonyok közt, történelmi pillanatokban született meg, egyéb dolga sem volna, mint hogy itt állandóan képzelt sérelmek, (Igaz! balfelől.) költött faji panaszok meghallgatásával és czáfolásával foglalkozzék. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) T. ház ! Végtelen sivár és szomorú dolog ez és bizonyos tekintetben elkedvetlenítő dolog is az igen t. belügyminiszter úrra is, a ki egy súlyos felelősséggel járó, alkotmányjogunkba mélyen belevágó reformmunka megalkotására vállalkozott, de a Id e mellett egy pillanatot sem hagyott felhasználatlanul, hogy közigazgatásunknak aprólékos bajait orvosolja és a ki a mellett, hogy vaskézzel kiirt a közigazgatásból minden korrupeziót és lépésrőllépésre arra törekszik, hogy a közigazgatás tisztaságát elősegitse, kénytelen azt látni, hogy itt egyáltalában nem közigazgatási dolgokkal foglalkoznak, hanem kizárólag nemzetiségi kérdéseket tesznek szóvá. Szidják a közszabadságot, melyről pedig állithatom, hogy soha olyan fokra nem emelkedett, mint épen az ő rezsimeje alatt. Nem tesznek emlitést arról, hogy soha a vármegyei tisztviselők és általában a közigazgatási közegek olyan önállóságot és szabadságot nem élveztek, mint az ő rezsimeje alatt. Erről azonban hallgat a dal, ezt nem tartják 42*