Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

324-. országos ülés 1908 politikai elnyomás és anyagi kizsákmányolás gyászos időszakán kívül semminemű törvényes alapra nem hivatkozhatnak«. Miután a horvátok étvágya a 66. §. által a végletekig felcsigáztatott és azt kielégiteni nem lehetett, Fiumének és kerületének kor­mányzása egy provizóriumra alapíttatott. Ezt a provizóriumot a magyar és a fiumei regnikoláris deputácziók előzetes megállapodásai után, az országgyűlés és a m. kir. minisztertanács jelen­tése alapján a király 1870. Julius 28-án adta ki. Ez a provizórium, a mely 40 esztendeje áll fenn, kutforrását képezi az összes fiumei köz­gazdasági és politikai bajoknak. Ez a provi­zórium a magyar horvát kiegyezés 66. §-ával egyetemben uj lökést adott a horvátok aspirá­czióinak, reményeiket megerősítette és reájuk nézve valószínűbbé tette azt a lehetőséget, hogy Fiume valamikor mégis az övék legyen. Nagy György: Milyen kárörvendve néz Supiló! Zanella Richárd: Elhiszem annál is inkább, mert, sajnos, még Fiume illetőségi kötelékébe is kellett fölvenni. Ezért a horvátok mindent el­követnek arra nézve, hogy ezt a provizóriumot kihasználva, Fiumét is megnyerjék a horvát aspiráczióknak és minden módon iparkodnak Fiumét és kerületét birtokukba venni. E tekin­tetben a horvát pártok között, t. ház, különbség nincs. Ebben a fiumei kérdésben a horvát pár­tok mind egy szálig egy húron pendülnek. Min­den eszközzel előmozdítják a horvát elemnek bevándorlását Fiumébe. Egyik horvát bankot a másik után alapítják, s a kereskedelem és ipar terén a horvátokat a legrendkivülibb eszközök­kel támogatják, természetesen az olaszságnak evidens kárára. E czél lebegett a horvátok előtt akkor is, a mikor, daczára magyar-gyűlöletüknek, a »Fiu­mét bitorló« kormányokat támogatták Fiúmé­ban az olaszok meggyengítésére, mert a hor­vátok nagyon jól tudják, hogy az egyetlen ellenálló képességű faj Fiúméban nem a magyar, hanem csakis az olasz. Ennek következtében szívesen támogatták azokat a kormányzókat, a kik azt a rövidlátó politikát követték, hogy Fiumében az olaszságot meggyengíteni igye­keztek. Nagy György: Azért kell a magyarságot is megerősíteni! Zanella Richárd: Igen, de az nem a fiu­meiektől függ! Azt meg fogják engedni, a mikor a fiumeieknek a saját bőrüket kell védelmezniük, nem lehet idejük arra, hogy a más életét is biztosítsák. Nagy György: A közigazgatási bíróság is... (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Zanella Richárd: T. ház! Azt a nevetséges politikát követték Fiúméban azok a kormány­zók, hogy a magyar nemzet nevében támadták KEPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVIII. KÖTET. május 15-én, pénteken. Sl3 az olaszságot, csakis azért, hogy Horvátor­szágnak gazdasági és politikai gyarapodását elő­mozdítsák. Rengeteg sokat, hajmeresztő dolgo­kat lehetne ebben a tekintetben elmondani, ele én megvádolni most senkit sem akarok. Én csak figyelmeztetni akartam a t. házat ezekre a dolgokra, a melyekre eddig hiába figyelmez­tettek bennünket a szokolisták betörései és egy­általán a horvát tüntetések, a melyekkel Fiume tulajdonjogát bizonyítani akarták. Ez a provizórium az ő hiányossága és tökéletlensége miatt oka azon gyakori össze­különbözéseknek is, a melyek időről-időre a város és a kormány között Fiume autonómiájának magyarázása tárgyában felmerülnek. A provizórium 40 esztendeje bizonyítja, hogy nem Fiume városa követel magának több jogot, mint a mennyi illeti, hanem hogy éj)en az atyáskodó kormány az, a mely Fiume auto­nóm jogait megrövidíteni igyekszik. Azonban már a 18. században, a mikor Fiume Magyar­országhoz csatoltatott, illetőleg csatolása köve­teltetett, nem azt akarták, hogy Fiúméban ve­szekedések legyenek majd Fiume autonómiája fölött, hanem azt, hogy a város fontos szerve legyen a magyar közgazdasági életnek. Ha akkor ez volt a nézet, mennyivel inkább be kell látni ma, sok esztendei eredménytelen és sajnálatos összeütközések után, hogy jelenleg sokkal na­gyobb szükségünk van békére, mint volt valaha, különösen pedig tekintettel az önálló vámterület létesítésére dalmát, trieszti, velenczei és bosz­niai kereskedelmi konkurrencziára. Ebből a szempontból feltétlenül szükséges, hogy Fiúméban végre valahára rendezett közigazgatási és poli­tikai állapotok álljanak be, mert a hol mindig attól kell tartani, hogy összeütközések és vesze­kedések keletkezhetnek, ott haszonhajtó és tartós kereskedelmi és ipari munkát folytatni lehe­tetlen. Ezért azt hiszem, az egész képviselőház be fogja látni, hogy Fiume autonómiájának rende­zése fontos és sürgős kérdés, nemcsak a horvát veszedelem szempontjából, hanem az ország gaz­dasági érdekeinek megóvása szempontjából is. Ennek következtében bátor vagyok sürgetni Fiume autonómiájának rendezését. Ha pedig a horvátok az 1868 : XXX. t.-cz. 66. §-a alapján meggátolnák a fiumei kérdés méltányos megoldását, akkor találjon a magyar állam módot arra, hogy saját önálló 1807: IV. törvényezikke minden részletében végrehajtassák. T. ház! Xem akarom szives türelmüket továbbra is igénybe venni. Arra kérem, enged­jék meg, hogy teljes rövidséggel eló'terjeszszem itt, bár nem tartozik szorosan ide, Fiume váro­sának két kérését. (Halljukl Halljuk!) Fiúménak az egyik kérése az, hogy^ sza­badítsa meg Fiumét a horvát papságtól. {Elénk helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon.) Sza­badítsa meg Fiumét a zenggi püspökségtől, a 40

Next

/
Thumbnails
Contents