Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

306 3M. országos ülés 1908 képviselőház, hogy olyan óriásiak a közköltségek (Zaj.), hogy tönkreteszik a népet. Az adókivetés körül annyi sok visszaélés történik, hogy szekérszámra hozhatnék adatokat a ház elé, hogy beigazoljam, hogy egy olyan ember, a ki a háza és a telke után, ha bérbe adná, kapna 16 koronát, azért, mert benne lakik, 40 korona adót fizet. Somogyi Aladár: Vigyázzon, mert kifárad! Pop Cs. István : Hát, t. képviselőház, ezek az igazi bajok. Meglehet, hogy valami magas államtudományi frázisokat nem tudunk produkálni, de fel tudjuk hivni a figyelmet azokra a véghetetlen nagy sebekre, a melyeket megemlitünk. Intézkedjék a miniszter ur minél hamarább, mert ezek a fejtegetések nem légből kapott állitások, intézkedjék, hogy azok a hallatlan büntetések szüntessenek meg. Ki látott már olyant, hogy egy jogállamban annyi mindenkinek, a kinek kedve jön, a kívánságára mindjárt büntetést statuáljanak 1 Nem tetszik a földes urnak valami. Nem tetszik, hogy a parkja alatt sétálnak, hát kieszközölt statumokat. A szegény ember a marháját valahol legelteti, mindjárt megbüntetik. Mezőfi Vilmos : Ha elhajtja, akkor lopásért becsukják! Somogyi Aladár: De mikor a szocziálista agitátor hatosokat szed, akkor nem csukják be! Egy hang (a haloldalon) : Izgató beszéd! Pop Gs. István : Izgató beszéd? Én elvállalok minden _ felelősséget szavaimért. Nem szoktam izgatni. Én soha önöket olyan gyűlöletes szavakkal nem illettem, mint önök illettek engem. Csak a mai nap folyamán is többet mondtak ellenünk, mint mi egy évtized alatt mondunk önök ellen. Egy hang (a baloldalon) : Még ez mind kevés ! Pop Cs. István : És vádjuk alaptalan. (Zaj.) T. képviselőház ! Egy rendkivül üdvös dolgot olvastam a belügyminiszter ur intézkedései között, hogy t. i. alkoholellenes egyesületeket akar bevezetni a csendőrségnél. Ez az egyetlen intézkedése, a mely üdvös. Hanem, menjen tovább a belügyminiszter ur és intézkedjék az iránt, hogy a szolgabirák, a jegyzők is szervezzenek ilyen egyesületet, vigye be ezt a mozgalmat a hatásköre alatt álló összes hivatalokba, igy közvetve a községekbe is, és akkor mindenki tapsolni fog neki. (Fenyvesi Soma közbeszól.) Tisztelt Fenyvesi Soma kollega ur, (Derültség.) nem mi rontjuk el a népet, hanem azok, a kik leitatják, a kik megmérgezik, a kik lehetetlenné teszik, hogy a szegény ember családját fentartsa, a kik áhítoznak garasaik után. Mezőfi Vilmos : Ugy van ! Az állam milliókat szed be az alkoholból. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Másfél évvel ezelőtt a mikor legutoljára tárgyaltuk a költségvetést, kértem és indítványoztam, hogy foglalkozzunk a főispáni intézmény eltörlésével. (Helyeslés a középen.) Magyarország már modern állam és nem parádés állam; már Magyarországon is reggeltől estig kell dolgoznia mindenkinek, a ki meg akar élni. Mezőfi Vilmos: Mindenkinek nem! május Í5-én, pénteken. Pop Cs. István : A múlt alkalommal azt mondotta a mélyen t. miniszterelnök ur, hogy ő is belátja, hogy nincs szükség erre az intézményre, de a főispánokat fenn kell tartani mint nemzetőröket a nemzetiségek ellen. Méltóztassék elhinni, mi nagyon csendes, békés emberek vagyunk. De ha már ezt nem hiszik, miért intéznek támadást az alispánok hazafisága ellen ? Most mindenki versenyez a hazafiságban; hát nem a legsúlyosabb sértés azt mondani, hogy Magyarországon van alispán, a ki nincsen olyan nagy hazafi és nemzetőr, mint a főispán ? És anomália a főispáni állás szervezeti szempontból is. Az alispán a vármegye első tisztviselője és ennek daczára főnöke van, legalább indirekt főnöke, a ki elnököl a megyegyűlésen és megakadályozhatja bármely ténykedését. A főispáni állás szüksége megszűnt, minden értelme elenyészett; az állás eltörlésével felszabadítanánk körülbelül 1,600.000 koronát, a melylyel kitűnő munkásházakat lehetne felépíteni és dicsőíteni lehetne bennök a főispáni intézmény kimúlását. Belügyi téren igen sok reform vár megoldásra és nem látunk semmit. Itt vádoltak tisztviselőket a legsúlyosabb visszaélésekkel, interpelláltuk a miniszter urat és az összkormányt; a mélyen t. többség azt mondja, hogy a képviselő legszentebb joga az interpellálási jog, mert azzal tájékoztatja az ország viszonyairól a képviselőházat, azzal ellenőrzi a kormányt; nos, mi a legsúlyosabb dolgokban interpelláltunk talán 38 esetben s a belügyminiszter ur egyre sem válaszolt. Akkor hogyan bizzunk ? A hol be vannak vádolva tisztviselők, hogy adóvégrehajtás alkalmával ártatlanal embert öltek, ez csak elég fontos dolog arra, hogy választ kapjunk! Elnök (csenget): Kérem szépen, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Pop Cs. István : Igen, az interpellálás jogát. . . Elnök: Nem tartozik oda. Pop Cs. István : A belügyminiszter mulasztásait jogosítva vagyok.... Elnök : Ne méltóztassék vitatkozni! Méltóztassék alkalmazkodni ahhoz, a mit mondok. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Nem viseltetem bizalommal, mert majdnem két év óta forrongásban van az ország és várja azt a mentő általános titkos választói j ogot. (Igaz ! ügy van ! a nemzetiségi padokon.) Várja és semmit sem tud. Egyes elszólalásokat hall, hogy nem lesz semmi, hogy erre majd még alszunk egyet. (Felkiáltások a baloldalon : Lesz !) Ha valaki azt mondja, hogy lesz, akkor nekünk oly értelmű választ adnak, hogy lesz, de nem lesz köszönetetek benne. Mezőfi Vilmos: Ne sürgessétek, mert nem Örültök majd neki! Pop Cs. István: De akármilyen lesz, csak legyen, jöjjön már egyszer. Ha nem lesz jó, talán jönnek majd mások, a kik megcsinálják jobban, de a mi ma van, az feltétlenül rossz, ennek feltétlenül el kell tűnnie, hogy jöjjön az uj, a melyben benne legyenek a jogfosztottak.: