Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-313

24 313. országos ülés 1908 április 30-án, csiitÖríÖkön. mének, tartalmának és intencziójának vagy sem, helytelennek tartom. Laehne Hugó: Vezetni kell neki a tárgyalást! Maniu Gyula: Megtörtént ezen elnöki eljárással szemben azonban az, hogy mikor Mérey Lajos beadta azt az indítványt, a melynek utolsó része nem a második, hanem az első szakaszhoz tartozott volna, azt már az elnök ur elfogadta és szavazás alá bocsátotta, daczára annak, hogy Szkicsák Ferencz képviselő urnak hasonló tartalmú, majdnem szórói-szóra megegyező indítványát a ház már előzőleg elvetette. Egyfelől tehát házszabályellenes volt az az eljárás, mikor a házszabály ellenére egy ülésszakban már visszavetett indítványt szavazás alá bocsátott az elnökség, másfelől egyoldalulag járt el az elnök ur, mikor megtiltotta Farkaskázy Zsigmondnak, amit nem tiltott meg Mérey Lajos képviselő urnak. Ettől azonban eltekintve, nem kevésbbé sértő volt az ái rilis 1-én megtartott ülésen, Rakovszky István képviselő urnak azon kétrendbeli igen sérelmes eljárása, amelyet, sajnos, fájdalom, tiltakozásunk ellenére a t. ház legalább is hangosan nem dezavuált, hanem amelyeken hallgatag átsiklott, midőn t. i. Rakovszky képviselő ur megtiltotta Vlád Aurél képviselő urnak azt, hogy a mentelmi jog megsértésének tényálladékát előadja. (Felkiáltások: Csak bejélenti!) A mentelmi jog bejelentése alkalmával az eddigi gyakorlat és a házszabályok szerint a tényállást, amely mellett a mentelmi jog megsértetett, igenis elő kell adni, mert különben nem bocsáttatik a mentelmi bizottság elé megfelelő tárgyalási anyag, melyből kiindulva az megfelelően elbírálhatja a mentelmi ügyet. (Helyeslés a középen.) De nemcsak ezt tette Rakovszky alelnök ur azon tárgyalás alkalmával, hanem megtette azt is, hogy midőn Vlád Aurél képviselő ur a 215. §. e) pontja alapján kért szót az indokolással, hogy vele szemben megsértetett a házszabály, azon álláspontra helyezkedett, hogy nincs joga a képviselőnek a házszabályok czimén felszólalni akkor, midőn vele szemben lett megsértve a házszabály. Kétszeres megsértése ez a házszabályoknak, kétszeres megsértése a képviselő szuverén jogának,' mert először is a házszabályokban határozottan ki van mondva, hogy mindenki bármikor felszólalhat a házszabályokhoz, másodszor pedig mert a házszabályok betartása felleti őrködés a képviselőnek szuverén joga, ez nem a képviselő egyén privát jogn, (Igaz! TJgy van! a középen.) hanem ez közjog, a mely az én személyemben és mindnyájunk személyében megilleti a képviselőházat a maga egészében és annak minden egyes tagját. (Igaz! TJgy van! a középen.) Mikor az én ténykedésemmel szemben megsértette az elnök a házszabályokat, nekem egyenes kötelességem az ellen tiltakozni, (Helyeslés a középen.) mert nem az én személyemet sértette meg, hanem azt a szuverén jogot, a melynek alapján jelen vagyok, és melynek alapján meggyőződésemnek szabad kifejezést adok. Kétségtelen, hogy ezen házszabálysértések felett szemet hunyni legalább is oly nagy hiba, mit a milyen hiba volt azokat elkövetni. Igen fontos házszabálysértés történt akkor, a mikor április 2-án a házszabályrevizió első szakasza feletti szavazás alkalmával az elnök ur a kérdéseket kizárólag időkimólés, kizárólag kénjelem szempontjából, nem ugy tette fel, a mint azt feltenni kellett volna, hanem- feltette úgy, a mint . . . Elnök: A képviselő urnak teljes joga van az elnök eljárását kritizálni, figyelmeztetem azonban, hogy a kérdések mikénti feltevése nem az elnöknek, hanem a háznak a ténye volt. (Igaz! TJgy van!) A ház határozta meg azt, hogy a kérdések miként tétessenek fel. (Élénk helyeslés.) Maniu Gyula: De, t. ház, a kérdések feltevésével szoros összefüggésben van az a másik tény, mely kizárólag az elnök ur ténykedéséhez tartozik, és a melynek véleményünk szerint házszabályellenesen történt megoldása által a kérdések föltevésének kérdése is helytelenül oldatott meg. Az elnök ur, daczára annak, hogy a házszabályokra támaszkodva, többen is kértük, hogy az egyes indítványok olvastassanak fel, hogy a kérdések feltevésénél a ház a javaslatoknak helyes ismeretével dönthessen, ennek a kérésnek helyt nem adott, azzal a kifogással, hogy az nem kellő időben, vagy nem kellőképen hallhatóan történt, s átsiklott rajta, az indítványokat fel nem olvastatta, s ebből következett azon körülmény, hogy helytelenül lett a kérdés feltéve, hogy elvetették Szkicsák Ferencz azon indítványát, a melyet később a második szakasz tárgyalásánál önök maguk voltak kénytelenek előterjeszteni és elfogadni, és pedig házszabályellenesen, mert előzőleg már elvetették. De mindezek kisebb inczidensek azokhoz képest, a mi a házszabályreviziós vita alkalmával az ájsrilis 7-iki ülésben történt, a midőn kénytelenek voltunk úgyszólván engedni az erőszaknak és nem lévén más eszközünk, a nielylyel az elnök erőszakos eljárásával szemben védekezzünk vagy tiltakozzunk, kénytelenek voltunk valamennyien ezen tárgyalótermet elhagyni, i Zaj.) Laehne Hugó: Komédia volt! Markos Gyula: Ezt a jó szokást tartsátok meg! Maniu Gyula: Midőn ilyen erőszakos módon vezetett tárgyalásokból láttuk és nyilvánvalóvá lett az, hogy nem az eszmék kicserélése, nem az ügynek megbeszélése, tárgyalása, hanem egy indítványnak, egy határozatnak mindenáron való keresztülvitele, keresztülhajszolása a czélja a tárgyalásoknak, beláttuk, hogy abban részt nem vehetünk, nehogy ilyen módon való tár-