Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-313

24 313. országos ülés 1908 április 30-án, csiitÖríÖkön. mének, tartalmának és intencziójának vagy sem, helytelennek tartom. Laehne Hugó: Vezetni kell neki a tárgyalást! Maniu Gyula: Megtörtént ezen elnöki eljá­rással szemben azonban az, hogy mikor Mérey Lajos beadta azt az indítványt, a melynek utolsó része nem a második, hanem az első szakaszhoz tartozott volna, azt már az elnök ur elfogadta és szavazás alá bocsátotta, daczára annak, hogy Szkicsák Ferencz képviselő urnak hasonló tar­talmú, majdnem szórói-szóra megegyező indít­ványát a ház már előzőleg elvetette. Egyfelől tehát házszabályellenes volt az az eljárás, mikor a házszabály ellenére egy ülés­szakban már visszavetett indítványt szavazás alá bocsátott az elnökség, másfelől egyoldalulag járt el az elnök ur, mikor megtiltotta Farkaskázy Zsigmondnak, amit nem tiltott meg Mérey La­jos képviselő urnak. Ettől azonban eltekintve, nem kevésbbé sértő volt az ái rilis 1-én megtartott ülésen, Rakovszky István képviselő urnak azon két­rendbeli igen sérelmes eljárása, amelyet, sajnos, fájdalom, tiltakozásunk ellenére a t. ház leg­alább is hangosan nem dezavuált, hanem amelyeken hallgatag átsiklott, midőn t. i. Ra­kovszky képviselő ur megtiltotta Vlád Aurél képviselő urnak azt, hogy a mentelmi jog meg­sértésének tényálladékát előadja. (Felkiáltások: Csak bejélenti!) A mentelmi jog bejelentése alkalmával az eddigi gyakorlat és a házszabályok szerint a tényállást, amely mellett a mentelmi jog megsértetett, igenis elő kell adni, mert különben nem bocsáttatik a mentelmi bizottság elé megfelelő tárgyalási anyag, melyből kiindulva az megfelelően elbírálhatja a mentelmi ügyet. (Helyeslés a középen.) De nemcsak ezt tette Rakovszky alelnök ur azon tárgyalás alkalmával, hanem megtette azt is, hogy midőn Vlád Aurél képviselő ur a 215. §. e) pontja alapján kért szót az indokolással, hogy vele szemben megsértetett a házszabály, azon álláspontra helyezkedett, hogy nincs joga a képviselőnek a házszabályok czimén felszólalni akkor, midőn vele szemben lett megsértve a házszabály. Kétszeres megsértése ez a házsza­bályoknak, kétszeres megsértése a képviselő szuverén jogának,' mert először is a házszabá­lyokban határozottan ki van mondva, hogy mindenki bármikor felszólalhat a házszabályok­hoz, másodszor pedig mert a házszabályok betartása felleti őrködés a képviselőnek szuverén joga, ez nem a képviselő egyén privát jogn, (Igaz! TJgy van! a középen.) hanem ez közjog, a mely az én személyemben és mindnyájunk személyében megilleti a képviselőházat a maga egészében és annak minden egyes tagját. (Igaz! TJgy van! a középen.) Mikor az én ténykedésemmel szem­ben megsértette az elnök a házszabályokat, nekem egyenes kötelességem az ellen tiltakozni, (Helyeslés a középen.) mert nem az én szemé­lyemet sértette meg, hanem azt a szuverén jogot, a melynek alapján jelen vagyok, és mely­nek alapján meggyőződésemnek szabad kifejezést adok. Kétségtelen, hogy ezen házszabálysértések felett szemet hunyni legalább is oly nagy hiba, mit a milyen hiba volt azokat elkövetni. Igen fontos házszabálysértés történt akkor, a mikor április 2-án a házszabályrevizió első szakasza feletti szavazás alkalmával az elnök ur a kérdéseket kizárólag időkimólés, kizárólag kénjelem szempontjából, nem ugy tette fel, a mint azt feltenni kellett volna, hanem- feltette úgy, a mint . . . Elnök: A képviselő urnak teljes joga van az elnök eljárását kritizálni, figyelmeztetem azon­ban, hogy a kérdések mikénti feltevése nem az elnöknek, hanem a háznak a ténye volt. (Igaz! TJgy van!) A ház határozta meg azt, hogy a kérdések miként tétessenek fel. (Élénk helyeslés.) Maniu Gyula: De, t. ház, a kérdések fel­tevésével szoros összefüggésben van az a másik tény, mely kizárólag az elnök ur ténykedéséhez tartozik, és a melynek véleményünk szerint ház­szabályellenesen történt megoldása által a kér­dések föltevésének kérdése is helytelenül oldatott meg. Az elnök ur, daczára annak, hogy a ház­szabályokra támaszkodva, többen is kértük, hogy az egyes indítványok olvastassanak fel, hogy a kérdések feltevésénél a ház a javaslatok­nak helyes ismeretével dönthessen, ennek a ké­résnek helyt nem adott, azzal a kifogással, hogy az nem kellő időben, vagy nem kellőképen hall­hatóan történt, s átsiklott rajta, az indítványo­kat fel nem olvastatta, s ebből következett azon körülmény, hogy helytelenül lett a kérdés fel­téve, hogy elvetették Szkicsák Ferencz azon indítványát, a melyet később a második szakasz tárgyalásánál önök maguk voltak kénytelenek előterjeszteni és elfogadni, és pedig házszabály­ellenesen, mert előzőleg már elvetették. De mindezek kisebb inczidensek azokhoz képest, a mi a házszabályreviziós vita alkalmá­val az ájsrilis 7-iki ülésben történt, a midőn kénytelenek voltunk úgyszólván engedni az erő­szaknak és nem lévén más eszközünk, a niely­lyel az elnök erőszakos eljárásával szemben védekezzünk vagy tiltakozzunk, kénytelenek voltunk valamennyien ezen tárgyalótermet el­hagyni, i Zaj.) Laehne Hugó: Komédia volt! Markos Gyula: Ezt a jó szokást tartsá­tok meg! Maniu Gyula: Midőn ilyen erőszakos módon vezetett tárgyalásokból láttuk és nyilvánvalóvá lett az, hogy nem az eszmék kicserélése, nem az ügynek megbeszélése, tárgyalása, hanem egy indítványnak, egy határozatnak mindenáron való keresztülvitele, keresztülhajszolása a czélja a tárgyalásoknak, beláttuk, hogy abban részt nem vehetünk, nehogy ilyen módon való tár-

Next

/
Thumbnails
Contents