Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

354. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. 283 részben igazoltak. Magam is tudom, hogy e tekintetben valóságos káosz uralkodik, minden szolgabíró azt tesz, a mi neki tetszik«. 1906. évi július 19-én mondotta ezt a belügyminiszter ur. Én megszoktam, hogy a belügyminiszter ur Ígéretében egy perczig se kételkedjem, annál kevésbé, mert ugyancsak ebben a beszédében szavainak és Ígéreteinek jelentőségét a következő szavakban emelte ki (olvassa) : »Azt sem fogom most tenni, hogy itt egyes felmerült eszmékre és gondolatokra részletes választ adjak. A miniszternek minden egyes nyilatkozata a legfinomabb mérlegre teendő, annak minden egyes nyilatkozata súlyos kötelezettség is, annak minden egyes nyilatkozata egy tettnek előlegezése.« Ezt mondotta a belügyminiszter ur és két esztendő óta hiába várom a belügyminiszter urnak azt a tettét, a melylyel Magyarországon az egyesülési és gyülekezési jogot szabályozza, az egyesülés és gyülekezés szabadságát megadja. Pedig a belügyminiszter ur beismerte azt ezelőtt két esztendővel, hogy a leghallatlanabb viszonyok uralkodnak Magyarországon a gyülekezési és egyesülési jog terén. Már most, ha egy ország belügyminisztere elismeri azt, hogy minden szolgabíró azt teszi a gyülekezési jog terén, a mit akar, akkor azt hiszem, ennél súlyosabb kritikát mondani az alantas hivatalnokokról miniszternek nem lehet, és ha ilyen kritikát mond egy belügyminiszter, akkor joggal várhatja az ország, hogy ezt az elismerését sürgősen és minél rövidebb idő alatt kövesse a tett, és hogy szabályozza a gyülekezés és egyesülés jogát. Ebben a házban már több képviselőtársam ad oculos demonstrálta azon hallatlan visszaéléseket, azokat a szinte megdöbbentő végzéseket, a melyeket Magyorországon a szolgabirák produkálnak, és a melyekkel elkonfiskálják a polgárok gyülekezési és egyesülési jogát. Vgy látszik azonban, hogy nem eléggé hatásosak ezek a bizonyítékok, nem eléggé hatásosak a főszolgabirák végzései arra, hogy a t. belügyi kormány végre-valahára belássa, hogy nem rendeletekre van itten szükség, nem arra van szükség, hogy minduntalan ötletszerűen, valamely eset kapcsán felmerült jelenséggel szemben rendeleteket bocsássanak ki, hanem a gyülekezési és egyesülési jogot egységesen, kötelezően szabályozó törvényre van már szükség. És hogy beigazoljam, hogy a nemzeti kormány uralma alatt valóban semmivel sem javultak ebben a tekintetben a viszonyok, sőt merem állítani, hogy semmivel sem maradnak hátra a gyülekezési és egyesülési jog terén azon viszonyok megett, a mely viszonyoknak szomorú szemlélői voltunk a szabadelvű párt rezsimje alatt, ennek bizonyítására leszek bátor újra egész sor végzést felolvasni a legújabb időből, bizonyságául annak, hogy a leghallatlanabb módon, a legnagyobb törvénytelenséggel, az emberi jog legelemibb szabályaival és igazságaival szemben mikép tiporják el a polgárok egyesülési és gyülekezési jogát. Egy hang fa Jcözépen) : Csak lázitó gyülekezetekkel szemben. Mezőfi Vilmos: Én nem tudom, mit méltóztatik érteni az alatt, hogy »csak lázitó gyülekezetekkel szemben«. Azt semmiféle szolgabíró előre nem tudhatja, hogy valamelyik gyűlésen lázítani fognak-e osztály, felekezet vagy az alkotmány ellen. (Felkiáltások a középen : Személyi garanczia !) Azt hiszem, azért hozunk törvényeket, azért szabályozunk bizonyos alkotmányjogi kérdéseket egységesen, hogy ne a főszolgabíró urak tetszése, önkénye és szeszélye szerint Ítéltessék meg, hogy kiben találnak garancziát, hanem azért, hogy e törvények hatálya minden polgárra kiterjedjen. Semmiféle főszolgabírónak és semmiféle belügyminiszternek nem lehet meg a joga, hogy előre megbírálja, kinek adja meg és kitől tagadja meg az egyesülési és gyülekezési jogot. A rendelkezésemre álló nagyszámú adat közül csak néhány gyűlést betiltó végzést leszek bátor mutatóul a képviselőház elé terjeszteni. Kunhegyes nagyközségben e hó 3-ára népgyűlést jelentettek be. Ezt a kunhegy esi járás főszolgabirája a következő megokolással tiltotta be (olvassa) : »A népgyűlés bejelentett napirendje és annak tárgyai a közelmúltban több alkalommal ismertetve lettek, az országos munkásvédő-szövetség megalakulva van, — gyönyörű magyarság — igy a népgyűlésre semmi szükség nem lehet, annak megtartása mivel sem indokolható. Tekintettel pedig arra, hogy a közelmúltban hasonló czimek alatt megtartott népgyűlések a nép kedélyének felzaklatására voltak alkalmasak, a bejelentett népgyűlés megtartását a közérdek, a közbiztonság és a köznyugalom megóvása miatt engedélyezni nem lehet.« Ez a főszolgabíró ur szörnyen félti a nép kedélyét a fölzaklatástól. Ilyen indokkal minden népgyűlést be lehetne tiltani, mert minden összejövetel, még a képviselőházé is, minden hely, a hol szónokok beszélnek, egyenesen azzal a rendeltetéssel bir, hogy a hallgatók kedélye felzaklattassék, vagyis hogy véleményük bizonyos irányban kialakuljon. Ebből az okból betiltani tehát valamely népgyűlést, az egyszerűen közigazgatási őrültség. (Zaj.) A törökkanizsai járás főszolgabirája sokkal kegyesebb. Végzése kelt Törökkanizsán, 1908. április 3-án. 0 megengedi a gyűlést, a következő módon (olvassa) : »Bejelentése Biczók Mihály és társai jázovai lakosoknak f. évi május hó 17-én Báron Dávid háza előtti téren d. u. 2 órakor megtartani szándékolt népgyűlés tárgyában. Végzés. A bejelentés tudomásul vétetik. Miről bejelentők azzal értesíttetnek, hogy a népgyűlésen más községből származó egyének sem. mint szónokok, sem mint hallgatók részt nem vehetnek.« (Mozgás.) Nagy György : Alkotmányos országban ! Mezífi Vilmos: Hát én tisztelettel kérdem Magyarország belügyminiszterét: tud-e a belügyminiszter ur egy rendeletről, a melyet akár ő adott ki, akár elődei kibocsátottak volna, és a iVyt