Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

256 3Ü3. országos ülés l'M8 Elnök : Kérem, most még nem vagyunk a dologi kiadásoknál. Nagy György: Az egészről szólok. A ki laikus, a ki nem ismeri e minisztérium berendezését, nem tudja megérteni, miért kell 27.500 koronát felvenni hivatali, irodai és házi szükségletekre. Ez azért van, mert folytonosan változtatják a bútorzatot. Ha az egyik tanácsosnak nem tetszik a drága, pompás berendezés, a bútorzat, egyszerűen felcseréli. (Zaj.) Állandóan a lukszusvágy nyilatkozik meg. Folytonosan újra bútoroznak, és azért kell 27.500 korona egy évre. Más czimen, énületek fentartása czimén, 5600 koronát kivannak, holott a minisztérium épületének helyreállítására külön 30.000 korona már fel van véve. Méltóztassék elképzelni: alapos helyreállítás czimén 30.000 koronát követelnek, és ugyanakkor az épületek fentartása czimén további 5.600 koronát. (Mozgás.) Azután a végleges nyugdijasok ellátási dija 63.136 koronát tesz ki, holott az összes fizetések 93.000 koronára rúgnak. Azt kellene képzelni, hogy kórház berendezésű ez a minisztérium, hogy csupa bénult, rokkant van ott, hogy a nyugdij majdnem annyira megy, mint az aktive szolgáló tisztviselők fizetése. De ha már ily horribilis összegek vannak felvéve, a magyar érdekről is van gondoskodva, nagyon lelkiismeretesen: magyar Ínséges utasok segélyezésére 600, hangsúlyozom: 600 korona van felvéve. (Mozgás.) Akkor, a mikor csak berendezésekre, bútorzatra 27.000 korona van felvéve, a mikor az épületek javitására 30.000 korona, a fentartásra 5600 korona, akkor a szegény magyar utazók számára 600 koronát vesznek fel nagylelkűen. (Mozgás.) Csodálom, hogy a magyar képviselőház tagjai nem tudják, hogy több, mint 100.000 magyar ember lakik Bécsben (Zaj.) és ezek patrónusának kellene valósággal lennie az Ö felsége személye körüli minisztériumnak. Az volt hitünk, reményünk, hogy Bécsben ez a minisztérium a magyarságnak bástyája lesz, a magyarság vára lesz az osztrák fővárosban, és a rája szoruló magyar állampolgárok érdekeit meg fogja védeni, segítségükre siet minden támadással szemben; és most a költségvetés, csúfságunkra, 600 koronát vesz fel a magyarok segítségére. (Mozgás.) Az egész minisztérium dolgát egy szorgalmas ember el tudná végezni. (Zaj.) Laehne Hugó: Miért nem pályázol? Nagy György: De felteszem, hogy reprezentálni kell, ennélfogva megengedem, hogy a miniszter mellé reprezentálás czéljából adjanak segédszemélyzetet. Számítást csináltam. Mondjuk, hogy a magyar állam tekintélye okából, hogy az fel legyen tüntetve, — nem tartom ugyan szükségesnek, de ily szempontból megengedem, — legyen egy miniszteri tanácsos a miniszter mellett, legyen egy miniszteri segédtitkár, egy irodaigazgató, két irodatiszt, egy ajtónálló, egy kapus, két irodaszolga és két háziszolga. május lb-én, csütörtökön. De méltóztassék megmondani, mit tud ott csinálni a király személye körüli nnniszteriumban az a nagy személyzet, mely áll egy miniszteri tanácsosból, osztálytanácsosból, két miniszteri segédtitkárból, egy miniszteri fogalmazóból, egy segédhivatali főigazgatóból, egy segédhivatali igazgatóból, öt irodatisztből, egy ajtónállóból, két kapusból, négy irodaszolgából és két háziszolgából ? Ez az irodaigazgató egy írnokkal azt a munkát, a mi ott felmerül, el tudná végezni, a 600 korona segélyt szét tudná osztani. (Zaj.) Én tudom, mi dolga van ott a hivatalnokoknak. Rendesen ugy szokott lenni, hogy a kinek nagy pártfogója van, oda kerül, mert ott dolgozni nem kell. Eljárhatnak lóversenyekre, uraskodhatnak, urfiaskodhatnak a miniszteri tisztviselők, mert a dologtól teljesen meg vannak kímélve. A részletezésből lehet is erre következtést vonni. Azt mondja a költségvetés, hogy emelni kellett az idén ennek a fontos minisztériumnak a költségvetését 3331 koronával. Lehet, hogy most szaporodtak a czimek, a kitüntetések és a leírással egyszerre sok dolog lehet. Azzal indokolja az emelkedést, hogy az átmeneti fizetések alrovata alatt szereplő titkári lakással egybekötött természetbeni lakással máskép rendelkeztek és így a titkárnak lakást kellett adni, a mi 500 korona többletet tett ki. Hogy kényelmesebb legyen a benmaradottaknak, ezt a titkárt is kitették, holott neki volt megfelelő lakása. De ez a titkári állás be is volt azelőtt szüntetve és jött egy protekeziós ember, fel kellett állítani. Ezzel örökké lavíroztak ; ha nem volt protekeziós ember, nem volt titkári állás, ha pedig kellett valakinek állást adni, kényelmes, nyugalmas, biztos állást, akkor ezt a titkári állást rögtön rendszeresítették. Én nem tartom jelentéktelennek, hivatás nélkülinek a király személye körüli minisztériumnak a munkakörét. Én nemcsak abban látom a munkakörét, hogy a nemesi okleveleket közvetítse, hogy a czimekről és kitüntetésekről az illetőket értesítse, hogy jelentést tegyen, hogy hány báróval és gróffal szaporodott Magyarországon a mágnási állomány. Sokkal szebb, nemesebb hivatását képzelném ennek a király személye körüli minisztériumnak. Egyrészt a bécsi magyarság érdekeit kellene védenie, másfelől a magyar államot kellene, hogy képviselje Bécsben. Laehne Hugó: Teszi is ! Nagy György: Ha a képviselő ur elmegy Bécsbe és ott magyarokkal érintkezik és nem németekkel, majd meg fogja tudni, hogy tudnak-e egyáltalában róla, érzik-e valami jótékony hatását annak, hogy a király személye körüli minisztériumot fentartjuk ilyen nagy költséggel. En hosszasabban ki fogom ezt egyszer fejtem, mert érdemes ezzel a témával foglalkozni, annál is inkább, mert mikor szervezték a minisztériumot, a miniszternek is egész más hatásköre lett volna. Hiszen nekem, a ki nagyrabecsülöm a miniszter urat, rosszul esik, hogy abban merüljön ki egy