Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

323. országos ülés 1908 május 14-én, csütörtökön. 233 Halász Lajos: Hát Nagy György hol marad? (Zaj. Elnök csenget.) B. Thoroczkay Viktor: Nekünk nincs szük­ségünk vezérre, a mi vezérünk a függetlenségi eszme. Ennek az eszmének állunk szolgálatában, ezért dolgozunk és ha kell ezért hozunk életünk­kel is áldozatokat. Egy öreg, érdemdús pátriárká­nak, Szappanos Istvánnak a vezetése mellett, a ki két emberöltőn át szolgálja a 48-as eszméket, megyünk bele a nagy küzdelembe. Ez a pátriárka az, a ki a nagy korral járó látnoki tekintetével be­tekint a Horeb hegyéről az Ígéret földére. Halász Lajos: Aluszik a Horeb hegyén. (Derültség.) B. Thoroczkay Viktor: ö nyugodtan nézi a jövőt és bizton reméli, hogy a mikor a végzet őt elszólítja erről a földről... Halász Lajos: Ne parentálja el. (Derültség.) B. Thoroczkay Viktor: ... akkor ez a kis párt megerősödve fogja bevezetni a nemzetet arra az igéretföldjére, a hol szabad, független és bol­dog lesz a magyar. A költségvetést nem fogadom el. Hammersberg László jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél: T. ház ! Nom volt szándékom a költségvetés általános vitájánál felszólalni, mert nem akartam kitenni magunkat annak a vádnak, hogy szánt-szándékkal késleltetjük a tárgyalás menetét. Mi is közre akartunk működni arra, hogy a kormánynak legyen ideje és elkészüljön azokkal a javaslatokkal, a melyeket elő akar terjeszteni. Különösen nem akartunk gátat vetni annak, hogy az általános, egyenlő és titkos vá­lasztói jogról szóló törvényjavaslat mielőbb a ház asztalára kerüljön. Ha mindazonáltal kénytelen vagyok felszó­lalni, teszem ezt azért, mert a délelőtt folyamán Baross t. képviselőtársam a milyen indokolatlanul, olyan erős támadást intézett ellenünk, meggyanú­sítva hazafias érzelmeinket, meggyanusitva a román intelligenoziát azzal, hogy az irredentizmus szolgálatában áll. En azt hiszem, hogy ilyen erős támadással szemben talán mégis védekeznünk kell és kötelességünk szemébe nézni annak a vád­nak és kellő értékére redukálni azokat az adatokat, melyeket velünk szemben felhoztak, a mennyiben egyáltalában adatoknak lehet azokat tekinteni. Baross t. képviselőtársam hivatkozott arra az interpelláczióra, a melyet annak idején gr. Bethlen István képviselő ur terjesztett a ház elé, s a mely interpellácziónak összes adatai holmi ujságczikkekből, illetőleg hirlaptudósitásokból valók. Azt hiszem, hogy akkor, a mikor ilyen . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Vlád Aurél: . . . erős váddal illetnek valakit, talán az adatokat és az érveket még sem lehet holmi hirlaptudósitásokból összeszedni, nem lehet holmi hirlapirók tudósításának olyan hitelt adni, hogy azokkal a hazafiatlanság vádját lehessen egy egész intelligeneziával, egy egész néppel szemben felhozni. Nem tudom, mióta nyertek a hirlapirói tudó­KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVIII. KÖTET, sitások olyan nagy hitelességet, hogy ezeknek alapján ilyen komoly váddal ilyen komoly testü­letben elő merészkedjék lépni valaki. Ha már most szemébe nézünk azoknak az állitásoknak, a melyekkel olyan színben akarta Baross képviselőtársam feltüntetni az egész hazai román intelligencziát, mint hogyha az irredentisz­tikus irányt szolgálna, akkor kötelességem ezeknek a felhozott vádaknak a teljes alaptalanságát ki­mutatni. Velünk, nemzetiségiekkel szemben a politikai pereknek egész sorozata indíttatott meg, különösen Tisza Kálmán kormányától kezdve, Bánffy alatt és a legújabb, a mai rezsim alatt is. De azokban a czikkekben vagy politikai nyilatkozatokban, a melyek vád tárgyává tétettek, nem hiszem, hogy csak egy is akadna, a melyről azt lehetne mondani, hogy irredentista irányzatnak szolgála­tában áll. Igenis, osztály, nemzetiség elleni izgatás, sőt a törvény kötelező erejének megtáma­dása miatt is indíttatnak ellenünk perek, de olyan czikkért vágy politikai nyilatkozatért még egy­általában nem lett per indítva ellenünk, a melynek tendencziája irredentisztikus irányzatot szolgált volna. (Felkiáltások : Hát a memorandumper ?) Bocsánatot kérek, a memorandum per igenis, lefolyt. De a memorandum-perben — erről meg­győződhetik a képviselő ur, ha nemcsak hirlapi közlemények után indul el, hanem alaposan beletekint az aktákba — azért lettek elitélve az elitéltek, mert a törvény kötelező ereje és a nem­zetiség ellen izgattak és nem azért, mint hogyha irredentisztikus tendencziájuk lett volna. Baross képviselő ur azon állitásának igazolására, hogy irredentisztikus irányzatokat szolgál a román intelligenczia, egyebek között két konkrét esetet hozott fel. Hivatkozott valami Stojka nevezetű úrra és az ő, nem tudom hol és mikor (Felkiáltások a baloldalon : Dehogy nem !) elhangzott beszédére, a mit ugy állított elénk, mint hogyha ez a beszéd — én egyáltalán nem tudom, milyen beszéd volt az — a román intelligencziának a törekvését tükröz­tetné vissza. Bocsánatot kérek, én sem a hazai románság körében, sem pedig Romániában nem ismerek olyan Stojka nevezetű egyént, a kinek szavai valami sulylyal bírnának. Én egyáltalában a köz­élet terén nem ismerek olyan Stojka nevezetű urat, a kit komolyan lehetne venni. Egy hang (a baloldalon) : Hát Pop-Csicsó ? Vlád Aurél : Át fogok térni arra az állításra is, a mely Pop-Csicsó képviselőtársam beszédéből van véve és a mely szerint ő azt mondotta volna Romániában, hogy eljöttünk az anyaországba, hogy lássuk azt az előhaladást, melyet testvéreink tettek. (Zaj.) Bocsánatot kérek, én nem tudom, mennyiben hiteles, mennyiben nem ez a szöveg, de tegyük föl, hogy tényleg elmondatott ez a pasz­szusa és fordítsuk meg a dolgot. Ha véletlenül a romániai csángók, a kik a milleniumi kiállításkor ellátogattak Magyarországba, azt mondták volna, hogy eljöttünk az anyaországba, hogy meggyőződ­30

Next

/
Thumbnails
Contents