Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-322
322. országos ülés 1908 birok arra, hogy kételkedjem amaz ígéretek őszinteségében, a melyeket a kormány tett, kételkedjem, annál inkább, mert az én programmom, az én elvi felfogásom óriási mód különbözik attól, a melyet a kormány és a többség vallanak. És mert ez a parlament még nem nemzeti kaszinó, banem itt vannak ellenzéki képviselők is, a kik számonkérjük a kormánytól . . . Sümegi Vilmos: Mi közünk itt a nemzeti kaszinóhoz ! Farkasházy Zsigmond: Nagyon is sok közötök van hozzá ! Sümegi Vilmos : Neked lehet, de nekem sohasem volt, nem is lesz. Farkasházy Zsigmond: Ugy tánczolsz, a hogy azok fütyülnek. Mezőfi Vilmos : Ezért jogunk van a kormányt és a kormány egyes tagjait Ígéreteikre figyelmeztetni, tőlük Ígéreteik beváltását követelni. Mindezt pedig azért mondom el, mert különböző kifogásokat és támadásokat hallottam, hogy miként kételkedhetem én gr. Andrássy Gyula szavaiban. Azért bocsátottam tehát ezt előre, hogy megokoljam, miért követelem én a kormánytól Ígéretének beváltását. Hiszen utóvégre 1848. óta már eléggé megérett az általános választói jog kérdése. 1906. május 22-én a magyar király trónbeszédben halaszthatatlan és elsősorban megoldandó és semmi más által el nem odázható kérdésnek jelölte meg az általános, titkos, és egyenlő választói jogot, 1906. máj. 29-én pedig Wekerle Sándor miniszterelnök tett itt a házban kötelező kormánynyilatkozatot a választói jog sürgős beterjesztése iránt. Két év óta elég ideje volt a kormánynak e kérdés előkészítésére, annak törvényjavaslat formájába öntésére, és az ország közvéleményének tájékoztatására. Hiszen nem mai keletű ez a követelés. Nem olvasom fel a képviselőház tagjainak nyilatkozatait sorjában, mert akkor vég nélkül tartana beszédem, hanem engedjék meg, hogy a függetlenségi és 48-as párt tekintélyes tagjai közül itt egy-két kétviselő urnak szavait — sajnálom, hogy nincsenek jelen — emlékükbe idézzem, hogy figyelmeztessem őket, mióta küzdenek ők — legalább a tömeg előtt állították és állítják, hogy küzdenek — ezért a kérdésért. Sümegi Vilmos kéj>viselő ur figyelmébe ajánlom, hogy Holló Lajos 1902. február 3-án itt a képviselőházban a függetlenségi és 48-as párt nevében és megbizásából határozati javaslatban követelte a képviselőválasztások községenként! szavazással való megejtését, követelte a szavazás titkos voltát, követelte a választói jognak az egész országra egységesen való megállapítását, sőt azt mondotta, hogy a parlament elé ez a törvényjavaslat akként terjesztendő, hogy még az 1903. évben törvényerőre emelkedjék. Kubik Gyula: Régen volt az! Talán nem is igaz ! (Éljenzés a balpárton.) Sümegi Vilmos: Igaz az ! Követeljük most is! (Zaj.) május 13-án, szerdán. 203 Mezőfi Vilmos: Követelte 1903-ban ; elismeréssel hajlom meg előtte, hogy ő már akkor követelte ; de még nagyobb lenne a tiszteletem, ha nem énrám bizná, ebben a parlamentben egyedül álló emberre, egyetlen szocziáldemokrata képviselőre, hanem ő, mint a többség tekintélyes tagja, felszólalna, hogy valósítsa meg már a kormány azt, a mit ő már 1903-ban követelt! (Zaj.) De, t. képviselőház, nemcsak Holló Lajos, hanem ennek a többségnek egy másik, nagytekintélyű tagja, Ugron Gábor képviselő ur is (Derültség a balpárton.), még sokkal előbb követelte az általános, titkos, egyenlő választási jogot! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Az általános választói jogot követelte már 1896-ban, követelte pedig olyképen, hogy Ugron Gábor és vele a függetlenségi és negyvennyolczas párt jó része egyesült akkor a hazátlan szocziáldemokratákkal. A hazátlan nemzetközi szocziáldemokratákkal együtt népgyűlést tartottak az Ujvásártéren, a mostani Tisza Kálmántéren tízezernyi ember előtt. Annál inkább emlékszem erre, mert én is egyike voltam 1896-ban azoknak, a kik Ugron Gáborral egy szónoki emelvényről hirdettük a sok ezernyi népnek ott az Ujvásártéren, hogy a mi Magyarországot megválthatja, az csak az általános, egyenlő, titkos szavazati jog. Ugron Gábor képviselő ur akkor alig hitte, hogy ő valaha kormányt fog támogatni; alig hihette, hogy oly rövid idő alatt kormányra kerül az a programra, — azaz : állítólag kormányra kerül, mert bizogy nem az a programm van kormányon — a melyet ő képvisel. Sümegi Vilmos : Épen az van kormányon, az Ugron-féle fokozatos haladás programmja ! Molnár Jenő: Az ő programmja radikálisabb volt, mint az önöké ! Mezőfi Vilmos: Lehet, hogy ez az oka, hogy Ugron Gábor annyira ekszponálta magát az általános, egyenlő, titkos szavazati jog mellett, hogy még a nemzetközi szocziáldemokratákkal is együtt tartott népgyűlést és a szocziáldemokratákkal és más fővárosi polgárokkal együtt érezte 1896-ban a jogot tisztelő fővárosi rendőrségnek kardcsapásait. Vér folyt már 1896-ban Budapest utczáin az általános választói jogért. Ma Ugron Gábor ott van a többség sorai közt, a többségnek befolyásos tagja. Miért nem áll fel annak megvalósítása érdekében, a minek hirdetése miatt 1896-ban a rendőrök karddal szabdalták azokat, a kik őt követték 1 Miért nem mondja, hogy nincs vesztem való idő és hogy minden napért kár, a mely eltelik ebben a szegény országban a nélkül, hogy az általános választói jogot megteremtenék, hogy az általános szavazati, jogról szóló törvényjavaslatot rögtön elő kell ; terjeszteni, az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot haladéktalanul meg kell valósítani ? Csitáry Béla: Azért, mert ezzel is előbb lesz meg, ha nem szólal fel! (Közbeszólások a baloldalon.) 26*
