Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-321

321. országos ülés 190b május 12-én, kedden. 173 reznek és .őszszel megint hazajönnek és munkájuk után néznek. Ez erőszakos elrománositást jelent ? íme, ez a hála és köszönet. Mit jelent ez ? Gravitácziót Románia felé, azon szomszédos állam felé, a melylyel különben jó viszonyban állunk és tudjuk, hogy külügyi vonatkozásban szövetséges társunk ? (Zaj.) Én azt gondoltam, hogy t. képviselőtársaim egyszerűen vissza fogják utasítani az előttem szólott t, képviselő urnak ilyen inszinuáezióit, nem hogy még azokat szivesen hallgassák és elfogadják. A nemzetiségi kérdés a magyar állam életére nézve a legnagyobb horderejű és épen azért ennek rendezését elsőrendű állami érdeknek tartom. Ha ugy vagyunk ezzel a kérdéssel, hogy ennek horderejét senki kétségbe nem vonja ebben a t. házban, hogy történhetik az mégis, hogy midőn nemzetiségi kérdésről beszélünk, akkor ebben a t. képviselőházban olyan felszólalásokat és közbekiáltásokat vagyunk kénytelenek hallani, hogy a nemzetiségi pártnak egyáltalában nincs semmi programmja sem .. . Markos Gyula: Hol van a programm! Lukács László: Kérem, itt van ez a párt, létezik, működik, és a felirati javaslat alkalmával beadta a maga külön nemzetiségi párti felirati javaslatát, letette a ház asztalára, az kinyomatott, tárgyaltatott napokon keresztül.. . Gaal Gaszton : Elég baj! Lukács László: Az más kérdés, hogy elég baj-e, de az tény, hogy abban benn foglaltatott a nemzetiségi párt programmjának kvinteszencziája, a melynek megvalósitására felhoztuk azon érveket, a melyeket felhozni jónak láttunk. És mégis egyes t. képviselőtársaim, igy Nagy Dezső, itt az ország házában, az ország szine előtt azt mondják, hogy ennek a pártnak nincsen programmja. Nagy Dezső : Nagyon is sok van ! Lukács László : Hogy sok programmja van, ez az egyik beszéd, hogy nincsen programmja, ez a másik beszéd. Már most melyik alapon áll ? A sok programm, vagy a nem létező programm alapján ? Ez, kérem, nem politikai vitatkozás. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lukács László : Azon t. képviselőtársaimnak, a kik azt mondják, hogy a nemzetiségi pártnak nincsen programmja, bemutatom ezt az ékes magyar nyelven megirt könyvet: »A román nemzetiségi politikárók, irta Sebestyén József. Ebben benn van a programm. Hogy mondhatja tehát t. képviselőtársam, hogy ennek a pártnak nincsen programmja ? De felirati javaslatunkban is van arról említés, és azt méltóztassék mindig venni, a miről itt nyilvánosan tárgyalunk, a mit magunkénak vallunk, mert az a mi politikai programniunk. De hogy ha ez nem elég, hát van itt egy másik vaskos kötet: »Die rumänische Frage«, a mely magyar, német, franczia, olasz és angol nyelven megjelent. Méltóztassék megolvasni, itt benne van az egész román kérdés, programmankkal együtt. Tehát^az a programm. a mely a legközelebbi politikai evoluczió szerint a legközelebbi nemzetiségi I konferenczián hozatott. . . (Nagy zaj. Közbekiállások.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Kérem Nagy Dezső képviselő urat. folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Lukács László: Azon t. képviselőtársaim, a kik ezen kérdés nagy horderejét és fontosságát annak igazi értéke szerint tudják becsülni, azok mind elfogódnak velem együtt és sajnálják a békétlenséget és elégületlenséget, sajnálják azt az egyenetlenséget, a mely itt Magyarország különböző nemzetiségeinek fiai közt létezik. Kutatjuk az indokokat, hogy miért áll fenn ez az egyenetlenség, a visszahuzás a magyar nemzetiség és a nem magyar nemzetiség közt, magyarok, románok, tótok és szerbek közt ? Rá kell jönni a valódi okokra és közös erővel, közös hazaszeretetben egyesülve kell eltüntetni azokat az okokat, hogy a békesség közöttünk állandóan meglegyen és közös erővel működhessünk hazánk felvirágozásának érdekében. Tanulmányoztam a kérdést szerény erőmhöz képest és azt találtam, hogy az okok, a melyeknél fogva e békétlensége visszavonás, ez az egyenetlenség fennáll magyarok és nem magyarok közt Magyarországon, az a politikai irányzatokból származik, (Mozgás.) a melyek bizonyos közjogi fogalmak, törvényekeben lefektetett elvek és kifejezések rossz irányban történt kimagyarázása folytán itt lábra kaptak, és mint uralkodó eszmék felszinen vannak a kormányzó körökben és hazánk politikai életében. (Mozgás.) Markos Gyula: Fordítva^ van. Az oláhok kozzák. Elnök: Markos Gyula képviselő urat kérem hogy folytonos közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot. Ezt tiltja a házszabály. * • i Lukács László '. A mikor nemzetről, nemzeti államról, nemzeti politikáról, magyar nemzeti államról, egységes magyar nemzeti eszméről, hazafiságról, magyar hazafiságról stb. szó van az országban, az ország politikai köreiben, és különösen itt a képviselőházban, akkor nekünk vissza kell tekintenünk a törvényes intézkedések forrására, vissza kell tekintenünk a törvények tanulmányozásával egyúttal azon időszakra, vizsgálnunk kell a törvények eszmemenetét és értelmét, a kifejezések czélját, azt az eszmekört, melyben megfogantattak, kifejezésre jutottak, elfogadtattak és szentesítve lettek e törvények. És mit találunk ? Azt, hogy attól az eszmekörtől, érzelemvilágtól, a mely kifejezést nyert abban a korban, a mikor a nemzetiségek egyenjogusitásáról szóló törvény megalkottatott, meghozatott, szentesittetett és kihirdettetett, teljesen eltértünk. Elérték • az irányadó körök, a kormányzó körök, a magyar publiczisztika legnagyobb része, és épen ez hozta magával ezt az eltérést, elfordulást, egyenetlenséget, békétlenséget, a mely joggal fennáll mindaddig, a mig a törvények, a szavak a kifejezések helyes értelme meg nem fog állapíttatni oly módon, hogy az többé meg ne ingattassék.