Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-319

136 319. országos ülés 1908 május 9-en, szombaton. Nekünk általános, titkos, egyenlő, községenkénti választói jog kell. Eddig azt halljuk — nem tudom, igaz-e — hogy csak annyiban lesz általános, a mennyiben az irni és olvasni tudókra fog kiterjedni. De egy választói jogosultság, a mely bizonyos feltételektől függ, az nem általános választói jog ; a poütikai tudomány nem ismeri el ilyennek ; az czenzus választói jog, feltételes választói jog ! A választói jogosultság gyakorlásának mikéntjére nézve sem nyilatkozott egyetlenegyszer sem a miniszter. Továbbá még azzal sem vagyok tisztában, hogy komolyan egyenlő vagy plurális lesz-e az a választói jog, a mely arra lesz hivatva, hogy Magyarország egész politikai struktúráját megváltoztassa. Én óva intem a kormányt, hogy az általános választói jogot ne tekintse olyan kérdésnek, a mely felett napirendre lehet térni, a melynek csonka megoldásával is el lehetne érni azt a czélt, a melyet elérni akar Magyarország népe, és a mely czél elérése alapja egész politikai és gazdasági konszolidáeziónknak. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur csak arra vett magának alkalmat, hogy ne magára az általános választójogra vonatkozólag tegyen nyilatkozatokat, hanem a jövőre, a jövő pártok csoportosulására és arra a parlamentre nézve, a mely az ő választói jogi reformja szerint és az ő felfogása szerint fog ki alakulni. Én itt gr. Andrássy Gyulának csak legutolsó nyilatkozatára utalok, a mely nyilatkozatában azt mondja, hogy a jövő parlament egyrészt egy nagy többségből fog kialakulni, a mely többség a magyar társadalom összes elemeit fogja magában foglalni, másrészt pedig, hogy ezen a magyar társadalom összes elemeiből álló többséggel szemben főként két ellenzéki párt fog állani, egyrészt a szocziáldemokrata párt, másrészt a nemzetiségiek. Ily értelemben nyilatkozott az igen t. belügyminiszter ur talán két héttel ezelőtt. Hát én nagyon jól tudom, t. ház, hogy ezek a nyilatkozatok nem túlságosan fontosak, mert elvégre is nem egy belügyminisztertől függ, miként fog a jövő parlamentjének képe kialakulni. Csak egész röviden reá szeretnék mutatni egy ilyen politikai konstelláczió, egy ilyen politikai kombináczió veszedelmeire. T. képviselőház! Magyarországnak épen az volt a baja, hogy itt csak egyetlen egy faj és osztály birta a hatalmat és nem osztotta meg azt a többi népekkel és osztályokkal. Épen ez volt nemzetiségi és gazdasági nyomorúságunknak kútforrása 40 év óta. És ha most találkozik egy államférfiú, a kinek legelőkelőbb feladatai közé tartozik a választői jog megalkotása és ha ő ép az eddigi nyomorúságos állapotot továbbra is fenn akarja tartani, hisz akkor arra a választójogra valóban nincs szükség. (Helyeslések a középen.) Azt is mondotta egy izben az igen t. belügyminiszter ur, hogy szükséges, hogy az u. n. felsőbb rétegek uralma megmaradjon. Kérdem én : hogyha ezek a rétegek a parlamenti váltógazdaság kizárásával a hatalmon maradnak, hogyha nem fognak a habalom kezeléséhez uj pártalakulások hozzáférhetni, akkor mire való tulajdonképen az általános választói jog 1 Hiszen mi, az ország népei, nem kedvtelésből, hanem épen azért akarjuk azt megalkottatni, hogy a kormányzatot a szocziális, nemzetiségi és politikai igazság eszméivel töltsük meg. Magyarország — a ki nem hiszi, tessék a statisztikát tanulmányoznia — szét van tagolva szocziális tekintetben és nemzetiségi tekintetben. Az ilyen szocziális és nemzetiségileg tagolt országban a guvernenientális párt kizárólag csak egy fajhoz nem tartozhatik. Az ily országban kell, hogy a guvernementális pártok mindenféle fajnak és mindenféle osztálynak képviselőiből alakult koalicziót képezzenek. (Ugy van! a középen.) Meg kell dőlnie egyszer annak az elvnek, hogy itt csak egyetlenegy államfentartó elem, osztály és faj létezik. A modern felfogás szerint az államfentartó elem melyik a legtöbb fogyasztási és kereseti adót fizeti és a földadó terheit a legnagyobb részben viseli. Azt mondják önök mindig, hogy a történelmi osztályok tartották fenn ezt az országot ezer esztendőn keresztül. Ezzel szemben én azt kérdezem : ki tartotta fenn ezeket a történelmi osztályokat 1 Nem-e azoknak a millióknak a munkája, nem-e a jobbágyság volt az a múltban és nem-e a dolgozó és munkásnép az a jelenben, a ki az államot fentartja ? (Zaj.) Épen erre való az általános választói jog, hogy a nemzet fogalma, a hazafiság fogalma, az államientartás fogalma egyszer már teljesen átalakuljanak és teljesen demokratizálódjanak ugy, hogy ne legyenek ebben az államban elnyomott faj és elnyomott osztály. Markos Gyula: Nincs is! Hodzsa Milán: Az általános választói jog kérdése már annyira megérett, hogy erre nézve Magyarországon voltaképen már csak két tábor jöhet tekintetbe. Az egyik tábor az, a mely a mai osztátygazdasági és poütikai helyzetét kivánja fentartani, a másik tábor az, a melyben összegyülekeznek a kitagadottak, az elnyomottaknak azon miihói, a kik a haladást kívánják, a kik progresszive akarják megmenteni ezt az országot azoktól a veszedelmektől, a mely veszedelmek épen a maradiság következtében állhatnak elő. Csak ezt a két tábort lehet ma Magyarországon megkülönböztetni, és az iránt, hogy melyik tábor lesz a győztes : az-e, a mely már régen betöltötte hivatását, vagy az-e, a melyben van friss erő, a mely egészséges, a mely dolgozni tud, a melynek komoly szándéka ezt az országot még további ezer és ezer esztendőn át fentartani — ez iránt kétség már nem lehet. A jövő parlament nem alakulhat ugy, mint azt a belügyminiszter ur gondolja, mert ha igy alakulna, akkor inkább ne is nyúljunk hozzá a választói reformhoz. (Zaj.)