Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

68 294. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. léseinek érvényesítéséről, de viszont tiltakozunk minden ujabb áldozat ellen ezen a téren. Mikor kellett kilépni a függetlenségi pártkörből ? Akkor, a mikor a többség a programmtól eltért, a mikor hűtlen lett ahhoz, a mikor a kvótafelemeléssel elsősorban katonai téren hozott ujabb áldozatot. Nem tudtam volna megnyugtatni lelkiismeretemet a miatt, hogy máskép beszélek a nép előtt, s a mikor a nép bizalmából bejövök a parlamentbe, máskép cselekszem. ígéret és tett kell, hogy fedjék egymást. Szerintem minden egyes függetlenségi és 48-as képviselőnek, a ki a kvótát meg akarta szavazni, a kinek nagy lelki gyönyörűsége telt abban, hogy a szegény kiiosztott nemzetet ujabb 13 millió koronával terhelje meg, ugy kellett volna cselekednie, a mint azt Gaál Gaszton képviselő ur tette. (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor: Miféle 13 millió % (Zaj.) Ugy látszik, itt dupla vagy semmi a jelszó ! (Halljuk ! Halljuk!) Nagy György: Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy nekem lett volna a legnagyobb örömem és én érezném a legnagyobb lelki gyönyörűséget, ha itt a függetlenségi eszmék megvalósításának diadalát hirdethetném. De lemenni a nép közé, a mely a maga becsületes lelkével megtisztelt minket a maga bizalmával és arról számolni be, hogy a kvótát emelték fel, arról számolni be, hogy a szólásszabadságot akarják elkobozni, arról számolni be, hogy egy szakaszba vonásával a kiegyezési törvénynek a parlamentarizmuson ejtettek sebet: az ilyen beszámolásra A

r

agy óriási tekintélylyel kell hogy birjon az ember, mint a háznak igen t. elnöke, Justh Gyula, vagy vaskoponyája kell hogy legyen. (Zaj.) Ezért mondom, hogy a házszabályrevizió egy nemzeti ellenzék letörését czélozza. (Ellenmondások.) Ha az a választási törvény olyan jó, hogy azt 19 nemzetiségi képviselő kivételével a többi képviselő elfogadja, akkor miért nem ismertetik azt meg velünk ? Mondja meg a t. függetlenségi többség őszintén, nyiltan, hogy járja-e az, hogy a függetlenségi pártnak nagynevű vezérei, Kossuth, Apponyi még ma sem ismerik a választási törvényjavaslatnak még alapelveit sem ? Járja-e az, hogy még ők sem tudják azt, hogy a kerületek beosztása a reform szerint hogyan történik ? Miért adott akkor az ország többséget a függetlenségi pártnak, hogyha a párt vezéreit is igy lehet mellőzni ? Egy hang (balfelől) : Ha nem lesz jó, nem szavazzuk meg! Nagy György : Nincs ugy, hogyha nem lesz jó, nem szavazzuk meg! Óriási előmunkálatot igényel ennek a választási reformnak előkészítése és ha most visszavetik, ez ismét esztendőkre odázza el ennek a reformnak megalkotását. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elrejteni, eldugni a nemzet elől azt a javaslatot, a mely a nemzet sorsát századokra kihatólag lesz hivatva rendezni, nem tartom helyesnek, parlamentárisnak. Epén a függetlenségi, a nagy függetlenségi párt érdekében kívánom, hogy bírálja meg a választási törvényjavaslatot. Az ország többséget adott a függetlenségi pártnak, szóljon tehát hozzá, mondja meg véleményét, ítéljen felette a függetlenségi párt. Ez a párt van hivatva a maga többségével Ítélni ebben a kérdésben. Én sokszor tárgyaltam e kérdés felett. Azt mondják a 67-esek, hogy a mit a függetlenségi és 48-as párthoz tartozók akarnak, azt nem lehet pártszempontokból megcsinálni. Én erre hivatkoztam, hogy a függetlenségi párt programmjában fel volt véve az általános választói jog. A 67-esek nem is álmodtak erről, sőt ellenezték. (Zaj.) Ez a függetlenségi és 48-as párt zászlajára volt felírva és ez a párt azzal ment bele a választásokba. A nemzet helyeselte ezt a programmot és ezért lenne szükséges, hogy Andrássy Gyula gróf megmutassa, ne nekem, hanem a függetlenségi párt vezéreinek azt a reformtervezetet, hogy ők azt bírálat tárgyává tehessék. (Zaj.) Szappanos István : A fő dolog a nyilvánosság ! Nagy György : Nem kész dolgok mutatásáról van szó. Én azt tartom, hogy már az előkészület munkájába be kell vonni az összes parlamenti pártokat, kellene, hogy abban a munkában a pártok a maguk számaránya szerint résztvegyenek. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György : A pártok számaránya szerint bizottságot kellett volna kiküldeni, a mely részt vesz a reform előkészítésében és akkor a függetlenségi párt a maga numerikus többségével már az előkészítés munkálata alatt érvényesíthette volna a maga elveit, mert nekem nem mindegy, hogy a jövő parlamentben milyen többség lesz, nekem az a kívánságom, hogy az a többség 48-as legyen és hogy az átvehesse az ország kormányzását a független Magyarország megalkotása végett. (Zaj.) Sümegi Vilmos : Lépjenek be a 48-as pártba ! Nagy György: A házszabályszigoritást feltétlenül ugy kellett volna idő tekintetében előterjeszteni, hogy az általános választói jog reformjával junktimban álljon. Azt mondja gróf Apponyi Albert tegnapi felszólalásában (olvassa) : »Epen azért tartom szükségesnek a rektifikácziót, mert t. képviselőtársamnak ezen állítása teljes és tökéletes tévedésen alapszik«, nevezetesen állítás, hogy ő a házszabályszigoritás ellen foglalt volna állást. (Olvassa) : »Akkor s abban a beszédben, a melynek a ház naplójában nyoma nincs, mert zárt ülés tartatott, egyáltalában nem szóltam a házszabálymódositás ellen, akkor is annak szükségét in thesi vallottam, hanem szóltam és tiltakoztam előre a készülőfélben lévő erőszak ellen, a mely hogy készülőfélben van, annak mindnyájan tudomásával bírtunk és ha bizonyos megdöbbenés állott be, akkor a túloldalnak sorain is, ez csak az erőszak alkalmazására vonatkozott, nem magára a házszabálymódositásra.« Én is azt mondom, a ház naplói is bizonyítják, hogy gr. Apponyi Albert a házszabály szigorításának bizonyos mértékig hive volt, de azzal • a határozott kikötéssel, hogy a házszabály szigori-