Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-294
29í. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. 65 visszaszerezni többé majd nem tudják, ezen önként odadobott jogot vissza nem kaphatják, és akkor hiába lesz a fájdalom és a keserűség, itt leszünk lekötött kézzel. Én ugy képzelem a magyar nemzet sorsát, hogy ez a nemzet saját történelmének hőse legyen, de ha keresztül viszik a revíziót, akkor saját tragédiájának szemlélője lesz, és némán, lakatolt ajakkal fogja szemlélni, hogy ezeresztendős alkotmánya hogyan pusztul el; és akkor sirhat, kétségbeeshetik, de nem lesz többé ereje, mert maga dobta el könnyelműen, bűnösen a fegyvert magától. Én abban a reményben voltam, hogy a márczius 15-iki ünnepség megtölti a többség lelkét a szabadság érzésével, és mikor visszajönnek, belátják, hogy önkéntelenül is oly merényletnek szegődtek részeseivé, mely a szólásszabadság, az alkotmány egyik legerősebb garancziája ellen tört. Fájdalom, ugy látszik, képviselőtársaim a márcziusi ünnep alatt visszhangként csak Kossuth Ferencz czeglédi beszédét olvasták, és nem igyekeztek megismerkedni a nép hangulatával és kezüket ott tartani a nemzet ütőerén ; mert ha azt megismerték volna, ha azt hallották volna ugy megnyilatkozni, a hogy én hallottam, megnyilatkozni egyrészt az elkeseredését a népnek a házszabályszigoritás ellen, másfelől azt a tomboló, ragyogó lelkesedést, a függetlenségi eszme néhány becsületes, elszánt, bátor harczosa mellett, akkor ma a függetlenségi és 48-as balpártnak ebben a házban többség kellene, hogy legyen. (Igaz ! Ugy ván ! balfelől.) LengyeL Zoltán : Még egynéhány kép a Budapestben, és többség lesz. Nagy György : Mivel igyekeznek megindokolni a házszabályreviziót ? A javaslat általános vitája véget ért. Aüandóan itt ültem a képviselőházban, minden beszédet figyelmesen meghallgattam, mondhatnám : minden szót valósággal tanulmányoztam, hogy behatolhassak a beszéd mélyébe, hogy burkolt értelmét kihámozzam és most ép oly tájékozatlanul állok, mint a vita kezdete előtt, ép ugy nem látom azt a czélt, a melyet hangoztattak, hogy azért lenne szükség a házszabályrevizióra, hanem még jobban megerősödött az a hitem, hogy ez egyenesen a nemzeti kisebbség, a hazafias ellentállás letörésére készül, hogy ez bejelentett preludiuma a katonai tiszti fizetések emelésének és a létszámemelésnek. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Molnár Jenő : Mindent le akarnak törni: horvátokat, nemzetiségeket, csak az osztrákot kímélik ! Nagy György: Az első ok, melyet a házszabályrevizió mellett érvül felhoztak, s a melyet ugy Andrássy Gyula belügyminiszter, mint Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter hangsúlyoztak, hivatkozik a horvátokra. Én, a mint hirdettem, hirdetem most is, hogy a horvát kérdést erélyes kézzel meg kell oldani, de meg kell oldani Horvátországban, mert az, hogy obstruáltak, csak a betegségnek, a láznak a tünete ; a bajt gyökerében kell orvosolni, az ideig-óráig való orvoslás növeli a bajt, fokozza a veszedelmet. . KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. A másik ok, a melyet a házszabályrevizió mellett felhoztak, a nemzetiségek voltak. Én a nemzetiségi kérdésben határozott álláspontot foglalok el, attól soha el nem térek, és nekem erős meggyőződésem, hogy egészséges nemzetiségi politikát csak ezen az utón lehet követni. Ez az álláspont pedig az, hogy az agitátorokkal szemben, kik jogtalanul izgatják a néj^et, kik jogtalan, hazafiatlan vágyakat ébresztenek a népben, erős kézzel kell elbánni, valamint azokkal szemben, kik megtagadják a hazával való közösséget, kik nem tartják anyaföldnek a magyar földet, a legkíméletlenebb igazságot követelem. De viszont azokkal szemben, kik bár idegen anyanyelvűek, de jó magyar állampolgárok, a kik hazafiaknak vallják magukat, azokkal szemben a szeretetet követelem, hogy megértsük egymást, és ilyen igaz érzésű, jó magyar gondolkozású, de idegenajka állampolgárokkal együtt küzdhessünk a százados,gonosz, kérlelhetetlen ellenség ellen : Bécs és az osztrákok ellen! (Elénk helyeslés balfelől.) De hát hogy van az, hogy a nemzetiségiek 19-en vannak — már jelenleg harczolók — és azoktól ugy megijedett gr. Andrássy, hogy nem meri előterjeszteni az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot, holott a házszabályreviziót kifogásolta első sorban 34 magyar ellenzéki képviselő, köztük a szervezett függetlenségi és 48-as balpártnak 16 tagja, kifogásolta a 19 nemzetiségi, kifogásolta, hozzászólási joggal is bir, a 40 horvát. Hát 94 embertől nem félt a kormány, nem tartott attól, hogy 94 ember meg tudja akadályozni a házszabályreviziót és ezzel szemben 19 embertől félti az általános választói jog törvényét í Nem akarok felnőttek oktatásával foglalkozni, nem is ugy mondom, csak a törvényre hivatkozom, hogy a horvátoknak nem lesz semmi közük a választási törvény tárgyalásakor, nem lesz felszólalási, nem lesz a tárgyalásban részvétek joguk. így tehát a számításból kikerül a 40 horvát, a 34 magyar ellenzéki képviselő pedig diadalmas lelkesedéssel fog minden olyan választási törvényt üdvözölni, a mely a népjogoknak széles rétegekre való kiterjesztésével alkalmas lesz egy erős népparlament megteremtésére. (Ugy van! balfelől.) Arra hivatkoztam, hogy a házszabályrevizió, nem a horvátok miatt szükséges, a mint azt gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur mondotta, nem is a nemzetiségek ellen, hanem szükséges első sorban és kizárólag egy magyar nemzeti ellenzék hazafias ellentállásának lehetetlenné tételére. És miért szükséges % Vannak-e a látóhatáron olyan pontok, a melyek szükségessé teszik már előre egy ilyen veszélyes intézkedés megtételét a kormány részéről ? Igenis vannak. Első sorban ott van a tisztifizetések felemelésének kérdése. Kmety Károly: Nem szavazzuk meg! Nagy György: Kmety Károly t. képviselőtársam azt mondja, hogy nem szavazza meg. De a házszabályrevizió miért kell ? Azért, mert — nekem az a véleményem — nem merik megtenni 9