Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-309

309. országos ülés Í908 április 8-án, szerdán. 457 több féltől függ. Az ember tehát ugy igyekszik azt elérni, a mint el tudja érni. Egy szempont vezérelt bennünket, az, hogy gazdasági érdekeinket a lehető legteljesebb mérvben megvédjük. (Helyeslés.) A t. képviselő ur azonban egy kissé forditva állítja oda a dolgot. Igaz, hogy a kereskedelmi szerződés ellen Szerbiában is nagy ellentállást tapasztaltunk, és Ausztriában is sokan vannak, a kik azt ellenzik, azonban Ausztriában nem ugy áll a dolog, mert nem az iparosok . . . Polit Mihály : A gyárosok ! Wekerle Sándor miniszterelnök: ... nem is a gyárosok, hanem épen a gazdák ellenzik azt. Ámde ez a szempont közömbös reánk nézve. Azt hiszem, hogy mindenik fél érdekeinek kölcsönös megóvása mellett igyekeztünk a szerződést megkötni (Ugy van !) s azért, mielőtt a megkötött szerződésnek érvényre jutását egyik vagy másik fél meghiúsítani törekszik, a, mindenesetre igen nehéz tárgyalások után létrejött szerződésnek megbuktatása előtt saját érdekében is nagyon fontolóra fogja venni, hogy hosszas tárgyalások eredményét esetleg kisszerű indokokból lehetetlenné tegye. (Igaz ! ügy van !) A képviselő ur azt kérdi tőlem (olvassa) : »Aláiratott-e már a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés ? Aláirta-e a szerződést a magyar kereskedelmi miniszter is ?« A szerződés igenis aláíratott. Midőn aláíratott, egy félhivatalos közleményben a hírlapokban kö.zé is tettük, hogy aláíratott a szerződés. A szerződést aláirta a m. kir. kereskedelmi miniszter ur is. Azt kérdi továbbá a képviselő ur (olvassa) : >>Milyen része volt Magyarországnak a szerződéses tárgyalásokban és a szerződés megkötésében ?« Az a teljesen paritásos, az a minden tekintetben egyenlőjogu része volt, a melyet a közöttünk fennálló vám- és kereskedelmi szerződés értelmében Magyarországot megilleti. (Élénk helyeslés.) További kérdése a képviselő urnak (olvassa) : »Mikor szándékozik a magyar kormány ezen szerződést parlamentáris tárgyalás végett előterjeszteni ?« Ezen kérdést először önmagához és társaihoz intézhetné a t. képviselő ur (Derültség.) és azon urakhoz, a kik parlamenti normális tárgyalásainkat eddig legalább is késleltették. (Ugy van! Zaj. Elnök csenget.) Én tehát a képviselő urat utalom azon képviselő urakhoz . . . Polit Mihály : Socius honoris ! Wekerle Sándor miniszterelnök: ... a kik késleltették normális parlamenti tárgyalásainkat. Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy ma törvényjavaslatokat be nem terjeszthetünk, mihelyt azonban az uj ülésszak megnyílik, szándékunk ezen szerződést a képviselőház elé terjeszteni. (Helyeslés.) További kérdése a képviselő urnak (olvassa) : >>Mit szándékozik tenni a magyar kormány azon esetben, ha a szerb skupstina, vagy pedig a bécsi Reichsrath nem fogadnák el ezen szerződést.« Ugyan t. képviselő ur, engedje meg, hogy válaszul arra kérjem, gondolkozzék egy kicsit ezen kérdése felett. (Helyeslés.) Ugyan micsoda naivitás lenne K1ÍPYII. NAPLÓ. 1906 191J. XVII. KÖTET. részemről, vagy a mi részünkről, hogy mikor egy szerződést azért terjesztünk elő, hogy azt elfogadtassuk — most, mielőtt azt előterjesztettük volna, mondanók meg, hogy mit fogunk tenni akkor, ha ez a szerződés el nem fogadtatik ? Ha ez a szerződés elfogadtatni nem fog, álláspontunkat akkor fogjuk jelezni. (Helyeslés.) Végül a képviselő ur egy, a szerb kereskedelmi szerződéssel összefüggésben nem álló kérdést intéz hozzám ebben a szövegben (olvassa): »Milyen álláspontot szándékozik a magyar kormány a a tervezett transbalkáni vasúttal szemben elfoglalni és miképen szándékozik Magyarország kereskedelmi érdekeit a vasúti iránynyal szemben megóvni a nélkül, hogy a kis Balkán-államok jogosult érdekei érintessenek ?« Burgyán Aladár: Ez a lóláb! (Mozgás a középen.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Én fentartom magamnak azt, hogy a t. képviselő urnak a szandzsák-vasut ügyében hozzám intézett interpellácziójára külön válaszoljak. Külön kell válaszolnom azért, mert válaszomban ki kell térnem nem annyira a hozzám intézett kérdésekre, mint inkább az azokat kisérő megjegyzésekre, a melyeket a t. képviselő ur tett. A transbalkáni vasutat illetőleg álláspontunk az, hogy miután mi kulturális missziót teljesítünk a Balkán-félszigeten, miután mi ott nem hódításra indulunk, hanem a békés kibontakozás eszközeit keressük, nagyon természetes, hogy semmiféle oly irányú törekvést, a melynek czivilizatórius jellege van és a mely az általunk kitűzött czélt csak elősegítheti, akadályozni nem fogunk. Ennélfogva mi a balkáni transzverzális vasút ellenében sem foglalunk el ellenséges állást. (Helyeslés.) Ez a vasút egyébként annyira embrióban van, hogy annak végpontjai sincsenek megállapítva és főiránya is kétes. Ennélfogva arra, hogy a létesítendő, de még meg sem jelölhető vasúttal szemben miként fogjuk kereskedelmi érdekeinket megóvni, választ adni nem tudok. Én csak utalom a képviselő urat arra, amia t. ház minden tagja előtt ismeretes, hogy ugyanakkor, a midőn a Szandzsák-vasutról nyilatkoztunk a külügyi költségvetés tárgyalásakor, a kormány nyilatkozatában egyúttal az is benfoglaltatott, hogy egy tranzverzális irányt, a mely Bosznián keresztül fogna vezetni az Adriai tengerhez és a mely, habár mint keskenyvágányu vasút, egy kis rész kivételével, ki is van épitve, ha a mi forgalmi érdekeink e mellett veszteséget nem szenvednek és megóvatnak, a magunk részéről is elősegiteni igyekszünk. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Polit Mihály : Nekem csak egy kis megjegyzésem van. (Zaj.) Egészen rövid. A miniszterelnök ur a dolgot ugy állitotta fel, mintha most, a mikor ez a kereskedelmi szerződés készen van, a Balkánfélszigeten időközben semmi sem történhetik és hogy ez a terv, a metyet a miniszterelnök ur mondott, változást nem szenvedhett. Pedig a Balkán58