Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

366 306. országos ülés 1908 április 4-en, szombaton. csenget.) a maga jegyzőkönyvét hitelesíthesse a következő ülés napirendje előtt. Mig ha ez a javaslat oly módon fogadtatik el, hogy esetrőlesetre állapítja meg a ház a jegyzőkönyv hitelesítését, s megengedi, hogy esetleg a következő ülés elejére tegye át a jegyzőkönyv hitelesítését és ezáltal azok az aggályok, a melyek a Nagy Emil-féle javaslat diszpoziczióival szemben felmerülnek, önmaguktól elesnének. Erre vonatkozólag vagyok bátor a t. háznak egy határozati javaslatot benyújtani, a mely azt czélozza. hogy a ház sürgős tárgyalások esetén, a mennyiben az ülések meghosszabbíttatnának, akként módosítsa házszabályait, hogy ilyenkor a jegyzőkönyv hitelesítésénél nem ugy, mint az eddigi házszabályok 196. §-a előírja, négy, hanem minden egyes képviselő felszólalhasson. Határozati javaslatom szószerint a következő (olvassa) : »Határozati javaslat. Mondja ki a ház, hogy sürgős tárgyalások esetén, a mennyiben az ülések tartama meghoszszabbittatott, a házszabályok 196. §-ának azon intézkedése, a mely szerint a jegyzőkönyvhitelesitéshez legfeljebb négy szónok szólalhat fel, alkalmazást nem nyer ; akkor minden képviselő felszólalható Ezen módosításom azt czélozza, hogy elérhessük azt, miszerint a jegyzőkönyv minden kétségen felül tiszta igazságokat tartalmazzon és tiszta képét adja a ház tanácskozásainak. Mert eddig, a most érvényben levő házszabályoknak illető szakasza azt mondja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítéséhez esak négy szónok szólalhat fel. Ez eddig elégséges lehetett, mivel három-négy órás ülések mellett talán van olyan képviselő, a ki végig hallgatja az ülést és azután tanúságot tehet arról, vájjon a jegyzőkönyvben foglaltak megfelelnek-e az ülésen történteknek. De a mikor az ülések 16—18 óráig tartanak, akkor nem hiszem, hogy lenne olyan tagja a háznak, a ki ezt a 16—18 órát megszakítás nélkül a házban tölti és a ház tanácskozásait minden megszakítás nélkül végig hallgatja; nem lesz egy ilyen képviselő sem. Ez esetben tehát nem lesz egyetlenegy olyan képviselő sem, a ki a jegyzőkönyv összes pontjaira vonatkozólag tanúságot tehetne arról, hogy tulaj donképen abban az ülésben mi történt. Azért épen a tárgyalások komolyságának és a jegyzőkönyv hitelességének szempontjából feltétlenül szükséges, hogy ne csak négy szónok szólhasson, hanem mindegyik képviselő hozzászólhasson a j egyzőkönyvhöz. A Nagy Emil-féle indítvány harmadik mondata a következőket tartalmazza (olvassa) : »Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzáintézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti döntés és a napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése alapján csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik meg.« (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Goldis László : E tekintetben a jelenleg érvényben lévő házszabályok 195., 196. és 206. §§-ai intézkednek. Lássuk már most, hogy mennyiben térnek el egymástól a Nagy Emil-féle indítványnak és a jelenlegi házszabályoknak erre vonatkozó intézkedései. Bátor leszek a jelenlegi házszabályek 195., 196. és 206. §§-ait felolvasni. A házszabályok 195. §-a következőleg hangzik (olvassa): »A jegyzőkönyv hitelesítésére, ha annak tartalma ellen kifogás Dem tétetett, valamint a tanácskozásra 40, határozathozatalra 100 tag jelenléte szükséges.« A 206. §. pedig a következőket foglalja magában (olvassa) : »A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás , . .« (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! Goldis László : . . . »vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be, ki az esetben, ha a kérdéses felszólalást, vagy kérdés felvetését megengedhetőnek nem találja, ez iránt az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz kérdést és a ház a fölött vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Az ekkép felvetett kérdésre adható nyilatkozatok azonban vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetik.<< Hát most már a Nagy Emil-féle javaslat szerint még a lehetősége is elesik annak, hogy egy képviselő napirend előtt felszólalhasson. Az elnöknek eddig is jogában állott, hogy megadja, vagy ne adja meg a képviselőnek a napirend előtt való felszólalás jogát. Azonban, ha az elnök ezt a jogot megadhatónak nem találta, a képviselő még mindig hivatkozhatott a házra, és annak bölcseségére bízhatta, hogy megadja-e neki ezt a jogot, vagy sem. Ezt a jogot a képviselőtől egészen elvonni, azt hiszem, nem méltó, nem okos és nem észszerű dolog. Hiszen nagyon sokszor fordulnak elő olyan fontos dolgok, a melyek igazán kívánatossá teszik, hogy a ház azokkal még a napirend tárgyalásának megkezdése előtt foglalkozhassék. (Zaj. Elnök csenget.) Azért én azt ajánlanám, méltóztassék Nagy Emil indítványának második szakaszából ezt a mondatot egyszerűen kihagyni. Közelebbről meg fogom indokolni ezt a véleményemet és akkor talán velem egy véleményen méltóztatnak lenni. Az elnöknek eddig is joga volt, hogy megadja vagy megtagadja a képviselő napirend előtti felszólalásra való jogát. Ha nem adta meg, a többség határozott, s ha a határozat a többségtől függ, akkor nem lehet veszedelmes a dolog soha. Tehát még a többségre való tekintetből is helyesebb, ha megmarad az eddigi házszabály, mert a többség körében is fordulhatnak elő oly körülmények, a melyek kivánatossá teszik a napirend előtt való felszólalást, és kell, hogy a többségnek módjában legyen, hogy ilyen esetekben a felszólalásra az engedelmet még az elnök felfogásával szemben is megadja. Azt mondja Nagy Emil javaslata második szakaszának ötödik mondata, hogy zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járul, csak a napirendre szánt idő után tartható meg.