Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

306. országos ülés 1908 április 4-én, szombaton. 359 tudomást szerezzenek az ülés elején arról, hogy miféle interpellácziók fognak előterjesztetni a napirend letárgyalása után. Lehetnek oly fontos, közérdekű interpellácziók, a melyeknél a képviselők jelen akarnak lenni; nem tartom tehát megengedhetőnek, hogy pl. egy tizenhatórás ülésben, a mikor a két órai szünetet is hozzászámítva, esetleg éjfél után félnégykor kerülne sorra a bejegyzett interpellácziók felolvasása, akkor tudja meg az az egynéhány képviselő, a ki itt a házban lesz, hogy tulajdonképen miféle tárgyról lesz szó. A bizottsági jelentések bejelentése, és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történnék meg. Ehhez magam is hozzájárulok. Öhaj tandónak tartom, hogy a miniszterek abban az esetben, ha netalán az éjfél utáni interpellácziókra nyomban nem válaszolnak, oly időben adják meg a választ, a mikor a képviselők nagy többsége jelen van, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy a miniszter ne akkor válaszoljon az interpellácziókra, a mikor mentül többen hallhatják, a mikor mentül több képviselő nyilatkozhatik a tekintetben, hogy tudomásul veszi-e a választ vagy sem. Ép azért a következő inditványt terjesztem elő (olvassa): »Inditvány. A 723. számú indítvány második pontja után a következő rendelkezés iktatandó : Miniszterek az interpellácziókra, feltéve, hogy azokra nyomban nem válaszoltak, a sürgős tárgyalás félbeszakitásával, azon szónok után kötelesek válaszolni, a ki beszédét 11 óra után fejezi be. Az interpellácziókra adandó miniszteri válaszok előtt legfeljebb 15 perezre az ülés felfüggeszthető, de ezen szünet a rendes két órai szünetbe be nem számitható.« Nagyon természetes, hogy kifogásolom ezen szakasznak azt a rendelkezését is, hogy a névszerinti szavazás 100 jelenlévő képviselőnek Írásban benyújtott kivánságára rendelhető el; és kifogásolom azt is, hogy az egyszerű szavazásnál csupán 100 képviselő kivánságára rendeltetik el a szavazatok megszámlálása. Nagyon gyakori eset, hogy az elnök legjobb akarata mellett sem képes megállapítani: hol van a többség. Szerintem nagy hiba elvenni a képviselőktől, bármely képviselőtől a jogot, hogy ha kétséges a szavazatok számaránya, hogy egy képviselő kérelmére is meg ne számláltassanak a szavazatok. De a mint mondám, erre vonatkozólag elleninditványt, módosítást nem terjesztek be, mert nem hiszem, hogy a képviselőház elfogadná és fölösleges munkát nem akarok végezni. A következő pont azt mondja : »Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjában körülirt felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének megakasztása czéljából vétetik igénybe, a házhoz kérdést intézni az iránt, nem látja-e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, hogy sürgősnek minősített tárgyalás tartama alatt, ennek megszakításával a szót a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga részéről is indokoltnak látja.« Az egész pontot kihagyandónak tartottam volna, de különösen nagyon sérelmesnek és veszedelmesnek tartom azt, hogy a 215. §. a) pontjára is vonatkozik. -' A 215. §. a) pontja a netaláni személyes megtámadásra való válaszokról intézkedik. Hogy a többség, vagy az elnök belátására bizassék az, hogy akkor, mikor valaki becsületében a nyilvánosság előtt megtámadtatik, az arra nyomban válaszolhasson-e, vagy nem, ezt igazán oly veszedelmes és oly méltánytalan rendelkezésnek tartom, hogy ha ez ellen inditványt be nem terjesztek, azt igazán t'sztán azért teszem, mert meg vagyok róla győződve, hogy nem fogadnák el, és azért, mert e házszabálymódositás csupán átmeneti, csupán erre az országgyűlésre bir érvénynyel; de ha a véglegesbe is igy akarnák bevenni, az ellen, már ma is kijelentem, a leghevesebb harezot indítanám a magam részéről. A következő ponthoz módosítást fogok beterjeszteni. (Halljuk ! a baloldal hátsó padjain.) A Mérey-féle módosítás igy hangzik : »Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befejeztéig érvényben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt fölszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, a napirend tárgyalására szánt időn belül csak fél órát vehetnek igénybe«. E helyett a következő módosítást terjesztem be és kérem annak elfogadását : »A megadott felhatalmazás csak arra a napra és annak a napnak is .csak azon idejére bir érvénynyel, a meddig a sürgősnek minősített javaslat tárgyalása folyik és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, csakis a najárend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában, de mindenesetre az elnöki előterjesztéseket, a kérvények és irományok bemutatását, a bizottsági jelentések bejelentését és a jegyzőkönyv hitelesitését meg) előzőleg történhetnek«. T. ház ! Én almódositásomat azért terjesztettem be, mert szerintem a képviselőház az elnökre nem bizhatja a sürgősen tárgyalandó törvényjavaslatok végleges elfogadásáig azt a jogot, hogy ő a 215. §. a), b) és c) pontjaihoz történt felszólalásokat ugy korlátozza, hogy azok csakis a napirendre szánt idő letelte után, tehát esetleg éjfél után fél négy órakor történhessenek meg. Legyen legalább elég az, ha az elnöknek az a jog adatik meg, hogy arra a napra, mikor ő látta és a t. ház is ugy Ítélte, hogy obstrukeziós szándékból történnek a felszólalások, ne engedje meg a további felszólalásokat, csupán a napirendre szánt idő letelte után. Tulaj donkép előbb kellett volna, de csak most terjesztek elő egy módosítást egy megelőző ponthoz. Az én módositványom a következő : »E helyett: »A szavazás megkezdése előtt az indítványok újra felolvasásának szükségessége felett