Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

306. országos ülés Í908 április 4-án, szombaton. 353 minden pontja a házszabályoknak külön paragrafus-számmal kezdődnék, a melyre az uj változtatás alkalmazást nyer. Az eddigi rendelkezés azt mondja : »Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást.* Látjuk már most is, a múltban is láttuk, hogy a házszabályok egyes intézkedései bár néha egészen világosan vannak kontemplálva, nagy vitáknak szülő okai és vannak, kik nincsenek egészen tisztában az illető szakaszok értelmével. Miért ne tegyük ki itten azt, hogy ezek a változtatások kifejezetten mely paragrafusoknál nyernek alkalmazást. En felszólalásomban nem fogom magamat a Nagy Emil-féle rendelkezések sorrendjéhez tartani, hanem a házszabályok sorrendje szerint fogom azokat birálat alá venni. Mindjárt az első mondatnál indítványozok egy más mondatot, hogy teljes legyen az általam proponált intézkedés. Első pontul a következő szöveget indítványozom elfogadásra (olvassa) : »Inditvány. A Nagy Emil-féle inditvány második szakaszának második mondatát megelőzi a következő mondat: A sürgősséget a házszabályok 195. §-ára vonatkoztatva, a jegyzőkönyv hitelesitésére, valamint a tanácskozásra 150 tag, határozathozatalra. 227 tag jelenléte szükséges.<< Ezt az indítványomat azért teszem meg, mert a Nagy Emil-féle rendelkezések 9., 10. és 11. pontjai a következő rendelkezéseket tartalmazzák, — a 9. pontnak csak az utolsó rendelkezését fogom felolvasni (olvassa) : » Minden inditvány, elleninditvány és módositás felett is névszerinti szavazásnak csak akkor van helye, ha ennek elrendelését 100 jelenlévő képviselő Írásban kivánja.« A 10. pont ekként hangzik (olvassa) : »Ezekben az esetekben csak az elnök által vagy 100 jelenlévő képviselő benyújtott kívánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele is.« Végül a 11. pont azt mondja (olvassa) : »Egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását száz tag kivánhatja.« Már most, t. képviselőház, ha a házszabályok idevágó rendelkezéseit, a melyek a 228., 229. és 230. §. utolsó bekezdésében foglaltatnak, a sürgős tárgyalás alkalmából megváltoztattuk, nem követeli-e meg, már csak a logika is, hogy megváltoztassuk a házszabályok 195. §-át is, a mely a tanácskozásra és a határozathozatalra szükséges számot állapítja meg. Ez nem hatalmi, nem többségi és nem kisebbségi szempont, hanem tisztán a logika szempontja. Mi értelme van annak, hogy névszerinti szavazásnak csak akkor legyen helye, ha annak elrendelését 100 jelenlevő képviselő Írásban kéri, a mikor a tanácskozáshoz csak 40 és a határozathozatalhoz csak 100 képviselő jelenléte kívántatik meg ? De tovább megyek, mi értelme van annak a második rendelkezésnek, hogy 100 jelenlevő képviselő benyújtott kívánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele ? De különösen KÉP VE. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET, mi értelme van annak, hogy egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását száz tag kívánhatja ? Ha a tanácskozáshoz csak 40 jeleidé vő képviselő kívántatik, akkor hogyan áUapithatja meg egy másik rendelkezés azt, hogy száz tag jelenlétére van szükség, hogy egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámláltassanak ? Hiszen akkor ez a határozatképesség megállapítása egészen Id van zárva. Ha száz tag szükséges, hogy megszámlálhassuk az egyszerű szavazásoknál a szavazókat, akkor miért fentartandó a tanácskazásnál 40 tag ? Ez tiszta dolog, azért, hogy a határozatképesség megállapítása meghiusittassék. Nem is emlitem azt a kifogást, a melyet tegnap hallottunk, hogy t. i. kíváncsi minden képviselő arra, miképen fogja megállapítani az elnöklő elnök azt, vájjon száz tag kivánja-e a megszámlálást ? Azokat nem lehet megolvasni egyszerre, okvetlen be kell tehát venni egy intézkedést, hogy a megszámlálást követelheti bárki, mert másképen ez nem lehetséges. Épen ezért arra az esetre, ha ezen rendelkezéseket fentartjuk, voltam bátor inditványomat beterjeszteni és kérni egy uj passzusnak a beillesztését, a mely a házszabályok 195. §-ára vonatkoznék és a melyben a sürgős tárgyalás esetén a tanácskozáshoz szükséges szám a határozathozatalhoz is felemeltessék. Most már tovább folytatva érvelésemet, ki fogok terjeszkedni a Nagy Emil-féle javaslat második pontjának utolsó rendelkezésére. Megmondottam, hogy nem fogom a Nagy Emil-féle javaslat intézkedéseit sorba venni, hanem alkalmazni fogom azokat a mostani házszabályok rendje szerint. A második pont utolsó rendelkezése a következő (olvassa) : »És hitelesíttetik az aznapi ülés jegyzőkönyve is.« Ennek ellenében van nekem egy indítványom, a melyet leszek bátor felolvasni. Ennek értelmében a Nagy Emil-féle inditvány második szakaszából a második, harmadik, negyedik,' ötödik és hatodik pont kihagyassék és felvétessék harmadik pont gyanánt a sürgősség, vonatkoztatva a házszabályok 196. §-ára. Az ülés kezdetén mindenekelőtt előbb az ülés jegyzőkönyve felolvastatik, s hitelesíttetik, a mely kinyomatva a képviselőknek kiosztandó, hogy a hitelesítésénél esetleges megjegyzéseiket megtehessék. Mert ha mi itt tiz-tizenhat órán át ülésezni fogunk, igen nehéz lesz a jegyzőkönyv megfogalmazása és az ülés utáni hitelesítés lehetősége. Látjuk most is, hogy mikor a tárgyalás menete normális és a mikor a jegyzőkönyv egy pár határozatra és rendelkezésre szorítkozik, még sincs az készen az ülés végén, sőt megtörtént, hogy a midőn valamely jegyzőkönyvi pontot mindjárt akartak hitelesíteni, fel kellett függeszteni az ülést, mig megfogalmazták a jegyző urak a jegyzőkönyvet és csak azután hitelesítette azt a ház. Hát most már, t. képviselőház, ha itt 10—Ifi órás ülések lesznek, akkor egészen biztosan feltehető, hogy a jegyzőkönyv az ülés végére nem 45