Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés Í908 április 3-án, pénteken. 349 rom azt dönteni és helyébe uj igazságosabb rendet akarok. (Mozgás.) Lázitó és izgató vagyok, az nem becsületsértés és az a nagy közvélemény, a mely velem egyet gondol a ház falain kivül, ha olvassa, hogy Mezőfi Vilmost lázitónak, izgatónak, népbolonditónak mondták, azt mondja, hogy büszke vagyok erre az emberre, mert még a házban is elismerik, hogy becsületesen küzd a czéljaiért, izgat és lázit eszméje, felfogása, eszményei, meggyőződései mellett. Ez tehát reám nézve nem sértés. De ha valamely képviselő azt mondja és azt vágja szemembe, hogy ön kötelességmulasztó, ön elhagyta a munkásnépet, és az elnök azt mondja erre, hogy ebben nincs becsületsértés, ebben semmi sincs: én azt igenis becsületsértésnek tartom. És az a közvélemény, a mely odakünn van és az én felfogásommal egyetért, szintén azt mondja : Ezt az embert megsértették becsületében, mert nagyobb becsületsértés nem képzelhető, mint ha azt vágják a képviselő szemébe, hogy elveit elhagyta, a népét megtagadta, és máskép beszél itt, mint odakünn. De az elnök azt mondja : nem becsületsértés, nem állhatsz fel, nem szólhatsz. Hát én nem bizom az elnök döntésére ezt a kérdést. Mikor érzem magamat becsületemben sértve, mikor nem, azt én döntöm el és erre jogot követelek, jogot kívánok, hogy felállhassak és tisztázhassam magam oly kitétellel, oly váddal szemben, a melyről azt hiszem, hogy becsületemet bántja, marczangolja. '0\ Azt mondja a Nagy Emil-féle javaslat, hogy a 16-ik vagy 18-ik óra után felállhatsz és a becsületedet kireparálhatod. Köszönöm. A 16—18 óra alatt derék kollégáim itt a hirlapirói karzaton már szétröpitették millió szócsövön át, hogy ezt mondták nekem és én hallgattam ! Másnap a rektifikáczió már nem ér semmit, mert nem tudom, hogy olvassa-e a rektifikácziót az, a ki olvasta a vádat. (Zaj.) Baross János: A sajtó-reformot ajánlja ! Sajtóper utján lehet! Az igazságügyminiszter ur figyelmébe ajánlja ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, Baross képviselő ur ; nem a képviselő urat illeti a szó. Mezőfi Vilmos : Itt van a b) pont is, hogy szintén az elnök ur és a t. többség tetszésétől fog függni, hogy megadja a szót a képviselőnek szavai értelmének helyreállítása czimén, igen vagy nem. Erre most nem térek ki bővebben, de ezt is helytelenítem, mert felmerülhetnek oly dolgok, mint épen most a Kmety és Nagy György képviselő urak között felmerült dolog, a melyek tisztázást követelnek, az ország és a parlament érdekében szükséges, hogy tisztáztassanak, és most ezt is majd a mindenkori többség fogja eldönteni. De a harmadik pontot, vagyis a c) pontot is kiveszik a lehetőségek sorából. Ez már valóban egyszerűen hallatlan és képtelenség. Azt mondja a c) pont, hogy »a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak«. Vagyis a házszabály megadja a jogot, hogy a képviselők a házszabályok helyes magyarázásához szólhassanak, vagy azok helytelen értelmezése felett való tiltakozásuknak kifejezést adjanak, és igy módot nyújtanak a reparáczióhoz. Nagy Emil és Mérey Lajos indítványai lehetetlenné teszik ezt, hanem azt mondják, hogy ép ugy, mint a személyes megtámadtatás és a szavak félremagyarázása esetében, ez a jog csak 16, illetőleg 18 óra után adatik meg a képviselőknek. Mi következik ebből ? Tegyük fel, hogy lezajlott egy 16 órás súlyos, nehéz nap és a 16 óra első perczeiben az elnök valami súlyos házszabálysértést követett el, hogy valami helytelen magyarázás, helytelen tanácskozás után súlyos hiba történt, a mely még a többséget is méltán megdöbbenthette, a mely esetleg, ha nem reparáltatik az ülés folyamán, az a törvény helytelenül jön létre, esetleg pedig ujabb munkát okoz vagy kiszámíthatatlan bonyodalmakra vezet. Már most a 16 órás ülés alatt nemcsak nekem, de a t. képviselőtársaim bármelyikének sincs joga felállni és a házszabályokra való hivatkozással a 215. §. c) pontja alapján figyelmezteti a házat és az elnököt, hogy helytelenül jártak el, hibát követtek el, lehetetlen ennek a javaslatnak ilyen alapon való tárgyalása, mert azt mondja az elnök és a ház, hogy a sürgősségről szóló Nagy- és Mérey-féle indítványok értelmében majd 16, illetve 18 óra után tessék felállani és a házszabályokhoz szólni. Nevetséges, hogy mikor a hiba már elkövettetett, mikor hibásan tanácskozott és határozott a ház, akkor legyen jogom rámutatni, hogy hibák történtek! Ez teljes képtelenség, ez teljesen őrültség. Jogot kell adni minden képviselőnek, mert nem mindig a többség lát meg mindent, hanem lehet, hogy egy egyedül álló ember e házban meglátja azt, a mit 450 képviselő nem vett észre és ha rájön a többség, hogy igaza van, a szerint igazodik, önök ezt lehetetlenné akarják tenni, és azzal, hogy elfogadják a Mérey Lajos és Nagy Emil ké}}viselő urak javaslatát, tág teret nyitnak arra, hogy a ház házszabályellenesen és törvénysértéssel tanácskozzék, mert lehetetlenné teszik, hogy mikor még nem késő, mikor meg lehet akadályozni a törvénysértést, valaki itt felálljon és a házat erre figyelmeztesse. Gondolom, eléggé behatóan, minden kétséget kizárólag bebizonyítottam, hogy Nagy Emil és Mérey Lajos indítványának második része felesleges, káros, sőt egyenesen veszedelmes és több részében őrültség. Ezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék egy olyan értelmű javaslatomat elfogadni, hogy ezen második része a javaslatnak, mint felesleges, egészen elvettessék. Végül még egy oly szempontra vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni, a melyre eddig még senki sem hivta fel a képviselő urak figyelmét. A háznak ugyanis ezen 10, illetőleg 16 órai tanácskozásoknál is szüksége van ugy, mint minden nap azokra a hűséges segédekre, kiknek munkája