Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 343 teljünk a kérvények, irományok előterjesztésére, az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére, indítványok előterjesztésére, személyes felszólalásokra, házszabályvitákra, interpellácziókra, sürgős indítványokra. Egy hang (a jobboldalon) : Üres beszédekre ! Mezőfi Vilmos: Kész nevetség, félóra alatt teljes lehetetlenség e rendkívül fontos dolgokat előterjeszteni. Hiszen most láttuk, hogy a Kmety képviselő ur és Nagy György képviselő ur közt felmerült nézeteltérés, a félremagyarázott szavak értelmének helyreállítása maga fél órát vont el a képviselőház tanácskozásaiból. És nem hiszem, hogy valaki azt mondhatná, hogy nem volt idetartozó, fontos, helyes felszólalás, a melyet Kmety és Nagy György képviselő uraktól hallottunk. f Közbeszólások: Lesz helye!) Helye lesz, de az lesz a helytelen, hogy kimerült, elcsigázott, álmos képviselőházban fognak e fontos dolgok eldöntetni, és ezért kérem a t. többséget: ha elfogadta a tizenhat órás ülések statuálását, hagyja meg a házszabályok jelenlegi rendelkezését, az elnöknek azt a jogát, hogy ugy mint eddig, az ülés elején terjeszsze be az irományokat, az ülés elején mutassa be az irományokat, egyszóval, a mint a házszabályok szerint eddig történt, az ülés elejére szánt dolgok maradjanak meg az ülés elején. Hiszen a rémes, veszedelmes obstrukczió úgyis letörik a tizenhat órai szakadatlan ülésezés alatt. Es nem üt-e szeget a többség fejében, hogy az aznapi ülés jegyzőkönyvét ugyanaz napon az a kimerült, álmos, fáradt képviselőház fogja hitelesiteni és a fáradt, elcsigázott képviselőházi jegyzők fogják a jegyzőkönyvet megírni ? Hiszen lehetetlen azoktól a jegyzőktől megkívánni, hogy a tizenhat órán át történteket éber figyelemmel kisérjék, és még aznap, az ülés berekesztése előtt, a jegyzőkönyvet megfogalmazzák, leírják ugy, hogy abban hiba ne legyen, valamely fontos dolog ki ne maradjon ; s akkor a fáradt, álmos, elcsigázott képviselőházi hallgatóság kénytelen reámondani a jegyzőkönyvre az áment, a szankcziót, a mikor aztán akármily képtelenség vétetett is fel, az szent és sérthetetlen. Ebből a szempontból érthetetlen, értelmetlen, fölösleges és felületes volna a képviselőház tanácskozási rendjét ugy megváltoztatni, hogy a sürgős tárgyalás esetén az ülések jegyzőkönyve még aznap az ülés végén legyen hitelesítendő. Vájjon hol lesz Ugron Gábor t. képviselő ur ébersége, a lánek éberségét állandóan csodálom. Ugron Gábor: Éber Antal és nem Gábor. Mezőfi Vilmos : Az ülés elején füle elé tartott kézzel láttam őt sokszor figyelni, hogy a jegyzőkönyvet vezető jegyző mit olvas. Kérdem Ugron Gábor képviselő urat, meglesz-e ez az ébersége a tizenhat órás ülés végén is ? Akkor is tud majd így figyelni ? Ugron Gábor: Mihelyt nem bizom meg a jegyzőkben, rögtön meglesz. (Mozgás.) Mezőfi Vilmos: Nagy Emil képviselő ur indítványa folytatólag azt mondja: »Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek, vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti döntés, s a napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése alapján csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik meg«. Elismerem, hogy a jeleidegi házszabályok is intézkednek ugy, hogy nem az interpellácziókra szánt szerdai és szombati napon, hanem más hétköznapon az elnök előzetes döntésétől függ, hogy az a képviselő interpelláczióját előterjesztheti-e, igen, vagy nem. Ha az illető képviselő nem nyugszik meg az elnök esetleges tagadó, vagy tiltó döntésében, joga van az elnököt arra kérni, kérdezze meg a házat, vájjon sürgős interpelláczióját előterjesztheti-e vagy nem ? Itt azonban a képviselő ettől a jogtól megfosztatik, sőt a napirend előttre szánt fölszólalást sem jelenti be az elnök rögtön az ülés elején, hanem csak akkor, mikor a napirend letárgyaltatott, dönti el a ház, hogy egy képviselő az általa sürgősnek hitt és mondott ügyben kérdést intézhet-e a házhoz, vagy valami ügyet felszólalás tárgyává tehet-e. Ez is egy szerencsétlen intézkedése lesz házszabályainknak. Mert, ha valamely ügy igen sürgős, ha valamely napirend előttre szánt fölszólalás az ország, a haza, a nép életbevágó fontos érdeke, akkor lehet, hogy a 16 órai halasztás veszedelmes következményekkel járhat. Ekkor az elnök bölcsesége dönt. És az elnök bölcseségében nem tudok föltétlenül megnyugodni, a mikor oly dologról van szó, mely az én hitem szerint az országra, a hazára, a népre életbevágó, az ő nézete szerint pedig teljesen felesleges. Megnyugodnám ebben a rendelkezésben akkor, ha a Nagy Emil-féle indítvány második részében legalább az volna, hogy az elnök köteles nyomban megkérdezni a képviselőházat, megengedi-e a sürgős interpelláczió előterjesztését, vagy a napirend előtti felszólalást, mert akkor a t. ház többségének hazafias lelkiismerete döntene. A Nagy Emil javaslatából azonban ez a biztosíték is hiányzik. Minden sürgős ügy az elnök tetszésétől függ, s ha az elnök megtagadja, akkor 16 óra után, mikor az ügy talán már elévült, mikor az ügynek elő nem terjesztése nem tudom miféle vészes következményekkel jár, 16 óra után kérdezi meg csak az elnök, megengeded-e te álmos, fáradt, kimerült kéjaviselőház, hogy ez a képviselő ezt az életbevágó sürgős kérdést előterjeszthesse ? Akkor már akár azt mondja, hogy igen, akár azt, hogy nem, ez arra az ügyre nagyon közönbös. De ha én egy ilyen fáradt ház lélektanát kutatom, ugy találom, hogy ez a képviselőház sokkal, de sokkal inkább fog hozzájárulni ennek a napirend előtti fontos előterjesztésnek vagy sürgős interpellácziónak olykép való elintézéséhez, hogy megtagadja a felszólaláshoz való jogot az esetben is, ha tényleg sürgős dologról lenne szó, mert azt fogják mondani azok a 16, illetve 18 órán át itt szakadatlanul ülő, figyelő képviselők, hogy