Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-304

304. országos ülés 1908 április 2-án, csütörtökön. 313 is ugy kívánom a kérdéseket feltétetni, a mint azt Maniu képviselőtársam kívánja. (Zaj.) Azok az indokok, a melyek engem arra vezetnek, hogy a kérdések feltevése tekintetében Maniu képviselőtársam indítványát pártoljam, nagyon is fontosak. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a házszabályok 234. §-a értelmében a kérdés feltevésénél épugy, mint az egész vitánál is a beadott alapinditvány, illetőleg alaptörvényjavaslat kell, hogy alapul szolgáljon, ügy a vitatkozást, mint a szavazást a beadott indítvány alapulvételével kell megejteni. Már most lehetetlen helyzetnek tartom azt, hogy utólag, a vita utolsó stádiumában egy képviselő előálljon és a vita anyagául, illetőleg a tárgyalás alapjául szolgáló indítványt komprimálva a maga módosításaival, mintegy teljesen uj alapot dobja bele a vitába, a nélkül, hogy a háznak módjában lenne ezen indítványra nézve a maga nézetét kifejteni, ezen konkrét indítványokba foglalt elveket megvitatni. (Zaj.) Lehetetlenség véleményem szerint, hogy a kérdés ugy tétessék fel, a mint az elnöki jjropoziezióban van, mert épen akkor a ház elesnék azon jogától, hogy a beadott módosítások és indítványok felett határozatot hozhasson. En azt hiszem, hogy a ház csak abban az esetben tudja a maga akaratát nyilvánítani, ha az összes módosítások és indítványok a ház elé kérdés alakjában feltétetnek, hogy így a háznak módjában legyen azt választani a melyet jónak és helyesnek kíván elfogadni. (Folytonosan tartó zaj.) Abból, ha a képviselőház véletlenül elfogadná Eitner Zsigmond t. képviselőtársam módosítását, illetve indítványát, egyáltalában nem lehet arra következtetni, hogy a többi módosítások és indítványok nem fogadtatnak el. Hiszen vannak olyan módosítások és indítványok, a melyek egyáltalában nem állanak ellentétben sem a Nagy Emil, sem az Eitner-féle inditványnyal és így abból, ha az Eitner-féle indítvány elfogadtatik, nem következik, hogy azok elestek, mert én tekintettel arra, hogy a házszabályok értelmében a kérdéseket ugy kell feltenni, hogy azokra igennel vagy nemmel lehessen szavazni, abból a körülményből, hogy Eitner Zsigmond indítványa elfogadtatott, egyáltalában nem következtethetem azt, hogy az avval ellentétben nem álló módosítások vagy elleninditványok elvettetettek. Azt hiszem, hogy akkor, a mikor a kérdés helyes feltevése tekintetében határozat hozatik, elsősorban kötelességünk ismerni az összes módosításokat és határozati javaslatokat. Ezért hivatkozva a házszabályok 227. §-ára, kérem, hogy a Nagy Emil-féle inditványnyal szemben beadott összes határozati javaslatok, módosítások és pótlások olvastassanak fel, mert azok ki nem nyomatván, sem a kisebbség, sem a többség azokat nem ismerheti, pedig ha egy parlament el akar valamit határozni, elsősorban ismernie kell a kérdéseket, a melyek felett határoznia kell, a mennyiKÉPYH. NAPLÓ, 1906 1911. XVII. KÖTET. | ben e nélkül a parlament nincs abban a helyzetben, I hogy akaratát nyilváníthassa. En tehát a házszabályok 234. és 225. §-ával ellentétben állónak tartom a kérdés feltevésének azt a módját, a melyet az elnök ur jDroponált. Igaz, hogy kellemes expediens lehet a kérdésnek ilyen feltevése bizonyos esetekben, ellenben bizonyos körülmények között nagyon veszedelmesnek tartom, mert ha ilyen preczedenst alkotunk, akkor módot nyújtunk esetleg arra, hogy akkor, a mikor az általános vita már csaknem befejezést nyert, egy szónok felálljon és a tárgyalás alatt lévő javaslattal ellentétben álló indítványt terjeszszen a ház elé, s így a ház egészen más javaslat felett hozhat határozatot, mint a mely eredetileg beterjesztetett. De nemcsak ez történhetik meg, hanem ez a törvényhozást egyszerűen lehetetlen helyzetbe hozza a törvényhozást, úgyszólván bevégzett tények elé állítja, a mikor olyan tárgy kerül szavazás alá, a melyre az általános vita nem is terjedt ki. (Folytonos zaj.) Ezeknél fogva én a kérdés feltevése tekintetében csatlakozom Maniu Gyula t. képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a középen.) (Az elnöki székel Návay Lajos alelnök foglalja el.) Zlinszky István jegyző: Pop. Cs. István! Pop Cs. István : T. ház ! En is szót kértem a kérdés feltevéséhez. Kijelentem mindenekelőtt, hogy csatlakozom azon előterjesztésekhez, a melyeket Maniu Gyula t. képviselőtársam tett. (Felkiáltások : Akkor minek beszél! Zaj.) En csak azokra a körülményekre kívánok kiterjeszkedni, a melyek megvilágítva nem lettek. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! a középen.) T. ház ! A házszabályok 234. §-a csak ugy értelmezhető, hogy az alapul szolgáló indítvány a jelen esetben a Nagy Emil-féle indítvány, a mely általánosságban elfogadtatott és most első szakaszában is letárgyaltatott; ha ez vétetik alapul, akkor a mélyen t. elnök urnak a kérdés feltevése iránt tett javaslata ellentétben áll a házszabályok ezen szakaszával. Ez a szakasz ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : ». . . az alajiul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá ; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositások«. Eitner Zsigmond, nemkülönben Mérey Lajos t. képviselőtársaim indítványai — maga az elnök ur is azt állítja — legközelebb állanak a Nagy Emilféle indítványhoz; de ezek csak módosítások. (Zaj.) Ha a Nagy Emil-féle javaslat első része ugy, a mint azt általánosságban tárgyaltuk, el nem fogadtatik, akkor kérdem, mi alapon fogadjuk el a módosításokat egy nem létező javaslathoz ? Egy, a ház többsége által leszavazott javaslathoz miképen lehet módosításokat beadni ? Én ezt lehetetlenségnek tartom, s e tekintetben csatlakozom már előbb emiitett képviselőtársaim nézetéhez. Bármikép tekinttük is a Mérey Lajos és az Eitner Zsigmond-féle módosításokat, — mert én módosításoknak veszem, máskép nem is lehet 40