Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-303
292 303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. t. háznak, (Halljuk! Halljuk/) hogy a házszabályrevizió tárgyában egy pár szóval én is felszólaljak. Teljesen indokolatlan volna egy módosításnak az indokolása, látva azokat a jeleneteket, a melyeket itt a t. nemzetiségi képviselők csinálnak. (Ugy van!) Ha nem lennék vagy nem lettem volna barátja a házszabályok szigorításának, (Ugy van! Ugy van!) ezek a jelenetek oda vittek volna és arra az álláspontra kényszeritettek volna, hogy a legszigorúbb intézkedést kell tenni a parlament munkaképességének helyreállítása czéljából. (Ugy van!) A szólásszabadság korlátozásáról beszélnek ezek az urak, holott nem a szólásszabadság korlátozásáról, hanem a szólásszabadság kiterjesztéséről van szó, mert ezentúl majd beszélhetnek az eddigi négy óra helyett — akár olyan dolgokról is, mint ma — 16 órán keresztül. Blahó Pál: Nevetséges! Eitner Zsigmond : Nem nevetséges, t. képviselő ur, hanem igenis vannak az országnak eminens ügyei, a melyeknek elintézésére a sürgősséget ki kell mondani. (Ugy van!) Mi gazdák nagyon jól tudjuk, hogy, ha aratás van, nincsen tiz órai munkaidő, hanem a munkás összefog gazdájával, kimondja maga a sürgősséget, hogy a terményt learassa. (Ugy van! Élénk helyeslés.) Szocziális szempontból is képtelen állapot csak négy órát dolgozni, azaz jobban mondva naponta négy órát elfecsérelni az uraknak ilyen beszédekkel. T. képviselőház! Van szerencsém ennélfogva Nagy Emil indítványához a következő módositást beadni. (Halljuk! Halljuk!) »1. pont. 150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott indítványára a ház elrendelheti a tárgyalás alatt lévő tárgynak sürgős tárgyalását. Az inditvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat: kettő mellette, kettő ellene és az ülés addig nem oszlatható el, míg a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető. E határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges. A sürgős tárgyalás kimondása után, ugyancsak 150 képviselő indítványára a sürgősnek minősített tárgy tárgyalása tartamára az ülések ideje fenti módon meghosszabbítható. A meghosszabbított ülések ideje tíz órára terjedhet. Ezt meghaladó, ülésenkint 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott indítványára, fenti módon hozandó, ujabb határozattal és a beadott szavazatok legalább két harmadával rendelhető el. A meghosszabbított ülések egyszer megszakíthatok, a megszakítás két órán túl nem terjedhet, mely idő azonban az ülés idejébe be nem számitható. Az ülések tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a határozathozatalt követő üléstől kezdve lépnek hatályba«, (Élénk felkiáltások: Elfogadjuk!) Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Akkor a vitát bezárom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Áttérünk az interpellácziókra; mielőtt azonban ezekre áttérnénk, előterjesztést kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Indítványom a következő: Indítványozom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését csütörtökön, 1908 április 2-án, délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendjére először elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, másodszor Nagy Emil indítványa a házszabályok módosítása tárgyában volna kitűzendő. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? r (Igen!) Akkor ezt határozatkép mondom ki. Áttérünk az interpellácziókra. Soron van? Gr. Thorotzkai Miklős jegyző : Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó: T. képviselőház! (Folytontartó nagy zaj. Elnök csenget.) Sokkal ismertebb annak a kérdésnek fontossága és sürgőssége, amelyben interpellálni kívánok . . . (Folytonos zaj. Halljuk!) semhogy szükségét látnám a bővebb indokolásnak, és épen a belügyminiszter úrral szemben — a kihez interjoellácziómat intézem — mint a ki, tudom, hogy ismeri közegészségügyi állapotainknak tarthatatlan szomorúságait. (Zaj.) Még a múlt esztendő tavaszán meg is igérte a belügyminiszter ur, hogy a községi és körorvosok helyzetének javítására vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőházzal, az akkori, 1907. év őszén tárgyaltatni fogja, hogy igy ennek a törvénynek hatálya már 1908 január 1-én életbe is lépjen. Ez azonban, t. képviselőház, nem történt meg és azt hiszem, mindenki természetesnek találja, hogy e ténybeli körülmény az orvosi karban türelmetlenséget idézett elő. De érthető e türelmetlenség, melynek nemrég kifejezést is adtak, már azért is, mert a politikai életet állandóan látható és láthatatlan válságok tartják izgalomban, a mikor a miniszteri kijelentések korántsem birnak azzal a sulylyal és értékkel, mint más nyugalmas, normális időkben. Mert senki sem bizonyos afelől, hogy vájjon a közel jövőben nem következik-e be akár egyetemleges, akár egy részletes kabinetválság, a mikor aztán a legjobb indulat ellenére sem lesz majd módjában a t. belügyminiszter urnak ezt a törvényjavaslatot tárgyaltatni. Másrészt pedig, t. képviselőház, az ilyen állandó válság arra is szolgálhat, hogy háttérbe szorítsa a másodrangú fontossággal biró kérdéseket, Ma ugj r anis a községi és körorvosok fizetésének ügyét, általában egész közegészségügyünk rendezését, a parlament állandó részvétlensége úgyszólván másodrangú ügygyé tette, (Igaz! Ugy van! bal felől.) a mi
