Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

3Ő3. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. 273 hallgatták meg és azt kiáltották feléje, hogy reggelig nem ülünk itt ! (Ellenmondások.) Ezzel szemben igenis jogos és igazságos az a kérésem, hogy egy órakor térjünk át az interpellácziókra. Meg méltóztatik látni, hogy ha három órakor lesz interpelláczió, akkor nem lesz hallgatóság, s ha akkor mer valaki interpellálni, le fogják zúgni az illetőt. (Ellenmondások. - Zaj.) Vagy méltóztassék határozattal kimondoni a jövőre nézve, hogy bármikor álljon fel valaki interpellácziójának előterjesztésére, nem szabad azzal jutalmazni fáradságát, hogy lezugják és a szótól való elállásra kényszerítsék. (Zaj.) Epén azért, mert érzem, hogy igazságom van, ragaszkodom azon kérésemhez, hogy egy órakor térjünk át az interpellácziókra. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az én javaslatomhoz hozzájárulni, szemben Nagy György képviselő ur javaslatával, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az én propozicziómat elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház tehát elfogadta az én javaslatomat, s ennélfogva azt határozaterőre emelem. Következik Nagy Emil képviselő ur inditványának tárgyalása a házszabályok módositása tárgyában. Szólásra ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Petrovics István ! Petrovics István : T. ház ! Az általános vita folyamán Nagy Emil t. képviselőtársunk által benyújtott inditvány tulaj donképen nem az ő inditványa, hanem a kormánynak indítványa. A mikor a belügyminiszter ur ezen inditvány tekintetében nyilatkozott, kijelentette, hogy ahhoz köti állását, hogy elfogadtatik-e ez az inditvány vagy sem. Időközben megváltozott a helyzet, a mennyiben Mérey Lajos t. képviselőtársunk a múltkor többrendbeli módositást nyújtott be és a benyújtás alkalmával kijelentette, hogy azok részben tőle erednek, részben a belügyminiszter úrtól. Konstatálom, hogy azokat a módosításokat a többségben lévő függetlenségi párt elfogadta, ugy a mint azok előterjesztettek. Tehát ugy állunk, hogy tulaj donképen egy Nagy Emil- és egy Mérey Lajos-féle inditványnyal állunk szemben. Hangsúlyozom ezt azért, mert nem tehetem fel azt, hogy akkor, a mikor a 48-as párt értekezletén elhatározta, hogy a Mérey Lajos-féle módosítást pártolja, a többség azon módosítások ellen fog szavazni, a melyeket Mérey Lajos t. képviselőtársam a párt megbízásából előterjesztett. Már jeleztem, hogy az általános vita során három miniszter ahhoz kötötte állását, hogy elfogadtatik-e az inditvány vagy sem. Nem tudom, mi lesz azon esetben, ha a t. többség elfogadja azon módosításokat is, a melyekhez a belügyminiszter ur hozzá nem járult, hogy akkor a belügyminiszter ur levonj a-e majd azt a konzekvencziát, hogy az állásáról lemond, vagy nem. Ezt természetesen nem tudhatom, ez a kormányra és a t. többségre tartozik. A magam részéről általánosságban ellene KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. I voltam a házszabályszigoritásnak és módosításnak, ámde most ott vagyunk, hogy miután általánosságban elfogadtatott, foglalkoznunk kell a házszabályok értelmében az egyes pontokkal. A szőnj^egen lévő első ponthoz én is elő fogok terjeszteni néhány indítványt. Az inditvány stiláris részével nem foglalkozom, megtették ezt és talán még megteszik mások. Én az inditvány szerkezetét és érdemi részét teszem bírálat tárgyává, és nehogy azzal vádoltassam, hogy eltérek a tárgytól, követni fogom a Nagy Emil-féle indítvány első részének szövegét. Az első rész első mondata a következőleg hangzik: »Százötven jelenlévő képviselő írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az elnök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések tartamának meghosszabbítását*. Ezt a mondatot elsősorban abból az okból helytelenítem, mert junktimot állit fel a sürgősség és az ülések idejének meghosszabbítása között holott e kettő között logikailag semmi összefüggés nincsen. Könnyen elképzelhető, hogy egy kérdés tárgyalása sürgős, ez azonban még nem igényű az ülések idejének meghosszabbítását. Lehet valamit sürgősen tárgyaltatni a nélkül, hogv az ülések ideje meghosszabbitattnék. De helytelenítem ezt a junktimot azért is, mert ha ez a pont mai formájában szavazás alá kerül, akkor megtörténhetik, hogy egyik vagy másik képviselő egyáltalán nem szavazhat, mert elfogadná a mondatnak a sürgősségre vonatkozó részét, de nem fogadná el az ülések meghosszabbítására vonatkozó részt. A junktimot tehát már azért is meg kell szüntetni, hogy mindenki szavazhasson. Ez a pont tehát mindenekelőtt kettéosztandó. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Petrovics István : Most áttérek a kérdés érdemi részére. Ez a mondat ugy szól, hogy százötven képviselő indítványára akkor határozhatja el a ház a sürgősséget, ha ahhoz az elnök is hozzájárul. Én az elnökség hozzájárulását 150 képviselő indítványa esetében fölöslegesnek tartom, mert ilyen módon az elnöknek nagyobb hatalom adatik, mint százötven képviselőnek. Ha az inditvány százötven képviselőhöz köttetik, akkor én azt tartom, az elnök hozzájárulása teljesen fölösleges, De a dolog ilyen fölállítása az én szempontomból általában helytelen, mert az inditványozási jog a képviselőket társasán és egyenkint illeti meg ; nem lehet egyik vagy másik képviselőnek ezt a jogát elvenni olyan módon, hogy az ő inditványozási joga ahhoz köttessék, hogy ahhoz más is hozzájáruljon. Én annyira megyek, hogy azt mondom, hogy bármely képviselőnek legyen önálló inditványozási joga ily esetben és ebből kifolyólag másképen formulázom ennek a mondatnak első részét, t. i. egyik indítványomban indítványozom, hogy az igazolt képviselők bármelyikének Írásban vagy szóban előterjesztendő indítványára, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház határozhat; ez esetben 35