Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

268 b02. országos ülés 1908 elrendelésére vonatkozó indítványnak a tanács­kozási idő tartamára is ki kell terjeszkednie.« Már előbb is kijelentettem, hogy erre leg­illetékesebb volna az elnök, nem pedig azok a képviselőtársaink, a kik esetleg jelen vannak akkor, a mikor az indítványt megszavazzák, de azután — nem akarok senkit megbántani — el­mennek és szépen üdülnek odahaza, a mig ellenzéki képviselőtársaink itten 10—16 órás ülésekben tapossák a malmot. Az elnök, a ki, ha csak egy­harmad részét vagy fele részét tölti is el a tár­gyalási időnek személyesen az elnöki székben, saját tapasztalatából jobban meg tudja állapítani azt, hogy mennyi ülésezési időt lehet kibírni heteken át és mennyit nem. E tekintetben tehát indítványoznám, hogy a sürgős tárgyalás elren­delésére vonatkozó indítvány . . . Somogyi Aladár: Nyögje már ki no! Suciu János : Ha ez parlamentáris kifejezés, ebben nem irigylem a képviselő urat. Szerintem az elnök van hivatva arra, hogy a sürgősségi indítvány kapcsán külön javaslatot tegyen arra nézve, hogy a tanácskozási idő mennyi­vel hosszabbittassék meg. Elnök (csenget) : Somogyi Aladár képviselő urat sértő közbeszólásáért rendreutasítom. Suciu János : Erre vonatkozólag a következő módosítást nyújtom be (olvassa) : »Inditványo­zom, hogy a 723. számú indítvány első bekezdésé­nek második mondata helyébe a következő szöveg tétessék : »A sürgős tárgyalás elrendelésére vonat­kozó inditványnyal kapcsolatosan az elnök javas­latot tesz a tanácskozási idő tartamának milyen terjedelmű meghosszabbítása iránt; e meghosszab­bítás azonban első ízben három órával, másod­ízben pedig további három órával való kiterjesz­tésen túl nem terjedhet.* A Nagy Emil-féle indítvány harmadik mon­data szerint, a melyet a t. ház ismer, az volna megállapítandó, hogy a sürgősségi indítvány a tanácskozás előtt, vagy pedig a tanácskozás tar­tama alatt terjeszthető elő és a felett a ház a leg­közelebbi ülésen hoz határozatot. Ha ez az intézkedés jóhiszemű, én azt tartom, hogy túlmenő gondosság nyilatkozik meg a ; bban, hogy a tárgy feletti tanácskozás előtt kimondassák annak sürgőssége. A háznak önmagával szemben tartozó tisztelete is megkívánja, hogy időt enged­jen annak megállapithatása végett. . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Suciu János : . . . vájjon az a vita szükséges-e % Hiszen azért jövünk itt össze, azért vagyunk itt, hogy tanácskozzunk és ennek során állapítsuk meg, vájjon az a vita, a mely valamely tárgy, valamely javaslat felett kifejlődik, túlmegy-e a szükséges és jogos határon \ Mert, t. ház, ha az a vita nem megy túl azon a határon, ha az a vita objektív és semmiképen nem viseli magán azokat a szimptómákat, a melyekből következtethető lenne, még a legszigorúbb megítélés mellett is, hogy erőszakosan hosszabb időre húzódik : akkor teljesen jogosulatlan és teljesen indokolatlan, márczius 31-én, kedden. hogy a sürgősség kimondásával már az első napon szájába fojtsák az ellenzéknek a szót és lehetet­lenné tétessék számára az, hogy higgadtan, nyu­godtan előterjeszthesse a tárgy feletti észrevételeit és valamely javaslat elleni ellenvetéseit. (Zaj a bahldalon.) Elnök : Csendet kérek. Kérem Sümegi kép­viselő urat ismételten, szíveskedjék csendesen ma­radni és ne zavarja a tárgyalást. Tessék folytatni. Suciu János : Epén azért a benyújtott indít­vány harmadik mondata helyébe a következő szö­veg megállapítását kérem (olvassa) : »A sürgősség elrendelésére vonatkozó indítvány csakis az illető törvényjavaslat feletti vita első hetének lejárta után terjeszthető be«. (Helyeslés a középen.) Áttérek most már t. ház . . . Förster Ottó : Melyik vallásra '! (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Suciu János : Áttérek t. ház, a Nagy Emil­féle »politikai vallás« ellenes indítványnak negye­dik mondatára. Ezen indítvány negyedik mon­data szerint a ház a sürgősségi indítvány felett a legközelebbi ülés kezdetén hoz határozatot. Már jó sokan megállapították, kifejtették ellen­zéki részről, hogy milyen igazságtalanság foglal­tatik az ellenzékkel szemben azon tervbevett intézkedésben. Méltóztatik tudni, hogy hazánk­ban még gyorsvonaton sem lehet az ország peri­fériáiról Budapestre és igy a képviselőházba félnap alatt megérkezni ugy, hogy minden képviselő a legközelebbi ülés kezdetén jelen legyen. A leg­elemibb dolog tehát, hogy idő nyujtassék lehetőleg minden képviselőnek arra, hogy erről értesülhessen, és igy jelen lehessen a házban, hogy résztvegyen a sürgősségi indítvány feletti vitában és a hatá­rozatih ozatalban. En azt hiszem, senki sem tételezhet fel oly lehetőséget, hogy olyan sürgősség forogna fenn valamely törvényjavaslat tárgyalása esetében, mely szerint 24—48 órai időhaladék is az országra kárral járna. Ellenkezőleg a tisztelt többségtől e téren bármely engedékenység megtagadása csak megvonását jelenti az ellenzék legelemibb jogá­nak, hogy t. i szavazati jogát gyakorolhassa itt a házban. Simkó József: Itt kellene lenni. Suciu János: Ezt itt nem levő társainak mondja Simkó képviselőtársam, a kiknek helyei tátonganak az ürességtől. Ezért indítványozom, hogy méltóztassék a 723. sz. Nagy Emil-féle indítvány első bekezdésének negyedik mondatát kihagyni. Az indítvány ötödik mondata igy szól: »Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak más­napra való elhalasztása nem kérelmezhető.* Ez szintén a ház minden egyes tagjának legelemibb képviselői jogát sérti. Legalább is minden pártnak egy tagja természetes joggal bír

Next

/
Thumbnails
Contents