Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

302. országos ülés 1908 márczius 31-én, kedden. 255 Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás : T. ház ! A házszabály a parla­menti tanácskozás normája, zsinórmértéke. Min­den házszabálynak már természeténél fogva legele­mibb, elengedhetetlen feltétele, hogy könnyen érthető legyen. Első elolvasásra az olvasó lássa, hogy mi a házszabály vonatkozó szakaszának ozélja. Legyen világos a házszabály és minden intézkedése félreértés, félremagyarázhatás kikerü­lésével és kizárásával iktattassék be. Elengedhe­tetlen feltétele tehát minden házszabálynak, hogy mondatszerkezete tiszta, világos, logikus, nem ter­jengős, hanem tömör, s lehetőleg rövid legyen. Különösen megkívántató, hogy a nyelv szellemének, a mondattannak és nyelvtannak minden tekintet­ben megfeleljen. (Helyeslés a középen.) A Nagy Emil-féle házszabálymódositó indit­vány első szakasza az említettem kellékek nélkül szűkölködik. Már pedig, hogy ha a törvényhozás a legutóbbi iskolai törvényünk értelmében meg­követeli, hogy a legutolsó tót gyerek is a negyedik osztály végeztével gondolatait magyarul érthe­tően és jól tudja kifejezni, (Igaz! Ugyvan! a kö­zépen.) annál nagyobb joggal követelhetjük meg mi, hogy minden inditvány és minden törvény, a mely a magyar parlament tanácskozásának rostáján marad, ezen kellékek nélkül semmi esetre se szűkölködjék (Helyeslés a középen.) és minden tekintetben megfeleljen a magyar nyelv szellemé­nek, a nyelv és mondattan szabályainak. (Helyeslés a középen.) Rövid felszólalásomban a Nagy Emil-féle indítványnak ezen fogyatékosságaira akarok rá­mutatni. Beadandó indítványaimban ezen fogya­tékosságok megszüntetését kivánom, a nélkül, hogy az inditvány érdemére vonatkoznának mó­dosításaim, mert az inditvány érdemére vonatkozó­lag eddig előterjesztett módosításokhoz minden­ben hozzájárulok. (Helyeslés a középen.) Az előttünk lévő Nagy Emil-féle inditvány első mondata a következőképen hangzik : »150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az elnök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sür­gős tárgyalását és az ülés tartamának meghosszab­bitását.« A legelső mondat már helytelen. A hibás mondatszerkezet következtében nem világos elő­ször is az, vájjon a benyújtott kérelemre vagy pedig az elnök indítványára rendelheti el a ház a sürgős tárgyalást és az ülés tartamának meg­hosszabbítását. A következő mellékmondat : »ha ahhoz az elnök is hozzájárul« felesleges és értelem­zavaró, mert hogyha az elnök indítványára mondja ki a ház a sürgősséget, akkor ebben impliczite benn­íoglaltatik az is, hogy az elnök hozzájárult. Az indítványozás fogalmában benne rejlik az, hogy valaki csak olyan valamit indítványozhat, a mihez feltétlenül hozzájárult az esetben is, ha azt nem helyesli. »Ha ahhoz az elnök hozzájáruk mellék­mondat tehát mint értelemzavaró teljesen hagyas­sék ki. »A tárgyalást elrendelheti« ezt a kifejezést használja a szerző. A képviselőház semmit sem rendelhet el. A képviselőház határoz (Ugy van ! a közéfen.) és határozata alapján vagy az elnök, vagy pedig adott körülmények között egy más végrehajtó közeg rendelhet el valamit. Az »elren­delhet« szó tehát helytelen és szintén törlendő. »A tárgy sürgős tárgyalását*, ez sérti a fület. A tárgyat tárgyalni lehet, de ez nem jó, nem felel meg a magyar nyelv szellemének. Egyszerűen »a tárgy sürgősségét* kell használni. Ennek folytán az inditvány első pontjához bátorkodom a következő módosítást benyúj­tani : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723, sz. inditvány első mondata helyébe a következő mondat illesztessék be : a ház 150 jelenlévő kép­viselő Írásban beadott kérelme folytán az elnök indítványára valamely tárgy sürgősségét, vala­mint az ülés meghosszabbítását elhatározhat]a.« A második mondat igy hangzik (olvassa) : »A sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indít­ványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell terjeszkednie.« Ez ' a mondatszerkezet alapjában hibás és helytelen. Eltekintve a »tárgyalás elrende­lésére* kifejezéstől, a melynek helytelenségét az első mondatnál már kimutattam, helytelen vonat­kozásban alkalmazza »a tanácskozási idő tarta­mára* kifejezést is. Van szép idő, rossz idő, kelle­mes idő, hosszú idő, rövid idő, de tanácskozási időt magyar ember nem ismer. Egyedül helyes »a tanácskozás ideje«, de a »tartam« szóval való összekapcsolásban ez is felesleges, mert a »tartam« szó már magában foglalja az időt és csakis az időre vonatkozik. Tehát »a tanácskozási idő tar­tama* helyett a »tanácskozás tartama« teendő. A »ki kell terjeszkednie* kifejezést is kifogásolom, mert helytelen, erőltetett és a magyar nyelv szel­lemének nem felel meg. Helyes a rövid gerjed­nie* szó. Azért ezen mondathoz a következő indítványt nyújtom be (olvassa) : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú inditvány második mondatában »a tanácskozási idő tartamára« szavak helyett »a tanácskozás tartamára« szavak tétes­senek. Ugyancsak indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú inditvány második monda­tában a »terjeszkednie« szó helyett a »terjednie« szó tétessék.« A harmadik mondat igy hangzik (olvassa): »Az inditvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető*. T. kép­viselőház ! Régen volt, a midőn én a magyar mon­dattan és nyelvtan szabályait könyv nélkül tud­tam. Ma már elfelejtettem. Ugy vagyok vele, mint a czígánymuzsikus a kottával: nem tud kottából olvasni és muzsikáim, de jó hallása révén hibát­lanul muzsikál. Én sem tudnám hamarjában ki­böngészni azon mondattani szabályokat, a me­lyekbe ezen mondatszerkezet ütközik, de magyar nyelvérzékemet sérti, ezért indítványozom az egész­nek kihagyását és a következőkkel való pótlását (olvassa): »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-

Next

/
Thumbnails
Contents