Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfőn. 229 Elnök : T. ház ! A bejelentett esetre vonatkozólag megjegyzem, hogy a nagy zajban a sértő kifejezést természetesen nem hallottam, különben elnökileg rendreutasítottam volna a közbeszóló képviselő urat. A mennyiben a képviselő ur a maga esetét, mint mentelmi jogának megsértését bejelenti, a házszabályok 188. §-a alapján a bejelentett eset minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik. A mi a t. képviselő urnak a házszabályokra vonatkozó megjegyzéseit illeti, legyen szabad nekem is a magam nézetét előadnom. A t. képviselő ur készakarva Ivánka Milán képviselő urnak épen csak azt a mondatát olvasta fel, a melyre vonatkozólag elnöki rendreutasitás és szómegvonás történt. Készséggel beismerem, hogy igy felolvasva magát a tényállást, hogy nevezetesen — nem tudom — egyes képviselők kivonulnak a teremből, hogy ne legyenek kénytelenek szavazni, ez még magában véve nagyobb fokú sértést nem involvál. De méltóztassék az előzményeket olvasni, hogy milyen alakban lett ez előadva. így tetszett mondani a képviselő urnak (olvassa) : »Megtörténhetik, hogy a sürgősséget 150 olyan képviselő indítványozza, ki azután, midőn szavazásra kerül a sor, ki fog innen osonni, a mint azt a Nagy Emil-féle javaslat általános megszavazásakor láttuk, hogy t. i. voltak képviselők, a kik erősen verték a mellüket, hogy szükséges ez a javaslat, de a mikor a szavazásra került volna a sor, bizony kiosontak a képviselőházból.* Ha ez az illető képviselők részéről nem perfid eljárás, akkor nem tudom, mi a perfidia. Mert az lehetséges, hogy egy párttag valamely intézkedését a kormánynak vagy a többségnek nem helyesli és mert nem akar pártjával ellentétbe helyezkedni, inkább visszavonul a szavazástól. De ha valaki ugy állitja oda magát a kormány grácziája kedvéért, hogy különösen kivánja a javaslatot, de a szavazás elől kivonul vagy kioson, ez olyan eljárás, — ha százszor középkori is e felfogás — a melyet sem az uri felfogással, sem a férfias önérzettel összeegyeztetni nem tudok. (Élénk helyeslés.) Azért ezt a kijelentést igenis sértőnek tekintettem és ez az elnöki intézkedés további vita tárgyává nem is volna tehető. (Helyeslés.) Ezeket kívántam a fenforgó esetre vonatkozólag megjegyezni. Következik a Nagy Emil-féle javaslat (írom. 723) részletes tárgyalása. Szólásra következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. képviselőház! A szőnyegen lévő inditvány első pontjához hozzászólva, mindenekelőtt kijelentem, hogy a részletes vitában való részvételünk egyáltalában nem jelenti azt, mintha mi ennek az indítványnak alapelvét helyeseinők, hogy mi ebben az indítványban és különösen ennek az indítványnak első pontjában foglalt intézkedéseket magunk részéről helyeseknek tartanok. Előbb felszólalt és a részletes vitában résztvett képviselőtársaim már eddig is kimutatták és bebizonyították azt, hogy mennyire pongyolán, mennyire helytelenül van szövegezve és megcsinálva ez az inditvány. Mindenekelőtt a Nagy Emil-féle indítványnak azt a részét kell kifogásolnom, a mely azt mondja, hogy ez az inditvány, elfogadás esetén, a házszabályok 249. §-a után, mint uj szöveg iktatandó be. Jelen inditvány, elfogadása esetén, véleményem szerint organicze a házszabályokba bele nem illeszthető, még pedig azért nem, mert az ezen indítványban foglalt intézkedések egy szubszidiárius házszabályt konstruálnak és igy a régi házszabályokba organicze bele nem illeszthetők. De ha már mint uj szöveget beillesztjük is a régi házszabályokba, akkor sem lehet a 249. §. után beilleszteni, mert a házszabályok 249. §-a abban a fejezetben van, a mely a kérvényekről szól. Ez a Nagy Emil-féle inditvány pedig épenséggel nem tárgyal olyan intézkedéseket, a melyeket a kérvényekről szóló fejezetben tárgyalni lehet. Mi, t. ház, mindenesetre ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt a Nagy Emil-féle módosítást, elfogadása esetén, véleményem szerint nem lehet, csakis a tanácskozásról szóló fejezetbe, a 222. §. után beilleszteni és ezért kérném a Maniu Gyula képviselő ur által beterjesztett inditvány elfogadását. A mint mondottam, t. ház, organicze ez az inditvány nem illeszthető bele a jelenlegi házszabályokba és azért bátor vagyok azon indítványt előterjeszteni, hogy a Nagy Emil-féle inditvány, elfogadása esetén, mint függelék kapcsoltassék hozzá a házszabályokhoz. Erre vonatkozó indítványom a következőleg szól (olvassa): »Inditványozom, hogy Nagy Emil képviselőnek indítványa a ház által leendő elfogadása esetén ne iktattassék be a házszabályok 249. §-a után, hanem mint önálló függelék csatoltassék a kázszabályokhoz^. A Nagy Emil-féle indítvány első szakasza azokról az intézkedésekről szól és azokat az előfeltételeket állapítja meg, a melyek mellett egy ügynek sürgős tárgyalása elrendelhető. Véleményem szerint az első szakasz, illetve azon mondatok, a melyek a ház határozata értelmében első pontként tárgyaltatnak, biztosítják a többségi akaratnak érvényesülését, a sürgősség kimondását, egyáltalában megkönnyítik és nem tartalmaznak oly intézkedéseket, a melyek a kisebbség jogainak biztosítására szükségesek volnának. Mindenek előtt azon intézkedést, a mely a sürgősség kimondását 150 jelenlévő képviselőnek benyújtott kérelmétől teszi függővé és ehhez a ház elnökének hozzájárulását is kivánja, mi fontos okokból, elvi szempontokból nem fogadjuk cl. Ha már a többségi akarat érvényesítését mindenképen biztosítani akarják, akkor ne bizzuk ezen fontos jognak a gyakorlását a kisebbségre, a képviselőház egy harmadára. Ha a képviselőház a többségi akaratnak teljességéről, a többségi akaratnak az üdvösségéről annyira meg van győződve, hogy azt föltétlenül érvényesitendőnek tartja, esetleg a kisebbséggel szemben, akkor meg lehet kívánni a többségtől, hogy mint többség