Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. 225 e gazdasági programmba a közbirtokossági erdőknek az állami kezelésből való kivételét, a székelyföldi kepe megváltását, a székely közlekedési ügyek rendezését és a székely telepítést és parczellázást. A programm egyrésze rögtön, azonnal megoldást nem nyerhet, másik részében, a birtokrendezésre vonatkozó részben, az 1908 : VII. t.-cz., a melyet épen e képviselőház hozott, részben intézkedik. Hogy akkor nem bírtunk kedvezőbb eredményt elérni, abban, a mint hangsúlyoztam beszámoló beszédemben is, nem egészen csak a parlamentet lehet hibáztatni, hanem részben hibásak vagyunk mi is, hogy akkor nem egyöntetű, szerves programmal állottunk elő, és igy azok a t. képviselőtársaim, a kik ha egy szerves, kidolgozott, az összes részleteket átfoglaló programmal "állottunk volna elő, a mi inditványunkra szavaztak volna, igy az ellentétes indítványokkal szemben, a székely viszonyokat nem ismerve, nem tudtak határozott álláspontot elfoglalni. Hogy a legközelebbi jövő teendőire mutassak rá, az államvasuti beruházási kölcsönből feltétlenül ki kell építenie az államnak a székely körvasutat, a mely iránt régi jogos kívánságot táplál a székelység, a mely vasút kiépítése által a Székelyföld az ország szivéhez közelebb fér, Lengyel Zoltán : Transversális vasút! Nagy György: Azzal a vasúttal a forgalmi viszonyok megváltoznak, a közlekedés könnyebb, olcsóbb lesz, és ezáltal a tulajdonképeni magyarsághoz, az ősmagyarságkoz. a székelységhez közelebb hozzuk az ország többi vidékét. E beruházási kölcsönből feltétlenül felveendő bizonyos összeg a kászoni községek vasutjának kiépítésére, de addig is, a míg ez megtörténik, míg e felett a kölcsön felett a képviselőház tárgyalni fog, addig is feltétlenül szükséges, hogy ez öt kászoni község, nevezetesen Kászonujfalu, Kászonaltiz, Kászonfeltiz, Kászonimpér és Kászonjakabfalva telefont és távirdát kapjon. A ki ismeri az ottani viszonyokat, a mint t. képviselőtársaim közül többen ismerik — Barabás Béla t. képviselőtársam és t. barátom is ott járt a nyáron, — mindenki csodálkozik azon, hogy az öt község teljesen elszigetelten áll. messze a központtól, Csikszentmártontól és a modern technika vívmányával nincs felruházva, ugy hogy akár mikor sürgős szükség van, hogy gyors értesítést küldjenek vagy kapjanak, épen a teknikai eszközök hiánya miatt el vannak zárva a teknikai haladás minden áldásától. E községek népe becsületes, munkaszerető, istenfélő. Teljesen méltó minden támogatásra. Foglalkozott e kérdéssel Csik vármegye törvényhatósági bizottsága, a közigazgatási bizottság és mindkét testület, mindkét hatóság, a községeknek erre vonatkozó kérését, hogy távírda állíttassák fel és telefon rendeztessék-be, méltányosnak és jogosnak találta. Arra, azt hiszem, hosszabban nem kell rámutatnom, hogy e KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. községeknek pénzük nincs, saját költségükön tehát nem állithatják fel a távirdát és a telefont, épen a rossz gazdasági törvények miatt, a melyek a szabadelvű rendszer alatt hozattak, és a melyek a kényszer erejével vonták maguk után a Székelyföld szegényedését. Ennélfogva az állam kötelessége, hogy egyfelől a múlt hibáját helyrehozza, másfelöl több figyelmet fordítson a székelyfaj erősítésére, a történeti misszió és nemzeti feladat megismerésére, a melyet az az ország keleti részén kifejt. Lengyel Zoltán : A székelységet mindig támogatjuk. Nagy György: Okvetlenül fogok alkalmat keresni a költségvetési vita során, de más alkalommal is, hogy hosszabban, részletesen foglalkozzam a Székelyföld gazdasági kérdéseivel, mert hisz elsősorban nekünk, a székelyföldi képviselőknek kell a Székelyföldet gazdaságilag erőssé, hatalmassá, boldoggá tenni. Vagy felismertük ezen fajnak fontos misszióját, és akkor minden alkalmat meg kell ragadni annak megmentésére, vagy pedig továbbra is a Székelyföldre nehezednék a régi, káros szabadelvű rendszer, mikor tisztán mandátumok végett keresték fel a Székelyföldet, mikor teljesen ismeretlen emberek, kik még magyarul sem tudtak, lementek, annak a derék székely népnek a lelkét igyekeztek megmérgezni, és mikor itt a képviselőházban fel kellett volna szólalniok, még egy jó szót sem áldoztak ezen népért. Ezért történhetett meg, hogy az összes gazdasági törvényeket, melyek a Székelyföldre vonatkoztak, egyetlen hozzáértő felszólalás nélkül intézték el. A mandátumvigéczek megjelentek a Székelyföldön, a bizalmat kizsarolták és azután nem törődtek a nép igazságos érdekével. Hiszem, hogy a kormány lelkén fogja viselni a székely nép érdekét, de azt kérem a miniszterelnök úrtól, — örvendek, hogy hallgatja interpellácziómat — hogy

T sürgősen segítsenek, mert e kérdésben a 24-ik órában vagyunk és ha gyors segítség nem érkezik, ha igy megy tovább a székely vérveszteség, akkor a legjobb indulattal hozott áldozat sem fog segiteni. Előterjesztem tehát a kereskedelemügyi miniszter úrhoz interpellácziómat és kérem a jelenlevő miniszterelnök urat is, méltóztassék kérésemet magáévá tenni és pártolólag közbenjárni, mert ez pénzügyi kérdés is és ha a kereskedelemügyi miniszter urat megméltóztatik nyugtatni' a felől, hogy a szükséges pénzt rendelkezésre bocsátja, akkor azt hiszem, hogy a kereskedelemügyi miniszter urat hazafiassága és a székelyek iránti szeretete ösztönözni fogja, hogy minél hamarább kedvező megoldásra juttassa ezen kérdést. (Helyeslés.) Interpelláczióm a következő : Interpelláczió a kereskedelemügyi miniszterhez a kászoni községek távirdája és telefonja tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszter ur Csik vármegye kászoni községeinek, Kászonujfalunak, Kászonaltiznek, Kászonfeltiznek, Kászonimpérnek és 29