Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

214 300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. hiilapirók utján, ebből a körülményből is következik, hogy az olyan indítványok fölvetésénél... (Zaj.) Elnök (csenget,) : Csendet kérek. Ivánka Milán : . . . a nyilvánosság az ország széles köreiben (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház. Ivánka Milán : . . . informálva legyen erről az inditványról. Mert hiszen házszabályaink ismerik azt az intézkedést, hogy bizonyos esetekben, vagy az illető képviselőnek a választókerülete, vagy pedig az összes országos választókerületek falragaszok utján legyenek bizonyos közjogi tényre, funkczióra figyelmeztetve. Én azt hiszem, hogy ha oly fontos törvényjavaslatok lesznek ebben a házban tárgyalva, a hol a sürgősség szükségesnek mutatkoznék, akkor a nyilvánosság megérdemli, hogy értesítsük őt róla, hogy felhívjuk a figyelmét és különösen tudomására hozzuk, kik azok a képviselők, a kik az illető törvényjavaslatnak sürgős tárgyalását kívánják. De szükséges ez másrészt azért is, mert én ebben az intézkedésben bizonyos garancziát látok arra az esetre, a mikor akadhat egy olyan többség, a minőt önök is gyakran emlegetnek, a mely hazaflatlan ügyet akar szolgálni. Nincsen kizárva, t. ház, hogy lesz itt egy olyan kormánypárt, a mely hazaellenes indítványokat pártol, és akkor azt hiszem, mindnyájunk érdekében lesz az, hogy mi ezen embereket, a kik ilyen törvényjavaslatok tárgyalásának sürgősségét ránk akarják oktrojálni, egyszerűen kipeUengérezzük. Epén azért bizonyos biztosítékunk lesz ebben arra nézve, hogy ha valamely törvényjavaslat fölött sürgős tárgyalást akarnának, hogy ez bármikor inczidentaliter fel ne vettethessék, hanem csak akkor legyen beterjeszthető a sürgősségre vonatkozó indítvány, a mikor erre az indítványra szükség van, még pedig komoly szükség. A Nagy Emil-féle javaslat harmadik mondatához a következő indítványt nyújtom be : »Inditványozom. hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány harmadik mondatához a következő szöveg, mint toldás iktatassék be : »de csak a tanácskozás második hetében*. Azt hiszem, a törvényhozás fontossága maga is megkívánja azt, hogy mi itt a törvényeket ne elhamarkodva hozzuk meg és hogy azok necsak a pártklubbokban vitattassanak meg, s a t. képviselő urak ide ne azzal a kész elhatározással jöjjenek, hogy megszavazzák, vagy elvessék az illető törvényjavaslatokat; az ország közvéleménye érdekében szükséges még a kevésbbé fontos törvényjavaslatokat is itt a házban alaposan letárgyalni, azokat minden oldalról megvilágitani. így tehát egyáltalában nem volna a parlamentarizmus kárára, az, hogy ha a házszabályokba oly értelmű intézkedés vétetnék fel, hogy minden törvény, még a legcsekélyebb fontosságú is, legalább két hétig tárgyalandó a házban. Az Ars poeticában is az mondatik : nonum praematur in annum; az egyszerű kis versekre is az a szabály, hogy a költő legalább is kilencz évig tartsa azt a fiókjában, mielőtt a nyilvánosságra hozza. (Zaj.) A Nagy Emil-féle inditványnyal szemben pl. még irodalmi szempontból is üdvös volna ezt a horacziusi elvet megtartani, mert először is 9 év múlva ezen házszabályinditvány sehol se volna, másodszor nem volna olyan kusza, rossz magyarságú, mint a minőnek most látjuk. (Zaj. Elnök csenget.) Ámha nem is kívánom, hogy a törvényjavaslatok 9 évig heverjenek a miniszter urak fiókjában — sajnos, hogy az általános választói jogra vonatkozó törvényjavaslat oly soká hever a belügyminiszter ur tárczájában — de azt természetesnek találnám, hogyha minden törvényjavaslatot legalább két hétig tárgyalnánk a nélkül, hogy sürgősségi tárgyalásra volnánk kényszeríthetők. A Nagy Emil-féle házszabálymódositó indítvány negyedik mondatára vonatkozólag a következő indítványt nyújtom be : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány negyedik mondatának végére még a következő szöveg illesztessék : »a kérvényt aláiró 150 képviselő jelenlétében«. A Nagy Emil-féle indítvány negyedik pontja ugyanis azt mondja, hogy az indítvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot, tehát ez a mondat megengedi annak lehetőségét, hogy előttevaló nap 150 képviselő benyújt egy sürgősségre vonatkozó indítványt és mint a ki dolgát jól végezte, fogja magát, hazautazik, itthagy 50—60 képviselőt, a kik azután a sürgősségi indítványt elfogadják, megszavazzák. Azt hiszem, hogy nemcsak a parlamentarizmus komolysága, de annak a tárgynak komolysága is, a mely tárgy alkalmából a sürgősséget indítványozták, megköveteli azt, hogy az a 150 képviselő, a ki a sürgősségi indítványt jónak látta benyújtani, itt maradjon s a sürgősségnek szükségességét jelenlétével is dokumentálja. Ez véleményem szerint erkölcsi kötelessége azoknak a képviselőknek, annál is inkább, mert mindnyájunknak kötelessége, hogy állandóan itt tartózkodjunk a képviselőház termében. Én tehát azt hiszem, hogy ezen módosításom ellen még a t. többségnek sem lehet semmi kifogása, mert hiszen ez egyáltalában nem mond ellent a Nagy Emil-féle indítványnak, hanem azt csak preczizirozza, tökéletesiti. A Nagy Emil-féle indítvány ötödik mondatához pedig indítványozom a következő toldást (olvassa) : »Inditványozom, hogy a Nagy Emilféle 723. számú inditványnak ötödik mondata után a következő uj mondat illesztessék be: »Tiz képviselő irásbelileg kérheti, hogy a szavazás harmadnapra történjék*. A Nagy Emil-féle indítvány ötödik mondata ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a míg a határozat meg nem hozatott, miért is a szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető«. Már ebben a házban is hallottuk megindokolni azt az inditványt, hogy a sürgősségi indítvány felett való szavazás másod-, harmad-