Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-292
12 292. országos ülés 1908 márczius 17-én, kedden. féle ujabb kérdéssel az ideiglenes, átmeneti időt komplikálni nem fogjuk. Farkasházy Zsigmond: Madarász József is ezt állítja ! Molnár Jenő : És mi történt ? Mi a paktumot megtartottuk, de Bécsben nem tartották meg azt, hanem kényszeritették a hatalmon levő pártot, és a kormányt arra, hogy azon a lejtőn, a melyen meg kezdett lefelé indulni, és a melyen, mint mondottam, megállás nincs, menjen tovább lefelé. (ügy van ! baljelöl.) Mivel kezdődött ez a lejtőre való lépés ? A gazdasági kiegyezési kérdéseknek idehozatalával és annak akképen való megoldásával, a miként azt a jiárt megoldotta. És folytatódott abban, hogy a kiegyezést egy szakaszba kellett összefoglalni, mert máskép nem volt reá mód, hogy keresztülvigye a kormány. Nemsokára jött a kvótafölemelés. Most itt van a házszabályrevizió és majd jön a tiszti fizetések felemelése és jönnek a többi dolgok, a melyekről mi még most sem birálatot nem tudunk mondani, sem azoknak következményeit előre nem láthatjuk. Kérdem, hogy időszerű-e ennek a házszabály revíziónak idehozataía ? Azzal indokolják ezt, hogy nem lehet nyugodtan munkálkodni, nem lehet az országra üdvös törvényeket hozni, mert akad mindig egy hazafiatlan kisebbség, vagy 15—20 izgága emberből álló csoport, a mely meg fogja gátolni a törvényhozás munkálkodását, elébe fog vágni a törvényhozói működésnek. T. képviselőház ! Hát hoztak ide olyan törvényjavaslatot, a mely a nép érdekében volt, hogy azt akár a kisebbség, akár más emberek megakadályozták volna ? Miért nem hozzák ide a költségvetést, a melynek most napirenden kellene lennie, hogy letárgyaljuk, hogy legyen munka az országban ? Miért nem hozzák ide a végrehajtási törvény módositását, hogy a szegény emberek lefoglalható ingóságai mentesek legyenek a hitelezők zaklatásától ? Miért nem hoznak ide más üdvös törvényeket ? Tegyük próbára ezt a nemzetietlen kisebbséget és ezt a 15—20 emberből álló csoportot! Tessék próbára tenni! De ne a házszabályreviziót hozzák ide, mert azt én nem tekintem olyan törvénynek, a melynek megszavazására sietnünk kell, mert én azt az ország létérdekében nem szükségesnek, sőt határozottan károsnak tartom. T. képviselőház ! A házszabályrevizió abban a programúiban sem volt, a melyet kiadtunk ; ellenben sok olyant valósított meg ez a ház a régi házszabálylyal, a mi a programúiban benne volt és a mi az országra nézve üdvös volt. A házszabályrevizió nem óhaja a magyar népnek, önök hiába kiabálják tele az országot lapjaik utján meg itt és akárhol, hogy a magyar nemzet nem áll a mi hátunk mögött, hogy az igaz magyar közvélemény kárhoztatja a mi munkánkat. Hát a Buza nem fog megnőni, ha mi obstruálunk ? Nem lesz termés az országban ? A magyar népnek nem kell egyéb csak a házszabályrevizió, attól minden boldogság meglesz, minden jó lesz ? Ilyen tételekkel előállani és lehetetlenné tenni akarni a kisebbség működését, a mai világban, azt hiszem, nem praktikus, nem igazságos és nem is eredményes. (Helyeslés balról.) Annak idején, a mikor a paktum létrejött, azt mondták, hogy a koalicziónak a belügyekben megvan a szabad keze, épen csak az Ausztriával közösen érdeklő ügyekben van nekünk biztosítva a status quo. Egészen megfordítva történt; a koaliczió az Ausztriával bennünket közösen érdeklő ügyekben a status quót feladta és mind uj dolgokat csinált, ellenben a belügyekben a status quo mindenütt megvan ; ott vannak a régi megyei urak, a főispánok, szóval az egész belügyi rendszer, agy a mint volt annak idején. Hát hogy akarnak önök a legközelebbi választásokba belemenni ? Elvek nélkül, hatalom nélkül és népszerűség nélkül a választásoknak nekimenni egy parlamenti párttól legalább is halálugrás, a mely nem akarom, hogy bekövetkezzék, mert én is azon a párton vagyok, de okvetlenül be fog következni. (Igaz! ügy van! balfelől.) Azt mondja gróf Apponyi Albert t. képviselő ur, a népszerűséget nem kell mindig hajhászni és nem lehet mindig közkedveltségre hozni törvényeket, sokszor olyanokat is kell tenni, mint a házszabályre vizi ó. Hiszen gróf Apponyi Albert t. miniszter ur 58 éves korában jutott el olyan párthoz, a melyről azt mondta, hogy ő most van a politikai pályája kezdetén. 30 esztendeig volt olyan pártban, a hol nem tudott a hatalom ellen boldogulni, nem tudott az ő képességeinek megfelelő álláshoz jutni. Mikor a néphez állott, mikor kiment az országba és népszerű lett, a népszerűség juttatta őt a bársonyszékhez. Nem lehet tehát azt mondani, hogy népszerűség nélkül is lehet jó törvényeket hozni, sőt ellenkezőleg, lehetetlen, hogy olyan törvény üdvös legyen, a melyet a nép nem akar, a melyre a néj> azt mondja, hogy ő rá nézve káros. Simkó József: Nem mondta ! Molnár Jenő: Majd fölolvasom! Általában a Nagy Emil-féle házszabályrevizió idehozataía egészen misztikus. Egyesek azt mondják, hogy Nagy Emil csinálta, mások azt mondják, hogy más készítette. Az egyik azt mondja, hogy gr. Andrássy Gyula a szerzője, gr. Andrássy Gyula pedig azt mondja, hogy ő, mint kormányférfi, távol áll ettől a javaslattól. A mikor azután Lengyel Zoltán felállott és azt kérdezte, hogy ki hát a gazdája ennek a javaslatnak és hogy ha az bukik, ki bukik vele, akkor beugrott Andrássy miniszter ur, felállott és azt mondotta, hogy magáévá teszi, és vagy áll vagy bukik e javaslattal. Majd azután, a mikor Polónyi Géza pár nap múlva azt mondotta, hogy micsoda dolog az, ebből kabinet-kérdést csinálni, hogy lehet kabinet-kérdés a házszabályrevizió, a mely a parlamentnek autonóm joga, mi köze ahhoz a kormánynak : akkor Apponyi miniszter ur rögtön a 48-as körben azt mondotta, hogy nem ő csinál belőle kabinet-kérdést, hanem csak azon okok késztetik a lemondásra, a melyek abból