Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

168 298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. Az elnöki hatáskört nem lehet bővíteni, nem lehet tetszés szerint kiterjeszteni. Az elnök nem abszorbeálhatja a háznak jogát. Már pedig itt nincsen többről szó. Felolvasom a szakaszokat. A 213. §. azt mondja, hogy külön szólhat annak az indítványnak beterjesztője, a melyet rajta kívül még kilencz képviselő aláirt. Mit jelent ez, képviselő ur ? — Rakovszky István t. képviselő úrhoz intézem szavaimat. Van-e Farkasházy képviselő urnak ezen elleninditvány alapján szólási joga, vagy nincs, holott a házszabályok 213. §-a ezt feltétlenül biztosítja, mert ahhoz nem szükséges több, mint az elleninditvány léte és tiz aláírás. Tessék nekem már most megmondani : van-e neki szólási joga még egyszer, igen vagy nem ? A módosításra nézve azonban megmondja a házszabályoknak ez a szakasza, hogy az ellenindítványnak nem tekintetik és így annak előadóját a kétszeri szólás joga nem illeti; de még ebben az esetben is csak ugy, hogy a ház vita nélkül határoz a felett, hogy vájjon a módosítás ellenindítványnak tekinthető-e. vagy nem, és ez alapon megadhatja-e a szólási jogot az illetőnek másodszor is, vagy nem. A 216. §. csak azt kívánja, hogy írásban legyen beadva ; ez pedig írásban lett beadva. Abban a tekintetben kíván csak határozatot, hogy a kinyomatása megtörténjék-e, igen vagy nem, de nem abban a tekintetben, hogy a ház elnöke elfogadhatja-e, vagy nem. Megsértetett a házszabályok 217. §-a is, mert az indítványozónak jogában áll az indítványt bármikor visszavonni, nekünk bármelyikünknek jogunkban van azt magunkévá tenni. Hát hogyan vonja vissza, vagy hogyan tegyük magunkévá, ha ezt az elnökség el sem fogadja ? (Ugy van! balfelől.) De hivatkozom a 250. és a 265. §§-ok közt lévő összes szakaszokra, a harmadik czim első fejezetére. Méltóztassék nekem megmutatni, hol van az elnöknek diszpoziczió biztosítva abban a tekintetben, hogy valamit elfogad-e, vagy nem. Még a kérvények tekintetében sem diszponálhat, még a kérelem dolgában sem diszponálhat, mert itt a a ház határoz egyedül. Ha én szabadságot kérek, ha kérvényt terjesztek be, legyen az apokrif, vagy nem apokrif, vagy egy törvényhatóság által beterjesztett kérvény, pl. Miskolczról lévén szó, a mely abban az időben, a mikor még nem volt törvényhatóság, nem birt kérvényezési joggal, kerül a ház elé, akkor is nem az elnök utasítja vissza ezeket, hanem a ház utasítja vissza, (Igaz ! Ugy van!) ő állapítja meg, hogy volt-e joga a törvényhatóságnak az illető kérvényt beterjeszteni vagy nem. Ha egy képviselő szignál egy kérvényt, nem az elnök állapítja meg, hogy a képviselő, a mikor azt szignálta, képviselő volt-e vagy volt-e az illetőnek joga azt benyújtani, hanem a ház. Az elnöknek kötelessége azt előterjeszteni, az elnök kötelessége mindent elfogadni és kötelessége azt a ház elé terjeszteni. Én azért azt hiszem, t. ház, hogy az elnök urnak e tekintetben tett összes intézkedései házszabályellenesek és nem létezők. Ezt az indítványt nem az elnöknek, hanem a háznak nyújtották be, ezen indítvány a ház előtt fekszik, (Igaz 1 Ugy van ! a baloldalon.) e felett a háznak kell határoznia. (Helyeslés a középen.) En ezt az indítványt visszaterjesztem tisztelettel és ezen elleninditványra az összes jogaimat fentartom, azt magamévá teszem, a mihez jogom van, hogy hozzászólhassak ehhez az indítványhoz ; módosítást is fogok benyújtani; követelem, hogy a ház ezt tárgyalás alá vegye és tárgyalási anyagul elfogadja. (Helyeslések a középen.) A szót megvonni, vagy meg nem vonni — az egészen más dolog, t. ház, mint a képviselőnek képviselői kötelességét, törvényhozói jogát elkonfiskálni. (Helyeslések a középen.) Mert ha megengedik, hogy az elnökség egy alkalommal egy ilyen indítványt annak elintézése nélkül visszautasíthasson, akkor ez a parlament megszűnt létezni. (Helyeslések a középen.) és nincsen akkor itt más, mint egy abszolút elnöki hatalom, ä mi azt csinálja velünk, a mi neki tetszik. (Igaz! Ugy van! a középen.) Egy hang (a jobboldalon) : Tessék az indítványt annak idején benyújtani! Lengyel Zoltán : Én az elnök úrhoz fordulok. Jelen voltam, t. ház, a folyosón, a mikor hatalmas szavát felemelte és mint egy oroszlán küzdött azon támadásokkal szemben, a melyek az elnöki hatalom túlságos igénybevétele utján akarták a horvátokba a szót belefojtani. Azt mondotta : Én Perczel Dezső nem leszek, én a házszabályokat megsérteni nem engedem, én az elnöki hatalmat csak a házszabályok szerint fogom gyakorolni, hanem ha akartok a dolgon segíteni, hát csinálj átok házszabályreviziót. Méltóztassék megmondani, hogy hogyan fér össze ez a két álláspont egymással. A mikor a házszabályrevizió nélkül is oly elnöki jogokat méltóztatik igénybevenni, a melyeket még az uj házszabálymódositás sem biztosit. Mert e szerint is csak a szólás jogát vonhatja meg az elnök ur, de az indítványozás jogát az uj házszabályok is fentartották. Már most, t. képviselőház, hogy ez az indítvány ehhez tartozik-e vagy sem, ez egészen mellékes kérdés. Én bátor vagyok kérni a t. elnök urat, méltóztassék a házhoz benyújtott elleninditványt a ház tanácskozási anyagául beiktatni, ott megtartani, mert ott van, onnan nem veheti ki senki, nekünk ahhoz hozzászólni jogunk van és ha jogainkat érvényesíteni tudni nem fogjuk, és nem lesz ez elfogadva, akkor majd egészen másképen fog menni ennek az egész javaslatnak a tárgyalása. (Nagy mozgás és jelkiáltások : Ohó !) Elnök: A belügyminiszter ur kivan szólni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! Lengyel Zoltán képviselő ur most fenyegető hangon azt mondja, hogy ha el nem fo-