Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 151 az jó, becsületes, a nemzeti érdekeket kielégítő törvény, a melyhez még általánosságban sem lehet hozzászólni ? (Zaj.) Mert ne méltóztassanak azt mondani, hogy tizenhat óráig is lehet beszélni és hogy ez a szólásszabadságnak a kiterjesztése. Ezzel a szólásszabadság ki van nyújtva, ki van terítve, mert tizenhat órán át komoly, tárgyilagos vitát folytatni nem lehet. Andrássy Gyula t. belügyminiszter ur, a Id mindig nagy tudással és készültséggel szólal fel, nagyon jól tudja, hogy nem lehet tizenhat órán keresztül beszélni, mert egy órai készült beszédhez is hetekig tartó munka szükséges. Meg kell ismerni a tárgyat, tanulmányozni kell azt és be kell hatolni annak részleteibe is. Ha ilyen tanulmányozás nem lehetséges, akkor az a tizenhat óra csak szószaporitással telik el, a mi nem egyeztethető össze a parlamentarizmus fogalmával. Ezt kell hát először megállapítani és én igen kérem a t. belügyminiszter urat, hogy ezt a kérelmemet meghallgatni méltóztassék. Ne azt méltóztassék nézni, hogy ki mondja, hanem, hogy mit mond és hogy megfelel-e az a belügyminiszter ÚT által kitűzött princzipiumnak. Én még abba is beleegyezném, hogy a sürgősségre vonatkozó indítványt elő lehessen terjeszteni, de ne lehessen előterjeszteni az ülések meghoszszabbitására vonatkozó indítványt. A legelemibb dolog, hogy a tárgyat alaposan vitassák meg. Miféle veszedelem fenyegetheti a belügyminiszter ur szerint az általános választói jogról szóló törvényt ? Ki fogja azt ellenezni, ha jó lesz az a törvény ? Rámutattam már arra, hogy a nemzeti harag elseperné azt, a ki azt egy hanggal merné ellenezni. Én hiszem, hogy a belügyminiszter ur és a kormány ügyelni fognak arra, hogy a nemzeti szempontok megvédessenek, tény azonban, hogy eddig egy sem tudott garancziát nyújtani arra, hogy a király hozzá fog járulni az ilyen választói törvényhez. Ezért kellene legalább azt kimondani ebben az indítványban, hogy a javaslatok általánosságban való tárgyalása a régi házszabályok szerint történjék. Bátor vagyok rámutatni arra a körülményre, hogy ebben a képviselőházban nem azt nézik, hogy mit mond az ember, hanem, hogy ki mondja, örvendek, hogy itt egy t. képviselőtársam tagadólag rázza a fejét, mert alkalmat ad reá, hogy ezt bizonyítsam. A tegnapelőtti ülésen előterjesztettem egy indítványt, a mely épen a házszabályokra vonatkozólag azt tartalmazta, hogy miután meglepetésszerűen három szakaszra osztották fel a tárgyalás alatt lévő indítványt és miután mi az indítványokat és módosításokat az egész Nagy Emil-féle indítványhoz, nem pedig annak csupán első szakaszához alkalmazva szerkesztettük, tehát halasztassék el az indítvány részletes tárgyalása a következő ülésre. Altalános zúgás fogadta ezen javaslatomat, a ház ugy viharzott, mint egy felkorbácsolt tenger, és akkor az elnök ur azt mondta, hogy magáévá teszi indítványomat. (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget.) A midőn az elnök ur belátta, hogy nekem igazam van, és magáévá tette indítványomat, akkor azt a többség is elfogadta. Hát miért van ez igy ? A mit Nagy György mond, nem épen olyan igaz-e, mint mit a — beismerem — nagyobb tekintélyű és a ház elnöki székében ülő Justh Gyula mond ? (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György: Azt hiszem, hogy az elnök ur maga is konczedálja, hogy ebben a kérdésben a történeti tényeket véve figyelembe, igazam van. Midőn módosításomat a ház elé terjesztettem . . . Elnök : Ez nem tartozik a tárgyhoz, t. képviselő ur ! Nagy György : A közbeszólásra reflektáltam. A Nagy Emil-féle indítvány első szakasza következőképen rendelkezik (Halljuk ! Olvassa) : »Ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva ülésenként 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával . . . (Folytonos mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kénytelen leszek] névszerint meginteni azon képviselő urakat, a kik folytonosan zajongnak. Kállay Tamás (közbeszól, de szavai a zajban nem hallhatók). Elnök : Kállay Tamás képviselő urat rendreutasítom ! Nagy György: Kénytelen vagyok ennek a mondatnak felolvasását elölről kezdeni, mert az imént megzavartak. (Derültség.) Elnök : A rend most már helyreállt; méltóztassék folytatni. Nagy György (olvassa) : »Ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva ülésenként 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával, s ennek indítványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el.« A függetlenségi pártnak az lett volna az első kötelessége, midőn Nagy Emil t. képviselőtársam ezt az indítványt beadta, hogy egy olyan tagját, a ki magyarul — de igazán magyarul — írni és olvasni tud, kiküldte volna az indítvány magyar nyelvre való lefordítására. (Derültség.) Mert az indítványnak ezt a mondatát ki csak magyarul tud és a ki maga magyar érzését és gondolkozását nem ficzamitotta ki idegen nyelvekben való kontárkodással, nem fogja megérthetni. Nagy Emil t. képvselőtársamnak az elemi iskola III. osztályában kellett volna megtanulnia, hogy a »később« szó időhatározó, a mely azonban nem precziz időt állapit meg, hanem tisztán csak azt fejezi ki, hogy az akkor történendő eseményeket egy másik esemény kell, hogy idő tekintetében megelőzze. Mit értsek azalatt, hogy később ? öt perczczel, öt órával, öt nappal, vagy öt hónappal, avagy öt esztendővel később ? (Derültség.)