Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-296

296. országos ülés 1908 közt megvédi. Hát ez szép erkölcsi garanczia, csakhogy nem elég. Az én felfogásom szerint, a mikor mi az elnökre ilyen nagy hatalmat ruházunk, akkor ennek a pártatlanságnak politikailag is biztosítva kell lennie, akkor annak az elnöknek egyetlen egy párthoz sem szabad tartoznia. Az elnöki hatalom kiszélesítésének első feltétele tehát az volna, hogy a ház elnöke semmiféle politikai párthoz ne tartozzék; és a mennyiben a többség saját köréből választotta meg az elnököt, akkor az elnöknek első kötelessége az kell, hogy legyen, hogy a pártkörből kilépjen és a párttal minden további összeköttetést megszakítson. (Foly­tonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hodzsa Milán : T. képviselőház ! Én előre­bocsátottam, hogy rendszerint talán az elnöknek ilyen Ígérete elég biztosítékot nyújt a házszabályok pártatlan kezelésére nézve ; csakhogy, engedelmet kérek, az az elnök mégis csak kerülhet olyan körül­mények közé, a mikorjkényszerhelyzetből kifolyó­lag, a mikor a politikai események súlya alatt talán önszántán kívül, akaratlanul is, de mégis valamennyire eltér attól az ígérettől. Mondom, az első feltétele volna az elnöki hatalom kitágításának az elnöknek politikailag körülbástyázott pártat­lansága. Azonban ez még nem elég. Minden oldal felől függetlennek kell lennie annak az elnöknek : nemcsak az egyes pártoktól kell, hogy függetlenítse magát, hanem minden más oldalról is. Én akkor azután azt a módosítást is beadnám, hogy a ház elnökének pedig nem szabad exczellencziás urnak lennie, akkor a valóságos belső titkos tanácsosok nem lehetnek elnökei a képviselőháznak. (Zaj. Elnök csenget.) Ezeken a politikai garancziákon kívül ismerek még más garancziat is, a melylyel az elnöknek politikai hatalmát megerősithetnők. En nem ellen­zem, hogy a ház elnöke magas fizetést kapjon, sőt épen a demokráczia követelménye az, hogy a parlament, a képviselőház elnöke anyagilag annyira független legyen, hogy ne a rendes tár­sadalmi felfogások szerint, hanem mondjuk, hogy a külföldi, az angol felfogás szerint legyen dotálva. Gazdag embernek akarom látni a képviselőház elnökét, azért, mert ebben megint anyagi garan­cziáját is látnám annak az elnöki függetlenségnek. T. ház ! En tudnék hivatkozni (Zaj. Elnök csenget.) olyan országra, a hol a képviselőház elnökének nem 24.000 korona, hanem 120.000 korona a rendes fizetése; és hivatkozhatnék olyan példákra is, hogy az elnök ezt a fizetését nemcsak akkor kapja, a mikor tényleg elnök, hanem akkor is, ha az országgyűlés nincs együtt. Ezekben látnám én az anyagi, erkölcsi és poli­tikai garancziáit annak, hogy az elnök tényleg független legyen. Azonban tovább megyek, és még azt is föl­állítom, hogy az elnöknek az a magas, minden párton felül lévő állása még pártközi konvenczió­val is biztosittassék. (Helyeslés a középen.) Miért ne jehetne nálunk is megvalósítani azt a szokást, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. márczius 23-án, hétfőn. 121 hogy az a képviselő, a Ht egyizben a képviselőház elnökévé választottak, az elnöki tisztet tartsa meg ne csak egy czikluson át, hanem addig, a meddig épen akarja ? Ebben is nagy garanczia ja volna az elnöki függetlenségnek; mert ha az elnök függetlensége igy pártközileg körül volna bástyázva, akkor az elnöknek sohasem kellene tartania sem konspiráczióktól, sem intrikáktól abban az tekin­tetben, vájjon a jövőre is megkapja-e az elnöki széket. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hodzsa Milán : Én megint olyan példára sze­retnék hivatkozni, és arra is tudnék utalni, hogy vannak képviselőházi elnökök, a kikkel szemben még az ellenzéki pártok sem álhtanak soha jelöltet. Miért ne lehetne nálunk meghonosítani ugyancsak azt a szokást ? Ha a képviselőház elnöke nálunk nem olyan tradiczionális hatalom, ha az ő erkölcsi nagy hatalma nem a történelem folyamán fejlő­dött, miért ne lehetne ezt a tradicziót institucziók­kal helyettesíteni ? Ez, az elnöknek erkölcsi anyagi és politikai függetlenítése volna az előfeltétele annak, hogy én a ház elnökét olyan messzemenő hatalommal ruházzam fel . . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Zaj.) Csen­det kérek, Vlád képviselő ur ! Hodzsa Milán : ... mint a milyet a Nagy Emil-féle indítvány reáruházni kíván. Ugy, a mint a helyzet ma van, a midőn a mi elnökünk és a mi elnökségünk, a melynek pártatlanságát természe­tesen kénytelen vagyok elismerni, semmi intéz­ménynyel nincsen biztosítva az esetleges befolyá­sok ellen, a mikor a mostani elnökök még exczel­lencziás urak is, akkor én a magyar képviselőház elnökének ma annyi hatalmat megadhatónak nem tartok. (Helyeslés a közéfen.) T. ház ! Azt mondja továbbá az én határozati javaslatom, hogy addig függeszsze föl a ház Nagy Emil indítványának tárgyalását, míg a kormány az általános egyenlő titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot a háznak be nem terjeszti. Egy hang (a haloldalon) : Hisz akarjuk! Hodzsa Milán : Nagyon szeretném, ha ebben a kérdésben is túlliczitálnának. (Zaj. Elnök csen­get.) Azért indítványozom én ezt a Nagy Emil-féle inditványnyal szemben, mert koncziliáns kívánok lenni, és még csak nem is követelek annyit, mint sok más indítványozó tette és a házszabályreviziót csak az általános választói jogról szóló törvény­javaslatnak törvényerőre emelése, illetve szank­czionálása után volna hajlandó itt a házban tár­gyaltatni. Magyarázatát kell adnom annak, hogy miért vagyok én ebben a kérdésben koncziliánsabb, mint sok más képviselőtársam. (Halljuk! Hall­juk !) Én azt hiszem, hogy álláspontomat nagyon fényesen igazolja az a nyilatkozat, a mely a minap gróf Andrássy Gyula belügyminiszter úrtól jelent meg a házszabály, evizióra és az általános válasz­tói jogra vonatkozólag. Milyen álláspontot fog­lalt el az igen t. belügyminiszter ur akkor, a midőn 16

Next

/
Thumbnails
Contents