Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

2.93. országos ülés 1908 má Magyarország érdekeit, a magyarságnak, a magyar fajnak az érdekeit sértsük és megbántsuk. (FélMáltások a szélsőbaloldalon: Mi is ezt akarjuk !) De ugy ám, hogy a mi faji érdekeink se legyenek megsértve, mert e nélkül békesség nem lesz soka és mi nem fogunk megnyugodni, a míg" egy olyan generáczióval nem foghatunk kezet, a mely belátja, — ugy a mint belátja a nép, mert én magam sokat fordulok meg közötte — teljesen belátja politikai követelésünknek igazságos és jogos voltát. MuZSa Gyula : A kanton-rendszert szeretnék ! Lukács László : Hogy kantonrendszer legyen-e vagy nem, az most nem képezi kérdés tárgyát. Azt fogjuk nézni, hogy mi válik az országnak javára és közös megegyezéssel azt fogjuk alkalmazni, a mit jónak találunk; de azt mondhatom, hogy házszabályrevizióval ezt a kérdést megoldani sohasem fogjuk. (Helyeslés a középen.) Muzsa Gyula : Először jön a kantin, azután a kanton. (Derültség balfelöl. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lukács László : Ha a nemzetiségi kérdést ugy kezeljük, mint a t. miniszter urak azt kezelték, akkor nagyon szerencsétlen és rossz szolgálatot teszünk a mi édes hazánknak, Magyarországnak. Ennélfogva más utakra kell térnünk, más irányeszméket kell kitűznünk és ebben a tekintetben is mindenkor csak a szabadság eszméje lehet az irányadó. A szabadság eszméje, mélyen t. képviselőház, abban az irányban és abban az alakulásban, a mint azt a czivilázáczió hozza magával, a mi czivilizácziónk pedig kell, kogy a kereszténység eszméje által legyen megerősitve és megszentelve. Tehát a keresztény czivilizáczió eszméje az, a mely minket kell, hogy vezessen, mert ez a kölcsönös megbecsülésnek az eszméje. És hogyha mi meggyújtjuk a czivilizáczió lángszövétnekét, annak szent és örökké égő lángja mellett bevonulhatunk egy másik térre is, a melyen szintén ellenségeket festett ide, nem tudom micsoda kislelkű államférfiú és politikus, értem azokat az ellenségeket, a melyeket a szocziálmokráczia révén festettek a falakra. Hát én nem csodálkozom ezen, t. képviselőház. Nálunk bizonyos züllöttség van a politikai eszmék portálása tekintetében. Ezt látjuk a közgazdasági, a kultárális téren, ezt látjuk különösen a nemzetiségi kérdésben. És miért van ez, igen t. ház ? Mert ha nem is hagyjuk egészen figyelmen kivül, de mégsem szolgált vezércsillagul nekünk a keresztény czivilizáczió által megihletett szabadság eszméje. Épen azért a szocziális kérdésben is vissza kell térnünk azon egyedül üdvözitő alapokra . . . Elnök: Másodszor kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Lukács László : A házszabályrevizióval kapcsolatban a miniszter urak és Nagy Emil képviselő ur is . . . (Zaj.) Elnök : Kérem, a képviselő ur általános fejtegetésekbe bocsátkozik a szocziális kérdés tekinKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. rczius %1-én, szombaton. 97 tétében. Ez pedig semmi összefüggésben sincsen a házszabályszigoritással. Lukács László: A házszabályrevizióval kapcsolatban csak azt akarom kijelentem az elhangzott fejtegetések kapcsán és ugyanazon eszmemenetben, hogy nem kell félnünk a szocziáldemokrácziától, a szocziális rémtől, mert nekünk megvan az a világitó szövétnekünk, a mely ebben a kérdésben az óhajtott nyugvópontra vezethet bennünket, ez pedig a keresztény szellem. Nagy Emil: Most helyeseljen Mezőfi! Lukács László : Mezőfi Vilmos képviselő ur, akárhol fogja is megtalálni az igazság szavát, meg fog hajolni előtte. Mezőfi Vilmos: Jézus Krisztus utján igen, mert Jézus Krisztus volt az első igazi szocziálista. Lukács László : Nem kell kutatnunk a könyvtárakat, a történelmi multat olyan alaposan és részletesen, hogy épen eltérjek a tárgytól, csak oda kell mennünk a vatikáni csalhatatlan vezérhez, a kinek szövétnekét én mindig követem és tiszteletben tartani igyekszem és a kinek zászlója alatt akarok küzdeni hazánk érdekében. Ott találom fel azt a világítást, azt az üdvözítő tant, a mely a szocziáldemokráezia veszedelmének élét egyszer, s mindenkorra elveszi. A házszabályrevizióval kapcsolatban b. Bánffy Dezső t. képviselőtársam jsolitikai fejtegetéseire kellene szerény észrevételeimet megtennem a zárszójog alapján, de tekintettel arra, hogy már rá kellene térni az interpellácziókra, kérem a házat és az elnök urat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a következő ülésen folytathassam. (Derültség.) Elnök: A t. képviselő urat kérem, méltóztassék némelykor a házszabályokat is lapozni. A házszabályok teljesen kizárják, hogy az egyik ülésen félbe lehessen szakítani a beszédet és a másik ülésen lehessen folytatni. Lukács László : B. Bánffy Dezső a házszabályrevízióra vonatkozólag a következő megjegyzést tette (olvassa) : »Én attól tartok, hogy abszolút többségek nem fognak jelentkezni és ha ilyenek nem jelentkeznek, akkor ez aházszabálymódositás, ez a tervezet sem felel meg a czélnak, mert honnan veszszük majd azt a 150 embert, a ki ezt vagy azt akarja. Be fog következni egy helyzet, a csoportok rendszere, a mely FrancziaoTSzágnak ma átka, a mely rendszer a franczia parlamenti viszonyokat tarthatatlanná teszi. Közbevetőleg meg kell még jegyeznem, hogy az általános választói jog sem biztosítja mindig az általános népakarat érvényesítését.* stb. T. képviselőház ! A házszabályrevizióval kapcsolatban b. Bánffy Dezső t. képviselő ur egy egész politikai rendszernek fejtegetésébe bocsátkozott. Én tartozom őt követni ezen fejtegetések utján annyiban, a mennyiben nem térnék el a tárgytól. Hát mi rossz van abban, hogy ha megszűnnek azok a szervezett többségek, a melyekről tudjuk, hogy mindenkor abszolutisztikus irányban fejlődtek ki, tehát a melyeknek kifejlődése 13