Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-277

78 277. országos, ülés 1908 február 2í-én, hétfőn. dárosän a franczia példára is és azt mondotta: igenis, Francziaországban létezik a többség abszolút uralma, de a franczia nemzet soha az igazi parlamentarizmust megérteni nem tudta és éppen innen van, hogy a franczia nemzet az ő szabadságát nem parlamenti harczok által, hanem forradalmak által tudta csak kivívni. T. ház! Én azt hiszem, hogy a ki elfogulatlanul gondolkozik az elmondottakról, a ki nem tekinti azt, hogy milyen pártról és ki részéről — a mint azt egy túloldali t. képviselőtársam jónak látta megjegyezni — történtek ezen fejtegetések, mondom, a ki az általam elmondottakat elfogulatlanul megvizsgálja és nem pártszempontból, nem a hatalmi érdekek szempontjából ós nem az; engedelmesség abszolút elvéből kiindulva, hanem a józan ész feltételei és parancsai szerint veszi azokat birálat alá, be fogja látni, hogy a házszabályrevizió nálunk általában meg nem engedett és veszedelmes kísérlet. De hogy épen most, a jelenlegi körülmények között a házszabályok revideáltassanak és a kisebbségi jogok csorbittassanak: ez oly merénylet, a mely meg fogja bosszulni magát nemcsak ezen a parlamenten, de magán az országon, mert olyan eredményekre fog vezetni, a melyektől mindnyájan rettegünk, remélem, még azok is rettegnek, a kik ma odaadják magukat könnyelműen, meggondolatlanul, talán jóhiszeműen ennek a veszedelmes kisérletnek a keresztülvitelére. (Helyeslések a 'baloldalon. Folytonos zaj. Elnök többször csenget.) T. képviselőház! , . . (Folytonos zaj balról.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Farkasházy Zsigmond: T. képviselőház!... (Folytonos zaj balról.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Kérem, méltóztassék folytatni. Farkasházy Zsigmond: Ezek után t. ház, nem vagyok hajlandó ezt a ma még gazdátlan javaslatot pártolni, nem annál kevésbbé, mert a ki azt meri állítani . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Farkasházy Zsigmond: . . . a ki azt meri állítani, t. ház, hogy ez a javaslat javított formában jött ide, tehát jobb mint az, a.melyet a kormány eredetileg kontemplált és tervezett, az nem ismeri a ház mostani szabályait és azt beleviszik olyasmibe, a mit később esetleg meg fog bánni. A mikor ugyanis azt hallom a többség oldaláról, hogy a házszabályrevizió tervezetében nincsen benne a klotür, hogy a teljes szólásszabadságot biztosítja . . . (Folytonos zaj balról. Elnök csenget.) hogy biztosítja a ház tanácskozási rendjét . . . (Folytonos zaj balról.) Elnök (csenget): Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Csendet kérek, t. ház. Farkasházy Zsigmond: ... arra csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy ebben a házszabályrevizióban, ugy, a hogy azt Nagy Emil t. képviselőtársam és az ő elvtársai beterjesztették, benne van minden; benne van a klotür, benne van a gillotin és mindaz, a mit mint a szólásszabadság korlátozását ismer a kontinentális és az angol parlamentarizmus. Mindez benne van ebben a házszabályrevizióban és pedig nem ugy, hogy az birálat tárgyává lenne tehető, hogy azt mérsékelni vagy javítani lehetne, hanem benne van titkon, vakon, mint a zsák a macskában . . . (Elénk derültség.) mint macska a zsákban. Nagy György: Jobb zsákot nyelni, mint szamarat! (Halljuk! Halljuk!) Farkasházy Zsigmond: Nekem az a meggyőződésem és a reményem, hogy a többség soraiban még mindig többen vannak olyanok, a kik öntudatlanul és tájékozatlanul hajlandóknak mutatkoznak ugyan még e perczben ezen veszélyes kisérletnek a támogatására, de mikor rákerül a sor, hogy azt elfogadják, a mikor cselekedni kell, és a mikor meg kell akadályozni ennek a sajnálatos indítványnak érvényre emelkedését, mégis velünk fognak tartani. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Azért vagyok én bátor óvó és tiltakozó szavamat felemelni, hogy kérve-kérjem mindazon t. képviselőtársaimat, a kik a 48-as eszméknek a hívei, a kik a nemzet jövőjét, jogainkat és függetlenségünket féltik, ne adják szavazatukat ezen tervezethez, a mely nemcsak a közel jövőre, de a messze jövőre nézve is mindenkorra megakadályoz bennünket abban, hogy még csak reménységünk is legyen a nemzet igazainak érvényesítésére. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Épen azért t. ház, mivel bizonyos vagyok benne, hogy mi, a kik itt kisebbségben vagyunk és a kiket, fájdalom, e miatt gyakran gúny tárgyává is tesznek, mivel, mondom, bizonyos vagyok benne, hogy a nép tömegei most is velünk tartanak, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) mert a népben több a konzekvenczia és a kitartás, mint a mai többség tagjaiban, a mint arról a tegnapi orosházi népgyűlésen meggyőződhettünk . . . (Éljenzés a szélsöbaloMalon. Zaj.) Elnök: Nagy György képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Nagy Emil képviselő urat is kérem. Tessék folytatni. Farkasházy Zsigmond: ... én remélem, hogy a kezet, a mely már fel van emelve arra, hogy a nemzet testén súlyos sebet ejtsen, sikerül feltartóztatni. A történelem tanítja, hogy azokat a szenvedéseket és sebeket, a melyeket rajtunk idegen kezek ütöttek, ki tudtuk heverni, de azok a sebek, a melyeket önkézzel ejtenek a nemzet testén saját fiai, gyógyíthatatlanoknak mutatkoztak és kireparálhatatlan szenvedéseket hoztak a nemzetre. Épen azért, abban a reményben, hogy bár kisebbség vagyunk, elég erősek