Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-277

277. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 február 24-én, hétfőn, Justh Gyula, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A házszabályok módosításáról szóló indítvány tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos. (Az ülés d. e. 10 óra 15 percekor kezdődik.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Raisz Aladár jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat gróf Thorotzkai Miklós, a javaslatok ellen felszólalókat Hammersberg László jegyző ur fogja jegyezni. Első sorban hitelesiteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét; felkérem gróf Thorotzkai Miklós jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa az 1908. évi február hó 22-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs!) Ha nincs senkinek észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik Nagy Emil képviselő indítványa (írom. 723), a házszabályok módosítása tárgyában. Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Pilisy István! Pilisy István : T. képviselőház ! Körülbelül négy éve annak, hogy a szólásszabadság megnyirbálásának réme először fenyegette parlamentünket. A mikor az 1904. év első hónapjában a katonai kérdések miatt az obstrukczió a legvehemensebben dühöngött, Tisza István, az akkori miniszterelnök egy inditványnyal lépett a ház elé a végből, hogy a házszabályokat bizonyos mértékig megszorítsa. Nagyon természetes, hogy méltó felháborodásra talált ez az indítvány a ház ellenzéki soraiban és a legélesebb kritikának volt kitéve. Végre márczius 10-én Thaly Kálmán t. képviselőtársam felszólalása után a parlamenti béke létrejött. Ennek egyik következménye az volt, hogy a ház az ujonczokat a régi létszám szerint ajánlotta meg, viszont az akkori miniszterelnök a házszabályok módosítása iránt beadott indítványát visszavonta. Később a nyári szünetek alatt megjelent Tisza Istvánnak ugrai levele, melyben hangoztatta és magyarázgatta azt, hogy a jelenlegi házszabályok módosításra szorulnak, mert különben a parlamenti élet lehetetlenné válik. Az akkor még ellenzéken volt férfiak, az ellenzéki vezérek, a kik jelenleg nagy részben a kormán)- székein ülnek, ennek természetesen ép oly hévvel ellene szegültek, mint a mily hévvel ellene szegültek annak a tavaszszal. Farkasházy Zsigmond : ügy van ! ügy van ! Más világ volt akkor ! Pilisy István : Ennek daczára Tisza István a ház megnyitása után őszszel egy indítványnyal lépett a ház elé, a melyben azt javasolta, hogy egy 21 tagú parlamenti bizottság küldessék ki a végett, hogy a házszabályokat átvizsgálva, azoknak bizonyos módosítását készítse elő és ezzel a módosító inditványnyal lépjen a ház elé. Az ellenzék hallani sem akart nemcsak a házszabályok módosításáról, hanem a 21 tagü parlamenti bizottság kiküldéséről sem és magas szárnyalású viták kerültek ismét felszínre. Végre látva a kormány azt, hogy ezt a 21 tagú parlamenti bizottságot sem kéj)es a házzal kiküldetni, Dániel Gábor utján egy határozati javaslatot terjesztett a ház elé, mely már nem egy 21 tagú parlamenti bizottság kiküldését lett volna hivatva kieszközölni, hanem már határozott házszabálymódosítást tartalmazott. Tisza István nagyon természetesen magáévá tette ezt a határozati javaslatot és az 1848 : IV. t.-cz. és a házszabályok 319. §-ának megfelelőleg a törvényjavaslatokat visszavonta. Nem vonta vissza azonban azt az indítványt, a mely a 21 tagú parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozott. Házszabályvita támadt azután a felett, vaj-