Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-290

410 290. országos ülés 1908 márczius í3-án, pénteken. reformjával, Taaffe híve volt az általános választói jognak, de különös politikai, parlamenti helyzetek meggátolták ennek érvényesítésében. A Badeni-féle, az általános választói jog felé tendáló törvényjavaslatból azután oly javaslat lett, a mely 72-vel megszaporította a reichsrathi mandátumok számát, az úgynevezett ötödik Kúriában jogot adva mindenkinek képviselők küldésére. Felfogásom szerint minden parlamenti reformnak, nevezetesen az általános választói jogra irányulónak, kettős feladata van: a népnek jogot adni és munkaképessé tenni a parlamentet. (Ugy van!) A magyar parlamentben sem lehet egyéb czélja. Ha mi is részleges választójogi reformmal fogunk megelégedni, ha mi is előzetes czólzattal csinálunk választójogi reformot, mi is csak megismételjük azt a hibát, a melyet Badeni követett el az osztrák kormány élén. Saját kárán okul a magyar, az igaz, de ebben az egy esetben mégis okulhatnánk a Badeni-féle, előzetes tendencziákból összetákolt reform sorsán, a mely még munkaképtelenebbé tette a parlamentet, mint a milyen a megelőző volt. Nem látnám tehát politikai rezon-ját annak, hogy ezt a hibás eljárást mi is megismételjük. Kovács Ernő: Két óra! Hodzsa Milán : B.övidre szabom beszédemet, nem akarva a ház türelmével visszaélni. A jövő parlamentjében nem azok a czélzatok és irányzatok lesznek mérvadók, a melyeket mi az osztály-parlamentben táplálunk; sem azok, a melyeket gróf Andrássy Gyula miniszter ur táplál, sem talán azok, a melyeket mi táplálunk; a jövő parlament a jövő politikájának parlamentje. Báró Bánffy Dezső úrral, a kinek különben mindig megteszem azt a szívességet, hogy vele egyáltalán soha semmiben egyet nem értek, abban mégis egyet kell vele, hogy értsek, hogy a jövő parlamentjében nem fog egységes többség alakulni, hanem kis pártok, illetőleg kis pártok koalicziója lesz csak alkalmas a többség megalakítására. Én tehát azt hiszem, ha valahol, ugy a demokratikus jDarlamentben kell érvényesülnie Menger azon teóriájának, mely szerint a tömegeknek nem elég hinniök és remélniök, hanem hogy politikailag érvényesülniük is kell. Az a régi politikai idealizmus, a mely jelszavak hangoztatásából állott, letűnt. Ma a tömegek érvényesülni akarnak, akár parlamenti, akár parlamenten kívüli akczióval. A tömegek érvényesülésével szemben a mai kormánynak egyik szellemi vezetője a felsőbb rétegek uralmát kívánná biztosítani. Én hiábavalónak és nagyon optimistának tartom ezen felfogást és szivemből kívánom gr. Andrássy Gyula belügyminiszter urnak, hogy ezen egy dologban csalatkozzék. A jövő parlamentje, ugy a mint módosulni fog szocziális, gazdasági és politikai jellege dolgában, módosulni fog azon felfogásokban is, a melyek különösen ma közöttünk differencziákra és torzsalkodásokra adnak alkalmat. A midőn a tömegek érvényesülnek a politikában, akkor azt hiszem, hogy ezen politika első feladata a magyar parlamentben az lesz, hogy mindenekelőtt állapítsák meg újból, mit jelent voltaképen a többség fogalma; hogy az ezután következő többség felfogását alkalmazzák necsak az egyes politikai kérdésekre, hanem a kormány politikájának irányára is. Bekövetkezik a jövő parlamentben a nemzet fogalmának revíziója az egész vonalon. Gróf Apponyi Albert miniszter ur már a legnagyobbik átkával sújtotta azokat a nemzetellenes kisebbségeket, — esetleg nemzetellenes többségeket — a melyek a jövő parlamentben helyet fognak foglalni. Azért tette ezt, mert épen ő a mai konzervatív, reakczionárius álláspontjából ítéli meg a jövő parlamenti pártokat is; mert azt hiszi, hogy a nemzet fogalma ugyanaz marad a jövőben is, a mi ma. A nemzet fogalmát — tisztában vannak ezzel a politikai teoretikusok — az teszi, hogy a nemzet tagja mindenki, a kinek választójoga van. Magyarország jövő egységes politikai nemzete alapjában revideálni fogja azt a nemzeti eszmét, a melyet önök itt többségi határozatokkal állapítottak meg. (Ugy van ! a nemzetiségiek padjain.) Egészen más lesz annak az egységes politikai nemzetnek a fogalma és jellege. A mi ma nemzetellenes, az lehet, hogy akkor hazafias lesz és a mit önök ma nemzetinek neveznek, az lehet, hogy akkor majd nevetséges lesz és hogy ép abban hazaárulást fog majd látni a jövő nemzedék. A hazafiság revíziója hozzá fog tartozni a jövő parlament teendőihez. 60 esztendővel ezelőtt Amerikában nem volt szabad szót emelni a rabszolgakereskedés ellen, mert azt hazaárulásnak bélyegezték. Ma nálunk alig szabad szót emelni a nemzetiségek egyenjogúsítása mellett, (Mozgás a nemzetiségiek padjain.) mert ezt hazaárulásnak bólyegzik. De Amerikában 60 évvel ezelőtt a rabszolgakereskedés ellen sem volt szabad emelni szót, mert ekkor ezt is honárulásnak minősítették. A jövő parlamentjével szemben — ezt nagyon szívesen elismerem — sokkal nehezebb lesz majd a koalicziós kormánynak vagy általában a koalicziós államférfiaknak és politikusoknak a helyzete, mint a mai parlamenttel szemben. Én elhiszem azt, hogy a mai koaliczió államfórfiai rettegnek attól az eshetőségtől, hogy a jövő parlamentjében lennének kénytelenek a házszabályrevizióra vonatkozó indítványt előterjeszteni. Előterjesztik és törvénynyé emelik azt tehát most, a midőn kényelmes a helyzetük, midőn még a nemzet elavult fogalmával, a hazafiság elavult fogalmával bennünket hazaárulóknak bélyegezhetnek. Ma csinálják meg a házszabályreviziót, mert ma biztos a többségük, hogy megbéníthassák általa a jövő parlamen-