Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-290

4Ö0 290. országos ülés 1908 inárczius 13-án, pénteken. meg annak a jövendő törvénynek a jóságát, a melyhez szabni akarja ezentúl a jövendő törvényalkotások jogát, a legeminensebb, a legfelségesebb népjogot, a mely a világon egy szabad államban képzelhető. Épen csak annyit ismerünk a törvényjavaslatból, a mi nem lesz meg benne, azt, t. i., bogy a népre nem lesz kiterjesztve az általános szavazati jog. Bármilyen legyen is sokaknak a véleménye e tekintetben, de mindenesetre látni való, bogy az az általánosság nem lesz olyan nagyon általános, mert pl. a nők intelligens része, a ki diplomával bir, a ki a nemzet érdekében teljesített munkásságával, magas intelligencziával és azonkívül az állam terbeiben való fokozattabb részvételével méltán vehetne részt és részesülhetne a jogokban is, (Vgy van! halfelől.J nemcsak a kötelességekben, épugy megkaphatná jogát ezen házban, vagy legalább is ezen ház tagjainak kiválasztásában, mint a hogy megkapja a magyar közélet egyéb területén. Az én, szabadelvüségéről és demokratikus szervezetéről nevezetes kálvinista anyaegyházamban a nőknek, az özvegy asszonyoknak megvan a szavazati joguk, ha méltók rá erkölcsileg és ha áldozatokkal járulnak az egyház terhei viseléséhez. Mert necsak kötelességeket tessék valakire róni, adjuk meg a kötelességekkel együtt járó jogokat is. (Igaz ! ügy van !) Csak egyet ismerek a készülő törvényjavaslatból, ha ugyan be fog nyújtatni, egyet ismerek, azt, a mi — fájdalom — nincs benne, a mi jogfosztást tartalmaz, mert a nőktől tagadja meg a jogokat, azoktól, a kik a kötelesség teljesítésében elölj árnak. (Vgy van ! balfelől.) Mezőfi Vilmos: Katonákat szülni jók! Katonákat tudnak adni, de jogot nem adnak az asszonyoknak. (Derültség és mozgás.) Benedek János: Csodálom a t. többségnek, különösen a többséghez tartozó függetlenségi t. elvbarátaimnak közönyét, a melyet e kérdésben tanúsítanak. Miért nem sürgetik ők maguk e javaslat előterjesztését ? Önkénytelenül is annak a zsidó apának esete jut eszembe, a ki azt mondja lányának : Tudod-e, kis lányom, mi az újság ? — Hát mi ? — Te vagy egy boldog menyasszony. — Es ki a vőlegény ? — Micsoda kíváncsiak ezek a mostani lányok. Majd meglátod az esküvő napján, addig ne légy kíváncsi. A nemzeti párt múltjából, a mely párt beolvadt a szabadelvüpártba, azt hallottam, hogy a mikor valami kilenczes bizottság 12 pontot dolgozott ki, a mely hivatva lett volna megvédelmezni a nemzet jogait a hadseregben, akkor ezt ugy akarták megcsinálni, hogy titokban maradjon. Mikor mégis kipattant, nagyon megharagudtak, mert ugy akarták megvalósítani a nemzeti jogokat a hadseregben, hogy valahogyan a császár meg ne tudja. (Mozgás.) Valamint Vékony András uram az én ügyvédi irodámban egykor megjelent, hogy válni akar. Felvettem a tényállást és mikor meg volt a tényállás és az előleget, a mint dukál: leszúrta, mert ez a per lelke, fél óra múlva visszajött, hogy »valami baj van, tekintetes uram, ugy tessék csinálni a dolgot, hogy valahogyan az asszony meg ne tudja«. (Élénk derültség.) Válópert az érdekelt felek tudta nélkül, nemzeti jogokat az annak adására-vevésére, elfogadására illetékes tényezők nélkül, jogkiterjesztést az arra hivatott törvényhozói szervek tudta nélkül elképzelni nem lehet. (Ugy van! balfelől. Egy hang : Politikai Vékony Andrások !) És ha a többség csakugyan szivén hordja az általános szavazati jogot. . . Mezőfi Vilmos: Dehogy hordja! Szabadulni szeretne tőle ! Benedek János : ... ha az általános szavazati jogról szóló törvényjavaslat tervezetéből, vagy legalább a népnek eziránt mutatott hajlandóságából még eddig nem olvasták ki a tanulságot, hogy a választók, a nép előtt, csak akkor nyerne igazán népszerűséget a függetlenségi párt, ha annak szeretetére megtanítjuk az egész népet, hogy csak akkor lesz igazán becses az egész nép előtt a hazafias programm és a hazaszeretet csak akkor lesz mindenkinek osztatlanul imádott oltárképe, ha annak szeretetére az ország minden polgárát egyformán megtanítjuk és ezt teszszük a jogok megadásával. (Helyeslés a középen.) Mert viszontszeretetet t. ház, csak attól várhatunk, a ki tőlünk is kap. És mikor mi folytonosan csak jogmegtagadással, (Vgy van! halj elől.) folytonosan csak a hatalom eszközeivel, csak a gyűlések betiltásával (Igaz ! Vgy van ! balfelől.) lapelkobzásokkal fizetünk, akkor mi hálát és szeretetet ne várjuk, (Igaz! Vgy van! balfelől.) és akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a mi munkásságunkat, a mikor mi a gr. Tisza István házszabálytipró indítványával szemben magasra emeltük a magyar nemzeti államnak lobogóját és az alkotmányosságot és a magyar képviselőház szólásszabadságát, mint az alkotmány védbástyáját meg akartuk védelmezni, ez a mi nemes törekvésünk, hazafias felbuzdulásunk nem talált a tömegekben arra a visszhangra, a melyet pedig szerettünk volna, ha felhangzott volna onnan a messze keleten és északon és délen fekvő bérezek mögül; (Vgy van ! Vgy van ! balfelől és a középen.) ellenben fájdalommal láttuk, hogy mikor a jogtiprás árán is kormányra vállalkozott egyének elfoglalták, a törvényességnek még a látszatát is, mellőzve, a kormánypolezokat és itt itt bemutatkoztak a képviselőház előtt, a nemzeti felzúdulás helyett, a melynek a főváros szivében kellett volna a legerősebben hangzania, a jogok éltetése riasztotta fel a képviselőház kierőszakolt csendjét, mert az a néptömeg, mely az u. n. darabont-kormányt támogatta, mellészegődött azért, mert ez jogokat ígért, a mely jogoknak mi még az ígérgetésében is fukarok vagyunk. (Igaz ! Vgy van! balfelől.) Nekem tehát ne hozakodjanak elő az általános szavazati jogról szóló törvényjavaslattal se, mert én azt előbb látni akarom. Nem vagyok ugyan bi-