Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-275

275. országos ülés 1908 február 21-én, pénteken. 25 Magyarország, most már csináljuk meg a házszabályreviziót. A parlamentarizmust nem alulról kezdtük építeni és azt a kis pontot, a mely a nagy mű tetején jó, azt akarják legelőször megcsinálni, t. i. a házszabályok utján a választói reformot, a választói reform utján a társadalom gúzsbakötését és az egész közvélemény elnyomását, liogy aztán a bálványok, Mikkek, és csoportok azt csinálják, a mi nekik tetszik. Ez a megforditott irány, mert különbség van abban, bogy a szabadságból a szolgaság felé megyünk-e vagy a szolgaságból a szabadság felé. Az az irányzat, a mely elkezdte volna az épitkezést a szervezett pártélet alapján, hogy Kardos Arpád-féle kiérdemesült alakokat, mint a nemzet megváltóit ne tukmálhassák rá az országra, a hol érvényesülhetett volna a közvélemény irányitó ereje, helyén való lett volna, de gúzsba akarnak mindent kötni, mint ma, hogyha még akad egy újság, a melyik szabadon mer irni, ott is megjelennek a vásárlók és le akarják venni a lábáról, hogy egy szabad hang se legyen és ha nem lehet levenni a lábáról, hát akkor viszik a törvényszék elé és ha ez nem segít, akkor elkobozzák — ez nem jogosult. A társadalom ereje helyett, a mellyel módjában lenne a kormányzatnak és a többségi pártok nak a pártélet kebelén belül működni, üres zsebű emberek mellére kitüntetéseket tesznek, czimet adnak, hogy szegény annál jobban roskadjon össze a nagy czim és a borzasztó nagy társadalmi teher alatt. És nem a választói reformot csináljuk, hanem a házszabályreviziót. Mezőfi Vilmos: Ugy látszik, sohasem lesz abból semmi! Lengyel Zoltán : Itt van a különbség : nem a szolgaságtól megyünk a szabadság felé, de attól a kis szabadságtól, a mely megvan, attól is hátrafelé megyünk az egész vonalon a szolgaságba. Nem szabadulunk az osztrák iga alól, hanem ellenkezőleg, mind jobban megkötjük magunkat. (Igaz! balfelől.) Ezt nem az én szavam bizonyítja, de az igazságok bizonyítják, és ha ezeket a javaslatokat itt keresztülvisszük, ez csak egy eszköz, a mellyel a továbbiakat is keresztül akarják vinni, (Ugy van ! balfelöl.) Ezek a gondolatok, a politikai aggodalom, a multakból szerzett tapasztalatok birnak rá, hogy a javaslatot ebben a formájában, a melyben ma van, ellenezzem. Próbáltam megjavítani, de nem sikerült, és nem mehetek el eddig a mértékig, sem én, sem egyáltalán senki azok közül, a kik politikai elvbarátaim. Nagy György; Semeddig sem megyünk el. Nem kell! Lengyel Zoltán : Ebből az indokból elleneznem kell a javaslatot, a melyre nézve mindent el kell követnünk, hogy a szólásszabadságot nagy mértékben korlátozó, az ülések idejét óriási mértékben kiterjesztő, a katonai kérdéseket ki nem kapcsoló és egyéb intézkedéseiben még mindig sérelmes javaslat a maga formájában határozattá KÉPVH. KAPLÓ. 1906 1911. XYI. KÖTET. ne legyen. Ha kevesen vagyunk is, a kik ezt kívánjuk, őszinte magyar akaratból és teljes meggyőződéssel harczolunk. Nagy György: Feltétlenül igazunk van ! Lengyel Zoltán : A történelem sohasem ítélte el azokat, a kik jó ügyért elestek, mindig azokat, a kik egy rossz ügy szolgálatában állottak, és a történelem megmutatta, mi a rossz ügy. Mindig azokat ítélte el, a kik rossz ügy szolgálatában dolgoztak, sohasem azokat, a kik a nemzet jogaiért, szabadságaiért harczoltak. Nagy György : A nemzet velünk van ! Nem tévedünk, igaz utón járunk ! Lengyel Zolltán : Mi igaz utón járunk, és a nemzetnek velünk kell tartania, mert jó ügyért, jó szándékkal harczolunk. (Igaz I balfelől.) A tárg}

r

alás alatt levő javaslatot ezekből az indokokból nem fogadom el, hanem benyújtom a következő elleninditványt: »A házszabálymódositási tervezet, mint időszerűtlen, vétessék le a napirendről«. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Annak daczára, hogy az ülés elején kijelentette a t. elnök ur, hogy ő nem oktatja a felnőtteket, mi mégis okulunk tőle és helyeslem azt az állítást, a melyet 1904 november 18-án mondott, hogy egy oly dolog, a mely már kezdetben is törvénytelen volt, bármi történik is később, törvénytelen marad, tehát ha a házszabályrevizió kérdése a törvénytelenség jegyében indult meg, a házszabály később nem lesz törvényessé, sőt semmiféle oly határozat, a mely e törvénytelen házszabályok alapján jött létre, érvényessé nem lesz. Elnök : Figyelmeztetem a t. képviselő urat a házszabályok 236. §-ára, a mely azt mondja hogy a ház határozataival szemben semmiféle óvásnak, vagy ellenmondásnak helye nincs. (Mozgás balfelől. Igaz ! Ugy van I jobb- és balfelől.) Ennélfogva méltóztassék magát a házszabályok ezen rendelkezéséhez tartani. (Helyeslés jóbbfelől.) Bozóky Árpád : Én az elnök ur szavait idéztem, a melyeket 1904-ben mondott. A mi akkor igaz volt és a mit akkor Justh Gyula a képviselő elmondott, az igaz ma is. (Ugy van! balfelől.) Elnök : Ismétlem, ne méltóztassék a tegnap hozott határozattal kapcsolatban olyan szavaimat idézni, a melyek egyenesen egy törvénytelen állapotra vonatkoznak. Ezt meg nem engedhetem, (Zaj balfelől. Helyeslés.) Bozóky Árpád: Röviden kijelentem, hogy miután törvénytelenül lett ez a házszabály-revizió napirendre tűzve, én azt, a mi ennek alapján ezentúl a házszabály kérdésében hozatik, nem ismerem el törvényesnek, és abból, hogy én most belemegyek a házszabály-kérdésnek vitatásába és azt érdemileg is tárgyalom, még nem következik, hogy bármikor, ha megszavazza a ház, én ezt a házszabály-revíziót törvényesnek ismerném el. T. képviselőház! Mikor 1904-ben a lex Dániel-féle házszabálvrevizió kérdését tárgyal4