Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-285

%85. országos ülés 1908 márczius 7-én, szombaton. 265 CeanKorioIán jegyzett be interpellácziót a belügyminiszterhez Ságh és Murány temesmegyei községek német, illetve román jegyzőkönyvi nyelvre vonatkozólag hozott határozatai tárgyában. Ezt megelőzőleg azonban még elő lesz terjesztve a mai ülésen Nagy Dezső képviselő urnak interpellácziója a Budapest székesfővárosban létező lakásszükség orvoslása tárgyában, a mely a múlt interpellácziósnapon lett felolvasva, de a ház az illető képviselő kérésére engedélyt adott arra, hogy azt ma terjeszthesse elő. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra félkettőkor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor kimondom, hogy a képviselőház félkettőkor fog az interpellácziókra áttérni. Következik Nagy Emil képviselő indítványa (írom. 723) a házszabályok módositása tárgyában. Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Lengyel Zoltán : T. ház ! A tegnapi zárt ülés folyamán a mélyen t. belügyminiszter ur egy kijelentést tett. Azt mondta, hogy majd a ház annak idején fogja elhatározni, hogy ezt a Nagy Emil-féle javaslatot hogyan és miként akarja tárgyalni, részletes tárgyalást esinál-e, igen vagy nem 1 Ehhez akarok hozzászólni a házszabályok 208. §-a alapján. Nem tettem volna meg ezt a felszólalást, ha ez a miniszteri nyilatkozat — bár nem a ház nyilt ülésén, de a zárt ülésen — meg nem történt volna, és ezzel a kérdést ismét nem az én részemről, hanem a kormány részéről szőnyegre nem hozták volna. Már a múlt héten, ma vagy tegnap egy hete, jelentkeztem a ház akkori jegyzőjénél a részletekhez felszólalásra. Ezzel azt a kérdést akartam eldönteni, illetve nem eldönteni, hanem előre elintéztetni, a mit majd a harcz és vita folyamán kérdésessé tehetnek, hogy milyen lesz a Nagy Emil-féle indítvány részletes tárgyalása. Akkor ezen feliratkozás alkalmával feliratkozásom körül is már tárgyalásokat kellett folytatni, mig végre jelentkezésemet elfogadták. Alapult pedig ez a kontroverzia a 208. §-on. A 208. §. azt mondja (olvassa) : »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására.« A háznak mélyen t. elnöksége a »térhet« szóból azt a konzekvencziát óhajtotta volna levonni, hogy maga a részletes tárgyalás esetleges házhatározattól függ, holott nyilvánvaló, hogy a 208. §. imperative, kötelezőleg előirja az általános vitát és a részletes és pontonkénti tárgyalásnak kötelezettségét csak arra az esetre, ha a ház azt már a tárgyalás alapjául elfogadta. A »térhet« tehát, mig egyrészről kötelezővé teszi az általános vitát, másrészről a részletes vitát is abban az esetKÉPVH, NAPLÓ 1906 1911. XYI. KÖTET. ben teszi kötelezővé, ha a javaslat a részletes tárgyalás alapjául el van fogadva. Vagyis abban az esetben, ha a tárgy természeténél fogva olyan, hogy a határozathozatal által ki van merítve a háznak munkája, nem is lehet e felett részletes vita. Ilyen például a mentelmi bizottság jelentése, a melyet vagy elfogad a ház vagy nem, s ezzel be van fejezve az ügy. Úgyszintén nem lehet részletes vita az esetben, ha általánosságban a ház elvetette a javaslatot. De ha a ház általánosságban elfogadta a javaslatot, minden törvényhozási, törvényalkotási munkánál, igy tehát a házszabályoknál, és pedig annál még inkább, mint a törvényalkotásnál, kötelező a részletes tárgyalás, még pedig a pontonkénti részletes tárgyalás. Ez nem olyan tréfás dolog, hogy itt lehet igy vagy amúgy is dönteni. Nem lehet a háznak e fölött határoznia sem, mert ez házszabályokban gyökerező dolog és a felett a ház szavazással nem diszponálhat, legfeljebb akkor, ha ezt a szakaszt már előbb módositotta erre nézve. Akkor a mélyen t. elnökség igenis az én értelmezésem szerint döntött privátim, én ezt el is fogadtam, a t. belügyminiszter ur azonban a zárt ülés folyamán, — lehet, hogy nem jól értettem vagy félreértettem, de én ugy értettem, hogy a részletes tárgyalást és annak mikéntjét a ház határozatától óhajtja függővé tenni. Ez pedig ki van zárva. Ez a kérdésnek az egyik része. A másik része a politikai kérdés és a házszabályok alkalmazhatóságára és a vita többi dolgaira vonatkozik. Arról van t. i. szó, mit tárgyalunk mi most és mi ez a javaslat. Mert ha a Nagy Emil-féle házszabálymódosítás olyan módosítás, a mely felett nem lehet vitatkozni, a melylyel áll vagy bukik a kormány, a mely felett módosítás nem lehetséges, akkor egészen más az ellenzéknek is az álláspontja ezzel szemben. Ha a javaslat ellenben nem az, akkor meg kellene állapítani, hogy mi az, a mi szőnyegen van, nem lehet bevárni itt a részletes vitát és akkor Ugron Gábor-féle reczept szerint majd egészen más szöveget csinálni, mint utolsó felszólaló a vita bezárása előtt. Bocsánatot kérek, ha a t. kormány haragszik vagy neheztel azért, mert itt talán aggodalmak merülnek fel és talán helyt áll valaki a maga kötelességéért és nézetéért, akkor ennek is helye van. Miért nincs tisztázva az a kérdés, hogy mi az a szöveg, a mely tulajdonképen a kormány akarata, mi az, a mi kabinetkérdéssé tétetett: a Nagy Emil-féle javaslat-e, a pártközi konferenczián elfogadott módositás-e vagy Mérey Lajosé-e, vagy ha egyik sem, mi a negyedik ? Nagy értelme van annak, hogy a házszabály kérdése pártközileg megállapittassék előre és véglegesen megszövegeztessék, azért ott is, a hol a Bánffy Dezső-féle javaslat szerint 17 oldalnak részletes tárgyalásáról van szó és még inkább nagy értelme van annak, a hol egy szakaszba van az összefoglalva, mert itt senki meglepetésnek magát 34