Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-283

tárczius 5-én, csütörtökön. 244 283. országos ülés 1908 i kérdés ez, semmi egyéb. Ezzel tisztában vagyunk és ez szent meggyőződésünk. Természetes is ez, mert a hatalom sohasem adja ki a hatalmat és jogot, ha csak nem kénytelen, csak külső kényszerítő eszközök vittek eddig rá még minden hatalmat, ámbár bizonyos ideálizmusba is burkolózott, mégis csak az indító ok a kényszerhelyzet volt. És igy van ez most is. A kit pedig ezen egyedül elfogadható ok nem győzött meg, annak felolvasom a belügyminiszter ur beszédéből még a következő idézetet (olvassa) : »Előttem lebeg a kép, a melyet nyújtani fog az a parlament. A nélkül, hogy a javaslat részleteiből bármit is mondanék, a nélkül, hogy a számokról ma nyilatkoznám, a dolog természetében rejlik, az általános választói jog eszméjéből kifolyólag konstatálható a következő alakulás. Először is, természetes, hogy az az osztály, az a réteg, mert nem egy osztály, hanem egy felsőbb réteg, a mely ma csaknem egyedül kormányozza Magyarországot, egyszerre eltűnni a parlamentből nem fog. Azt hiszem, senki sem kivánja, hogy eltűnjék. Mindenki belátja, hogy végzetes, válságos volna, ha egy napról a másikra teljesen uj emberek, uj irányok és társadalmi osztályok vezetnék Magyarországot. Ezek tehát benmaradnak.« Tehát a felsőbb körök, felsőbb rétegek, felsőbb osztályok hatalmának biztositása az egyedüli czélja a házszabályreviziónak. Erre enged következtetni az is, hogy a választási reform ezen módosított házszabály mellett fog tárgyaltatni. Tehát arra kell a házszabály, hogy ha a jövendő parlamentben olyan elemek lennének, a kik ezen felsőbb osztály uralmát meg akarják dönteni: ez ne sikerülhessen. Ez tanúbizonysága annak, hogy a házszabályrevizió tényleg nem egyéb, mint a hatalmon lévők pozicziójának biztositása. Erre kell a házszabályrevízió, a szólásszabadság megszorítása, erre kell a klotür: a jövendőben előfordulható nagyobb ellenakczió kifej thetésének megakadályazására. (ügy van! ügy van! a középen.) Különben az indítványt a felsorolt okoknál fogva nem fogadom el, hanem bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani (olvassa) : »A ház kijelentig hogy mindaddig, míg az ország alaptörvényei, különösen a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény végre nem hajtatnak és inig az általános, egyenlő, titkos választói jogról szóló törvényjavaslat beterjesztve nincs, a házszabályrevizió kérdésével foglalkozni nem kivan és ennek következtében Nagy Emil képviselő ur indítványának érdemébe nem bocsátkozik.« (Helyeslés a középen.) Elnök : Szólásra következik % Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bredicean Koriolán! Bredicean Koriolán : T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő indítvány feletti vita a mai napig meglehetősen szépen ment, mert nem szolgálhat-e a parlament dicsőségére az, ha a tárgyalások nyugodtak, csendesek, ha meghallgatjuk mindenki véleményét, ha meggyőződünk kölcsönösen arról, amit egyik is, másik is igazságnak tart és azután a döntést a többségre bizzuk ? Más kibontakozási mód ugy sincsen. A mai események különben majdnem nyomott hangulatot keltettek bennem, de hatott reám egyrészről a megszokás, másrészről különösen az, hogy a törvény eüenére láttam ezt a felháborodást — az ilyen felháborodások pedig, a törvény pozitív intézkedése ellenére, mindig megboszulják magukat az illetőknek tekintélyén, auktoritásán. T. ház ! Én a Nagy Emil-féle indítványban és annak tendencziájában nem látok egyebet, mint azt, hogy a régi osztályrendszer ellentétbe jön egy uj iránynyal, a modern demokratikus iránynyal és nagyon is érthető, hogy a régi rendszer védekezik, mert senki sem akarja a talajt a lába alól elveszíteni és kiadni a kezéből a hatalmat, az ezzel járó dicsőséget, befolyást és más előnyöket. De történjék akármi, az uj irány utat tör magának ; ez törvény, nemcsak a természetben, hanem az alkotmányos életben is. T. ház ! Én először meg fogom bírálni, vájjon jogosult-e a kormánynak ez az indítványa. Ügy látom a trónbeszédből, hogy az átmeneti kormánynak nem tétetett kötelességévé, hogy mielőtt beterjeszti a választási törvényt, terjeszsze be a házszabályok revízióját is, sőt ellenkezőleg, miután ez sem a trónbeszédben, sem a képviselőház feliratában, sem kormánynyilatkozatban elő nem fordul, felteszem, hogy kikötve sem volt és igy végrehajtani sem szabad. Minket a nép küldött ide és pedig a törvé^es állapotok alapján, tehát a házszabályokban körvonalazott működési térrel együtt. A nép azt mondta : Menjetek oda, becsületesen küzdj etek jogainkért, de ultima rati óként, ha kell obstrukczió utján is ! Most pedig menjünk vissza és mondjuk a népnek : Te adtad nekünk ezt a jogot, mi azt sokaltuk és átengedtük a többségnek, hogy könnyebben verhessen és kaszabolhasson bennünket. Én ezt a jogot nem tartom a képviselő, hanem közvetlenül a nép jogának. Elnök (csenget): A képviselő ur itt olyan teóriát fejteget, a mely nem áll meg. A felett ítélkezni, hogy a házszabályokat ki módosítsa, egyedül a képviselőház van jogosítva. Ez már elintézett ügy, ezt ne méltóztassék feszegetni. Bredicean Koriolán : Közvetlenül érdeke a népnek is, hogy megtudja, hogy milyen a képviselők működési tere. És ha a kormány azt akarta, hogy megtudja, milyen véleményben van a nép a házszabályrevizióról, akkor azt oda kellett volna vinnie a nép elé. Nagy György: A nemzet elé kell menni ilyen dologgal, és nem suttyomban megcsinálni! Elnök (csenget) : Nagy György képviselő urat kérem, ne méltóztassék párhuzamos szónoklatot tartani. Nagy György : Csak a nemzetre hivatkozom \ Elnök: Ne tessék a nemzetre hivatkozni. Hivatkozzék csak a szónok a nemzetre, az övé a jog, hogy a nemzetre hivatkozzék. Bredicean Koriolán: Annál inkább jogosítva