Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-283

228 283. országos ülés 1908 márczius 5-én? csütörtökön. hogy ma beszéltem nem egy a házon kiviil álló emberre], hanem a képviselőháznak egy tagjával, a disszidens csoportnak egy igen rokonszenves és igen jóhiszemű tagjával, a kiről beszélgetés közben meggyőződtem, hogy szintén azt hitte, egészen a mai. napig, hogy a Nagy Emil-féle inditvány a klotürt, a vita berekesztését és a szavazás azonnali elrendelhetését tartalmazza. Endrey Gyula: El sem olvasták a javaslatot! (Zaj.) Buza Barna : Es ez a t. képviselőtársam is csodálkozva és bámulva fogadta azt a felvilágosításomat, hogy itten nincsen szó klotürről, nincsen szó a vita berekesztéséről, hanem csak az ülések idejének a meghosszabbításáról van szó. (ügy van !) Nagyon sajátságosnak tartom. . . (Zaj és közbeszólások a baloldalon : Ki volt az ?) Privátim megmondom és bebizonyítom, hogy a mit mondtam, igaz. (Felkiáltások ; EUdszszük !) Ismétlem, nagyon sajátságosnak találom azt, t. képviselőház, hogy egyes lapok elég vakmerőek és elég rosszhiszeműek hatalmas, ökölnyi betűkkel kinyomatott czimek és alczimek alatt ugy irni erről a házszabályreviziós indítványról, hogy ez a klotür, hogy ez rosszabb a Tisza-féle indítványnál, hogy ez a szabadság megfőj tása. Hogyan is állunk a szólásszabadság dolgában ? Molnár Jenő: Bosszul, nagyon rosszul! Buza Barna : A mostani házszabály szerint, a háznak a mai tanácskozási rendje szerint a képviselőház tanácskozik naponkint négy óra hosszat. Tehát joga van a képviselőknek naponkint négy óra hosszáig beszélni, szónokolni. Ha azt veszszük, hogy a ház évenként átlag 200 ülést tart, akkor a mostani állapot szerint egy esztendő alatt a képviselők összesen 800 óra hosszat beszélhetnek. Molnár Jenő: Szorzásból egyes! Buza Barna: Ha pedig felteszszük, hogy ez az u. n. klotür-javaslat életbe lép és felteszszük, hogy állandóan ilyen klotürrel fog tárgyalni a képviselőház, vagyis a sürgősség alapján, akkor évenként ismét csak 200 ülést véve alapul: a naponkénti tízórai tárgyalás mellett 2000 óra hoszszat szólhatnak a képviselők. (Derültség és éljenzés baljelől.) Ha tehát valaki azt mondja, hogy . . . (Zaj a baloldalon. Elnök csenget- Halljuk! Halljuk!) . . . mikor mi a képviselők szólási idejét, a javaslatokhoz való hozzászólhatásnak időtartamát évenkénti 800 óráról 2000 órára felemeljük, akkor ez a szólásszabadságnak korlátozása, azzal én igazán nem tudok komoly vitába bocsátkozni. (Derültség és taps a, baloldalon.) Engedelmet kérek, t. képviselőház, ha valaki nem érti meg mindjárt egy szóra a Pythagoras tantételét, vagy a másodfokú egyenleteket, vagy nem tudom én miféle bonyolult mathematikai problémákat, azzal még szóba lehet állani, azzal még lehet tárgyalni mathernatikáról és lehet igyekezni azon, hogy felvilágosítsuk és megmagyarázzuk neki ezeket a homályosabb és nagyobbszerű mathematikai kérdéseket. De a ki azon kezdi, hogy nem akarja megérteni és elhinni azt, hogy kétszer kettő . . . Szunyog Mihály : Három ! (Derültség.) Buza Barna:... négy, a ki nem akarja azt megérteni és elhinni, hogy 2000 több, mint 800, és hogy ha 800-at 2000-re felemeljük, az nem korlátozás és megszorítás, hanem kiterjesztés, (ügy van,!) nos hát, t. képviselőház, azzal igazán nem lehet tovább komolyan szóba állani. Szász J Ózsef: Népiskolába való okoskodás! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Buza Barna. T. képviselőház! A közbeszólásokon kivül is, a melyek olyan sűrűen hangzanak, igen sok és igen érdekes felszólalást hallottunk a t. disszidens csoport részéről ez ellen a tervezett házszabályrevizió ellen. De én, megvallom őszintén, az összes felszólalók közül a legnagyobb hálával Babocsay Sándor t. képviselőtársamnak tartozom, mert bár igen fényes és igen hatalmas argumentumokkal ragyogó szónoklatok hangzottak már itt el a házszabályreviziós inditvány mellett, a legerősebben, a leghatalmasabb argumentumokkal mégis Babocsay Sándor igen t. képviselőtársam érvelt itt a ház szine előtt ezen javaslat mellett. Ugyanis, t. képviselőház, Babocsay Sándor nagyon szép és nagyon kerekdeden kidolgozott beszédében dióhéjban röviden ismertette Kossuth Lajos rövid élet- és jellemrajzát, idézte Kossuth Lajos egynéhány ismertebb mondását, egynéhány híresebb kijelentését, többek között idézte Kossuth Lajos azon kijelentését és meghatározását, a mely szerintem e mellett az inditvány mellett tényleg legerősebb, a leghatalmasabb argumentum, t. i, Kossuth Lajosnak azt a meghatározását, hogy a politika az exigencziák tudománya. Hogy az exigencziák tudománya a politika, ez azt jelenti, hogy a politikát mindig a körülmények, az exigencziák, a felmerülő szükségletek szerint kell irányítani és eszközölni, és nem lehet és nem szabad abszolút, feltétlen elvi álláspontra helyezkedve, szemet hunyni a tényleges helyzetnek követelményei és kényszerűségei előtt. Es nem szabad, tisztán azért, hogy bizonyos úgynevezett elvek szentségét megóvjuk és fentartsuk, a nemzetet kitenni a romlás, a pusztulás koczkázatának. (Helyeslés. Mozgás balról.) Ha nem méltóztatnak elhinni, hogy Kossuth Lajos ezen meghatározása tényleg ezt jelenti és tényleg ezt tartalmazza, hát leszek bátor felolvasni Kossuth Lajos beszédének . . . (Nagy zaj balfelől.) Elnök: Méltóztassanak csendben meghallgatni a felszólaló képviselő urat. Épen a képviselő urak voltak azok, a kik kifogásolták, hogy senki sem szól a javaslat mellett, most pedig közbe-