Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-279

270. országos illés 1008 február "zú-án, szerdán. 125 nak közrebocsátásánál és bizonyára megfontolóra vett már nagy jelentőségénél és szerepénél fogva is minden szót, mielőtt a manifesztumba bele­foglalta, — nos tehát a képviselőház jelenlegi elnöke, a kormány jelenlegi tagjai egy sokkal enyhébb javaslatról, mint a mely most előttünk fekszik, azt a bizonyítványt állították ki, hogy hazánkban az utolsó falu tanácskozó-testületének több joga és szabadsága van, mint lenne a törvény­hozók képviselőházának ezen házszabályok sze­rint. Hát kérdem én, t. ház, hol a politikai morál ? Hogy lehet ma sikra szállani, hogy lehet ma támo­gatni egy még szigorúbb házszabályt, mikor a régi javaslatról is azt állitották, hogy olyan, hogy az egy kupaktanács nivój ára szállitaná le a magyar jjarlamentet ? (Élénk helyeslés a középen.) Elnök (csenget) : Kérem, képviselő ur! Pető Sándor: Hogy higyjen a nép azoknak, a kiket vezéreinek tart, máskor a jövőben, a mikor ilyen rövid idő alatt, alig egy-két év után meg­feledkeznek mindenről, a mit akartak, a mit be­széltek, a mit cselekedtek, a mi szent volt előttük ... (Zaj. Elnök csenget.) Farkasházy Zsigmond: A tekintélyek le­járatása ! Pető Sándor : Mit higyjen az a nép azoknak, a kik ezentúl fognak beszélni hozzá, mit higyjen önöknek és más politikusoknak, a mikor látja, hogy ilyen rövid idő elegendő ahhoz, hogy irányok, elvek, nézetek és emberek ennyire változ­zanak % (Igaz! ügy van! balfelől.) Nagy György: Elvész a hite a nemzetnek, a legdrágább kincse! (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor : Azt hiszem, beszédem végéhez jutok. (Felkiáltások : Kár !) Bizony kár, mert még igen sokat el lehetne mondani, a mit elmondani a függetlenségi párt előtt és a függetlenségi párt részére mindig jó. Beszédem végére jutok. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur igen formás beszédben ajánlotta nekünk a házszabályreviziót. (Zaj. Halljuk ! Hall­juk ! Felkiáltások a középen : így nem lehet beszélni !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pető Sándor : A parlamenti szabadság, a parla­menti rend nevében ajánlja nekünk elfogadásra a Nagy Emil-féle inditványt. Ez nem újság, ez a hang. Még sohasem volt olyan javaslat, még soha­sem volt olyan szándék, a melyet a zsarnokság nevében és a zsarnokság érdekében, a szolgaság nevében és a szolgaság érdekében ajánlottak volna. (Igaz! TJgy van! balfelől és a középen.) A szabad­ságot mindig a szabadság nevében szokták meg­fojtani és ha már nem merik a szabadságot hangoz­tatni, akkor legalább is a rend az, a minek a nevében a szabadságot megfojtani akarják. (Igaz! TJgy van! balfelől és a középen.) Farkasházy Zsigmond: Ugron Gábor is ezt mondta 1904-ben. (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor : önök megölték, a mai több­ség megölte a Tisza-rendszert, a házszabály­revizió kérdésénél. Erről a kis képről, mert visszafelé tekintve, igazán kicsi és a törté­nelembe alig való kép volt, erről a kis képről eszembe jut az a nagy kép a franczia forradalom­ból, a mikor Bobespierre kivégeztette Dantont és Danton azt mondotta : »Robespierre, követni fogsz !« önök a házszabály kérdésénél kivégezték a régi Tisza-rendszert, kell, hogy a házszabály kérdésében az önök uralma ép ugy elpusztuljon, mint a hogy eljmsztult Tisza István uralma. (Helyeslés balfelöl és a középen.) Mezőfi Vilmos: A girondisták után jönnek a jakobinusok! (Zaj és felkiáltások a baloldalon: A Jakabok !) Elnök (csenget) ; Csendet kérek ! Pető Sándor : Mindent elveszíthet az ember ; ugy mondják minden mulandó, de a mint a költő irja, az emlékezés az egyetlen paradicsom, a hon­•nan az embert kikergetni nem lehet. Hát önök, t. többség, szeretik a paradicsomi életet, szeretik a jó életet, de épen az emlékezés paradicsomából szeretnének szabadulni, épen az emlékezés fáj önöknek. De hát kell emlékezniük, ha nem is akar­nak, és ezt a magyar népet, melyet önök vezettek a múltban, nem lehet kiűzni az emlékezés'paradi­csomából; kell, hogy önök is emlékezzenek múlt­jukra, és kell, hogy ezen emlékezés nevében vissza­utasítsák a Nagy Emil-féle javaslatot. (Elénk helyeslés és éljenzés a középen.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok a háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését csütörtökön, február 27-én d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, azután Nagy Emil képviselő indítványa a házszabályok módosítása tárgyában. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés napirendje ekképen megállapittatván, át fogunk térni az inter­pellácziókra. Az interpellácziós könyv szerint ki következik ? Hammersberg László jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő ; T. képviselőház ! En a magam részéről sokkal szivesebben venném, ha a képviselő­házat nem a politikai kérdések dominálnák, hanem maga a mindennapi élet, a köznapi lét a maga nyomoruságaival és szenvedéseivel. (Helyeslés a középen.) Az idő eljár, az élet elrohan felettünk, és napról-napra nehezebbé válik a megélhetés. Jól megalapozott exisztencziák mennek napról­napra tönkre, a lehetetlen, a rendkívüli és már-már elviselhetetlen drágaság következtében. Mezőfi Vilmos: Az élelmiszer-uzsorások miatt. Nagy György : Az éhtifusz kiütött már Buda­pesten ! Bródy Ernő: A helyett, hogy itten tárgyalás folyik a házszabályok revíziójáról, sokkal inkább szeretném, ha a korgó és kielégítetlen gyomrok kérdéséről folyna itt a szó. Mert t. képviselőház, a mi az utóbbi három-négy év alatt itt történt

Next

/
Thumbnails
Contents