Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-278
278. országos ülés 1908 február 25-én, kedden. 101 tisztikáját — mert ebből áll ma, ugy látszik, minden államférfiúi tudomány, rovat-statisztika, iktató, kiadó, stb. (Derültség.) — összeállította volna. Már most tegyük fel, hogy van 16 órás ülés. Elkezdi a t. elnök ur az ülést reggel 10 órakor, időközben 2 órai szünet van, az a 16 órába nem számitbató be, (Felkiáltások: Nem!) én legalább ugy értem, mert világosan nem értem, (Zaj.) — tehát ha 10 órakor elkezdik az ülést, akkor az a 18 óra végződik hajnali 4 órakor. Már most tessék hajnali 4 órakor napirend előtt felszólalni. (Zajos derültség.) Nagy György: Igazi koalicziós munka, jellemzi a koaliczió egész munkáját! Molnár Jenő: És képviselőknek ilyet be lehet adni! (Zaj) Eötvös Károly: De hajnali 4 órakor kerül a sor az elnöki előterjesztésekre, irományokra, a bizottságokra és egyéb dolgokra. A pénzügyi bizottság nagy bölcsen majd határoz, s azután vár az ember hajnali 4—5 óráig, csak akkor terjesztheti elő a jelentést. Hát lehet képviselőket, bizottsági tagokat, elnököket, jegyzőket, előadókat ilyen dologra kapni? Tisztességes dolog az ilyen? Ugyan szálljanak magukba a t. többség tagjai, hogy mi lesz akkor, ha itt dühösen tárgyalnak, mert ha 16 órás lesz az ülés, akkor már itt jó kedve kevés embernek lesz. És mikor az emberek rosszkedvűek és fáradtak, és éjszaka van, méltóztassék majd megnézni, milyen ülések lesznek akkor. A t. belügyminiszter ur mondta azt, hogy hova lesz a nemzet becsülete, ha igy megy. Én is kérdem: de hova lesz a nemzet becsülete, ha igy megy? Ne méltóztassék éjszakai ülést tartani, hiszen látták már, hogy megy az. Már most van egy más dolog. 150 embert össze lehet toborzani, hogy kérje ezt a 16 órás ülést. Tegyük fel, hogy az elnök ur hozzájárul. Már most azt kérdem, lesz-e garanczia arra, hogy az a 150 ember itt üljön és innen ki ne mozduljon? Nehogy az ellenzéket, a mely 70 — 80 tagbóláll, 150 képviselőnek ledér tréfálkozási kedve arra kényszerítse, hogy 16 órán át legyen itt, ők maguk pedig azalatt menjenek a moziba, a kabaréba. (Zajos derültség.) És lesz-e arról gondoskodva, hogy a mely elnök hozzájárul ehhez a vad, bolond dologhoz, hogy az az elnök 16 órán át ott üljön és le legyen lakatolva jobbrólbalról, mert hogy az ellenzék tagjait, a nemzet szószólóit ilyen butaságra kényszerítse, ő maga pedig menjen a moziba és a kabaréba, ez talán még se járja. (Zajos derültség. Igaz! Úgy van! balfelöl.) Nagy György: Öt ember sem fog itt lenni. Sohasem lesznek itt! (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Eötvös Károly : De azután más is van ebben az indítványban. Az elnöknek feltétlen jogot ad a szavazást másnapra, vagy a legközelebbi ülésre rendelni; ez az elnök föltétlen joga. A képviselőház akar r ma szavazni, az elnök pedig azt mondja: Én a szavazást holnapra rendelem. Valami ok miatt, talán nem tetszik neki a ház arcza, elrendeli és holnapra halasztja a szavazást. Nem akarják talán nekem elhinni ? Olvassa el ezt valaki, ha tud arabul — olvassa el, hogy mi van ebben. (Élénk derültség.) Az elnöknek joga van, föltétlen joga, eldönteni, hogy a szavazás előtt felolvastassanak-e az indítványok, elleninditványok és módositványok. Hiszen fontos javaslatoknál, a milyen lesz majd, remélem, a választási törvényjavaslat is, igen fontos és sok indítvány, módositvány és elleninditvány érkezik ide, és ha a tizenhatodik órában kerül a szavazásra a sor, elrendeli az elnök, hogy ne olvastassék fel semmi, de tessék szavazni. Mi ez? Hát kölykök vagyunk mi vagy leszünk, (Derültség.) hogy igy lehet velünk játszani ? Nagy György: A magyar nemzet alkotmányából ilyen játékot csinálnak! Eötvös Károly: Hogy lehet ilyen bután és bolondul játszani egy nemzet alkotmányával, jogaival, egy parlament komolyságával? Mi akkor a parlament tanácskozása, ha ez igy lesz ? Pedig az elnöknek megint föltétlen joga van, a 215. §. a) b) és c) pontjai szerint, ha valaki megsértetik, vagy szavai félremagyaráztatnak, megtagadni az engedelmet arra, hogy a megsértett képviselő magának nyomban elégtételt szerezzen. Hát hol van az az elnök a világon, és melyik Isten ruházhatja fel az elnököt azzal a joggal, hogy ha egy képviselőt durván megsértenek ^becsületében, nyomban ne tiltakozzék ellene ? És hogyan szabad az elnöknek olyan jogot adni, a melylyel ezt megtagadhatja, vagy megtilthatja? (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Irtózatos állapot ez! Még a gondolat is! Mivé akarják önök sülyeszteni a képviselőket, az ő becsületüket, tekintélyüket, jóhiszeműségüket. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) És kik azok az elnökök ? Nem a mostaniakról beszélek, hanem általában a ház elnökeiről. A magyar parlamentben nem azok ám az elnökök, a kik régen voltak. A belügyminiszter ur erről a kérdésről sem szólt egy szót sem. Általában a belügyminiszter urnak különös zsenialitása van abban, a kérdés nehezebb oldaláról nem is beszélni, hanem elcsépelt tételeket megvilágítani. Pedig képessége volna rá, a mit ugyan minden miniszterről nem ismerek el. (Derültség.) De én az ő irodalmi működését figyelemmel kisértem, és egyik nagy művéből, a mely nemzetünk világtörténeti nagy kérdéseit vitatja, világítja meg, részletezi, bontogatja, azt látom, hogy volna hozzá képessége, (Derültség.) ha megvolna benne a jó igyekezet," (Derültség.) ennek a kérdésnek nehezebb oldalait is meg* bírálni vagy földeríteni. 1848-ig, mindenki tudja, a királyi szemé-