Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-275

j 275. országos ülés 1908 február 2í-én, pénteken. miért kell csak a miniszteri javaslatokat visszavonni, a többieket pedig nem. Erre nézve vagyok bátor felszólalni. Felvilágosítást vagyok kénytelen kérni annál is inkább, mert az a disztinkczió, a melyet a tegnapi felszólalások alkalmával méltóztatott tenni, nevezetesen, hogy a miniszteri törvényjavaslatok bülönböznek azoktól a javaslatoktól, a melyeket egyes képviselők benyújtanak, egyáltalán helyt nem áll. Konczedálom, megengedem, hogy a miniszteri javaslatok és képviselői javaslatok közt van egy különbség. Kétségtelen az az egy különbség, hogy a miniszter . . . (Nagy zaj a baloldal hátsó padjain.) Nagy György : Az császári, ez nemzeti. A császári mindig elsőbb volt a nemzetinél! (Zajos ellenmondás.) Simkó József: Nem áll, csak kifelé beszél! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk/) Farkasházy Zsigmond : Ismétlem, én elismerem, hogy a miniszteri törvényjavaslatok és a képviselők törvényjavaslatai közt egy különbség van, nevezetesen az, hogy a házszabályok és a törvény értelmében a miniszteri javaslatok feltétlenül bizottságokhoz utasitandók, a képviselők javaslatai ellenden nem feltétlenül tárgyalandók. Ez a külömbség megvan, de ettől eltekintve semmiféle külömbség nincs. Az emiitett külömbségből a házszabályok értelmében egyenesen következik, hogy a képviselők törvényjavaslatai más alakban, mint inditvány alakjában a ház elé nem is kerülhetnek, és kizárt dolog, hogy egy képviselő más alakban, mint inditvány alakjában törvényjavaslatot benyújthasson. Hogy az inditványok benyújtására előirt formában kénytelen a képviselő törvényjavaslatát benyújtani, ez azt involválja, hogy az inditványok számára előirt proczesszus van az ilyen javaslatok számára is fentartva, miből következik, hogy az inditvány alakjában benyújtott törvényjavaslat abszolúte nem külömbözhetik másban a miniszter urak törvényjavaslataitól, mint abban, hogy a ház külön határozatot kénytelen hozni arra nézve, hogy az inditvány alakjában benyújtott törvényjavaslatot tárgyalni, illetve bizottsághoz utasitani kivánja-e. Ha ettől a külömbségtől eltekintünk, akkor törvényjavaslat és törvényjavaslat közt külömbség nincs. En ép ugy kívánhatom az én törvényjavaslatom számára azt, hogy az a most létező házszabályok hatálya alatt tárgyaltassék, mint a hogy a miniszter urak kivánhatják ezt. Ha pedig egyikünk sem kivánhatja, akkor mire való volt az, hogy a miniszter ur visszavonta a javaslatait, és akkor mire való az, hogy nekem, ha jónak látom, jogom van fentartani az enyémet és hogy senkinek a javaslata másként nem tárgyalható, mint a hogy ő maga hajlandó abba beleegyezni ? (Igaz! Ugy van!) Ennek a kérdésnek a tisztázását nagyon szükségesnek tartom, és azért voltam bátor a mélyen t. elnök úrhoz kérdést intézni, mert egyik legfontosabb alkotmány-garancziája a parlamentnek az. hogy nem lehet tetszés szerinti többségeket egyes esetekre alkalmazni. Ha ez nem áll fenn, akkor egyáltalában feleséges a 319. §., akkor felesleges az 1848 : IV. t.-cz. 15. §-a, akkor semmi értelme nincs annak a formalitásnak, hogy a miniszter ur visszavonja a javaslatait, és akkor igenis én is hozzájárulnék ahhoz, hogy egy másik uj házszabály szerint tárgyaltassék az én javaslatom. En nem akarok arról beszélni, hogy miről szól az én törvényjavaslatom, de meg vagyok győződve, hogy mikor iskolák létesítéséről van szó, akkor mindnyájunknak egyet kell értenünk, és ez a törvényjavaslat van olyan fontos, mint az a javaslat, a melyet most napirendre tűztek. De eltekintve a fontosságtól, kérem az elnök urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy ma egy olyan stádiumban vagyunk, a mely nagyon hasonlatos ahhoz, a mely három esztendő előtt felforgatta a parlamentet. Talán nem olyan zajos a megnyilatkozása a törvénysértésnek, mint akkor volt. De ha ez a parlament is azon kezdi a házszabályreviziót, hogy csak egyetlenegyszer kivánja a törvényt megszegni, akkor ennek o\j konzekvencziái lesznek . . . Elnök: Először figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a háznak hozott határozatát kritika tárgyává nem teheti, ezt tiltja a házszabály. Másodszor rendreutasítom . . . Rakovszky István : Helyes! Elnök :. • • mert azt fogta rá az elnökre és a ház többségére, hogy a törvényt megszegte. Ha igy folytatja a képviselő ur, meg fogom tőle vonni a szót. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Erre nem lesz alkalom, mert befejeztem felszólalásomat. Csak konstatálom, hogy nem vádoltam senkit a törvény megszegésével, hanem csak kértem a házat, az elnököt és a kormányt, hogy a törvényt meg ne szegje. Elnök : T. képviselő ház ! A képviselő ur hozzám kérdést intézett. A kérdés az, hogy vállalok-e garancziát arra nézve, hogy az ő törvényjavaslata tárgyaltatni fog itt a házban. Bocsánatot kérek, de erre én garancziát nem vállalhatok ; garancziát csupán arra vállalhatok, hogy a házszabályok 199. §-a értelmében akkor, mikor a képviselő ur kivánni fogja, hogy az ő javaslata indokolásra kitüzessék, az ki fog tűzetni abból a czélból, hogy indokolását a ház elé terjeszthesse. Es garancziát vállalhatok arra nézve is, hogy a ház a tekintetben határozni fog, kivánja-e vagy nem kivánja azt tárgyalni. Farkasházy Zsigmond : A régi szabályok szerint ? Elnök: Egyébre semmiféle garancziát nem vállalhatok. (Elénk helyeslés.) Molnár Jenő (szólásra jelentkezik). Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur szólni ?