Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-258
258. országos ülés 1908 január 17-én, pénteken. 67 pontokat mily feltételek mellett és mily időre függeszsze fel. Ebben a kérdésben nagyon kényesnek kell lennünk, mert a nép szeme rajtunk függ, a függetlenségi párton, és nagyon is számon kéri tőlünk, hogy igyekszünk-e megvalósítani itt a törvényhozás házában azt, a mit neki Ígértünk. A kvótát ellenezte a függetlenségi párt mindig, mert nem ismerte el a közös ügyeket; azonban mégis kötelezte magát, hogy az átmeneti kormány programmja alatt a statusquót fentartja, tehát hozzájárul a közösügyi kiadásokhoz abban a mértékben, mint eddig hozzájárult. De nemcsak ezt tette a kormány, hanem még felemelte a kvótát, sőt még ennél is sokkal nagyobb sérelem az átmeneti programmal szemben az, hogy a házszabályreviziót hozza szőnyegre, egy oly dolgot, a mely ellen ennek a parlamentnek nagy többsége, nemcsak mi 48-asok, hanem az alkotmánypártiak is küzdöttünk, s a mely miatt a volt szapadelvű párt és kormánya megbubukott, tehát olyan dolgot, a mely semmiesetre sem illeszthető bele az átmeneti kormány programmjába. Azt hiszem, ezekből meg lehet állapitani, hogy a kormány eltért programmjától, magyarán mondva, megszegte a paktumot. Ha pedig két fél szerződik egymással, és azután az a másik fél követeli tőlem a szerződés teljesítését, erre csak ugy van joga, ha ő is hajlandó azt a szerződést teljesíteni. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Ha a kormány megszegte a paktumot, akkor nemcsak mi, ellenzéki 48-asok, hanem az egész függetlenségi és 48-as párt, ellenzéki és kormánypárti egyaránt, feljogosítottnak érezheti magát arra, hogy ma már más álláspontot foglaljon el, mint tavaly. Ezért én nem tartom helyesnek, hogy most beszéljünk közös hadseregről, sőt azt sem tartom helyesnek, hogy a magyar hadseregről, mint az egész haderő kiegészítő részéről beszéljünk, hanem, miután ebben a parlamentben a függetlenségi és 48-as párt van többségben, és miután immár semmi akadálya sincs annak, hogy a függetlenségi és 48-as párt ezen a téren is kitűzze elveinek megvalósítását, azt tartom helyesnek, hogy az önálló mag3^ar hadseregről beszéljünk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem igen szükséges ebben a parlamentben, hol a függetlenségi és 48-as párt van többségben, hangoztatni az önálló magyar hadsereg szükségét, azonban mégis nagy vonásokban szólok erről a kérdésről. Akármilyen nagy legyen, akármilyen szép és erős legyen a mi alkotmányunk, nem ér az az alkotmány semmit sem, ha háta mögött nincs magyarérzésü fegyveres haderő. (Igaz! Ügy van!) Magyar hadsereg nélkül a magyar alkotmányt megvédeni nem lehet; az meglehet papiroson, azonban az életben olyan marad az a magyar alkotmány, olyan szegény és olyan rongyos, mint a milyen vo Mohácstól máig, már t. i. az életben, nem a papiroson. Épen azért, hogy az alkotmánynak ereje legyen, nekünk magyaroknak kötelességünk arról gondoskodni, hogy a magyar nemzeti állam épületét felépítsük. Már pedig ezt tenni nem lehet magyar hadsereg nélkül, mert nincs hozzá erőnk, és a nemzetiségek előtt nincs semmi tekintélyünk akkor, ha nem látják ezen eszme háta mögött az azt megvalósítani hajlandó magyar hadsereget. Annál inkább szükséges a magyar hadsereg felállításáról beszélni és miután többségben vagyunk, azt meg is valósítani, mert a közös hadsereg nemcsak nevével, hanem minden intézményével és a benne uralkodó rendszerrel nyílt tagadása a magyar állam önállóságának. T. ház ! Már a múltkor, mikor a kvótaemelés részletes tárgyalásával foglalkoztunk, felemlítettem azt, hogy az osztrákok csökönyösen ragaszkodnak ahhoz, hogy az osztrák császárságban benne van Magyarország is. Ha pedig ez igaz, akkor az osztrák császárság egy állam, a melynek két alkotó része Ausztria és Magyarország. Sajnos, t. ház, ezzel a jelenséggel mindenütt találkozunk és ez az eszme éppen a közös hadsereg intézményében minden vonalon megvalósul. Az osztrák császárságnak a jelvénye a kétfejű sas és a fekete-sárga zászló. (Mozgás.) Igenis, ez az osztrák császárságnak a jelvénye. 1804-ben igy mondta ezt ki Ferencz császár és az októberi diplomában is világosan benne van, hogy a kétfejű sas a császárság jelvénye, valamint a fekete-sárga zászló is. Tudjuk, hogy maga a sas is már a császárság jelvénye és hogy ezeket a jelvényeket az osztrák császárság a német-római birodalomtól vette át, sőt kis változással ugyanezen jelvényeket vette át a német császárság is ; előzőleg, még az osztrák császárság felállítása előtt a Habsburg-ház szine századokon keresztül a piros-fehér volt. Tehát lehetetlen ma azt mondani, a felség határozott Id jelentésé vei és a történelem világos tanulságaival szemben, hogy a fekete-sárga zászló és a kétfejű sas a Habsburg-dinasztia családi jelvényei, hanem azt kell mondani, hogy ez az osztrák császárság jelvénye. A közös hadsereg jelvényében tehát megvalósul az az osztrák álláspont, hogy Magyarország benne van az osztrák császárságban, tehát Magyarország és Ausztria együttvéve alkotnak egy államot, tehát Magyarországnak állami önállósága tagadva van a közös hadsereg intézmény éb en. T. ház ! Egyebektől eltekintve, már azért sem szabad tehát ennek a parlamentnek, melyben a 48-as párt van többségben, mely 38 esztendőn keresztül hangoztatta állami különállásunkat és küzdött a közös hadsereg ellen, ezt megszavazni, miután a közös hadsereg intézményében benne van az osztrák álláspont helyességének elismerése. A napokban xíagy-Szebenben voltam. Bevallom őszintén, az az érzés fogott el, látva, milyen német világ van Nagy-Szebenben, hogy szégyenlem, hogy magyar vagyok. Ennek épen az az oka, hogy nincs a magyar államnak ereje a magyar hadseregben. Ott minden német, az utczákon német felírások vannak, a katonák kivétel nélkül németül beszélnek, a diákok jelvényei szász nemzeti színek vagy oláh színek, Megtudjuk, hogy az odavaló 9*