Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-273

273. országos ülés 1908 február 19-én, szerdán. 401 let, a városló'di esp. kerület, a jókeői esp. kerület, az ujszászi esp. kerület, a kishonti esp. kerület és a muraszombati esperesi kerület papságának kérvénye, az összes egyházi szolgálmányok törvényhozási utón való megváltása tárgyában. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Nehrebeczky György előadó: Az egyházi szolgálmányok az állami, törvényhatósági és községi közterheken felül súlyosan nehezednek különösen a kisemberekre. Nagy megterheltetések ezek, de behajtásuk a közigazgatási hatóságokat is elvonja szorosan vett közigazgatási hivatásuktól és gyakran megzavarja azt a kívánatos öszhangot, a melynek a lelkész és hivei között meg kell lennie. Az egyházi, főleg természetbeni szolgálmányok megváltása tehát részint szocziális szempontból, részint, mert e szolgálmányok elfogadása és követelése az egyházférfiak tekintélyére lealázó, országosan átérzett szükséglet, melynek kielégítését a vaUás- és közoktatásügyi miniszter ur maga is tervezi. Ugyanazért javasolja a bizottság, hogjr e kérvények pártolással adassanak ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen van nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadotlnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Bács-Bodrog vármegye közönsége, Ung vármegye közönsége, Selmecz - és Bélabánya szabad királyi város közönsége, Kolozsvár szabad királyi város közönsége, Heves vármegye közönsége, Fejér vármegye közönsége, Árva vármegye közönsége, Borsod vármegye közönsége, Borsod vármegye közönsége, Háromszék vármegye közönsége, Hajdú vármegye közönsége, Hont vármegye közönsége, Komárom vármegye közönsége, Mosón vármegye közönsége, Torda-Aranyos vármegye közönsége, Zala vármegye közönsége, Arad sz. kir. város közönsége, Arad sz. kir. város közönsége, Arad sz. kir. város közönsége, Hódmezővásárhely th. város közönsége, Pécs sz. kir. város közönsége, Pozsony sz. kir. város közönsége, Szabadka szabad királyi város közönsége, Zombor sz. kir. város közönsége, Csongrád vármegye közönsége, a magyar gyáriparosok országos szövetsége, Kisküküllő vármegye közönsége, Nyitra vármegye közönsége, Székesfehérvár sz. kir. város közönsége, Pozsony vármegye közönsége, Hódmezővásárhely th. város közönsége, Szeben vármegye közönsége, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége, Nagyvárad sz. kir. város közönsége, Szeged sz. kir. város közönsége, Győr vármegye közönsége, Torda-Aranyos vármegye közönsége, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönsége, Bihar vármegye közönsége, Debreczen sz. kir. város közönsége, Kassa sz. kir. város közönsége, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. Szilágy vármegye közönsége, Udvarhely vármegye közönsége, Hunyad vármegye közönsége, Szabadka sz. kir. város, Arad vármegye közönsége, Bereg vármegye közönsége, Zólyom vármegye közönsége, Besztercze-Naszód vármegye közönsége, Liptó vármegye közönsége, MarosTorda vármegye közönsége, Pancsova th. város közönsége és Baja th. város közönségének kérvénye a kivándorlásról szóló 1903. évi IV., s az utlevélügyről szóló 1903. évi VI. t.-cz. megváltoztatása, s a kivándorlás apasztása czéljából szocziális és közgazdasági reformok létesítése tárgyában. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Nehrebeczky György előadó: T. ház! Ha a népek életében gondviselésszerüleg természetes utón indul meg egy folyamat arra, hogy egy immár keskenynyé vált mederben hömpölygő, egymás hátán nyüzsgő embertömeg egy része másutt keresse a megélhetés feltételeit, ez könynyen megmagyarázható és történelmileg is igazolt jelenség. Ilyen áramlat vetette meg alapját a mai Magyarország keletkezésének is. De az a proczesszus, a mely évtizedek óta folyton fokozódó mérvben fosztja meg hazánkat polgáraitól, nem természetszerű népmozgalom, mert nem felesleges emberanyagot visz ki az országból, hiszen a statisztikai adatok tanúsága szerint ez a föld intenzív megmunkálás mellett kétannyi embernek is adhatna kenyeret. Az Amerikába való kivándorlás határozottan kóros tünet, a melynek okaival és a gyógyszerek felfedezésével igen sokat foglalkoztak főleg a legutóbbi időben a hatóságok, lapok, társadalmi és érdekkörök. Ez a kérdés ennélfogva már meglehetősen megvilágítva áll a ház t. tagjai előtt. Nem fogom tehát a t. ház előtt a közismert tényeket tárgyalni, annál kevésbbé, mert mint a kérvényi bizottság előadója és nem mint szakelőadó, előadói beszédem szűk keretében nem is szándékozom e kérdés érdemi részével bővebben foglalkozni. Szükségesnek tartom azonban, hogy a most bemutatott kérvények tartalmát, tendencziáját főbb vonásaiban röviden ismertessem, mert azokból látható, hogy az egyes vármegyék, főleg a perifériák, továbbá a Gyáriparosok Országos Szövetsége mily beható tanulmány és megfigyelés tárgyává tették a kivándorlás kérdésének nehéz problémáit. A kérelmek csaknem egyértelmüleg abban kulminálnak, hogy a kivándorlásról szóló 1903. IV. t.-cz. és az utlevélügyről szóló 1903 : VI. t.-cz. változtattassék meg, mivel azoknak meghozatala óta nemhogy csökkent volna, de jelentékeny mértékben szaporodott a kivándorlók száma. Főleg a hadköteles sorban lévő kiskorúak kivándorlásának korlátozására, az útlevelek szigorúbb kezelésére, a visszavándorlás megkönnyítésére, a kivándorlási ügynökök üzelmeinek erélyes és szigorú büntető rendszabályokkal való meggátol