Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

269. oiszagos ülés 19u8 vei intézte a képviselőházhoz; miután a megkeresés nem illetékes hatóság utján érkezett, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Melczer Géza orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben ez indokból ne függesztessék fel. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni a mentelmi bizottság azon javaslatához, hogy Melczer Géza orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Mielőtt folytatnók a tárgyalást, bátorkodom javaslatot tenni, hogy a mennyiben a mai napirend második, harmadik és negyedik pontja alatt tárgyalt javaslatok a főrendiház részéről is sürgős tárgyalást igényelnek, a jegyzőkönyvnek a javaslatok harmadszori olvasására vonatkozó része már most hitelesittessék. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek vonatkozó részét). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e észrevétel a jegyzőkönyvnek most felolvasott része ellen ? (Nincs í) Ha észrevétel nincs, akkor a jegyzőkönyvet e részében hitelesítettnek mondom ki. Következik napirend szerint a Rómában 1906. évi május hó 26-án kötött egyetemes postaszerződés beozikkelyezéséről (írom. 611) a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata, a közgazdasági bizottság jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Ság Manó előadó : T. ház ! A közgazdasági bizottság nevében és megbízásából van szerencsém a Rómában 1906. évi május hó 26-án kötött egyetemes postaszerződés beozikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. A törvényjavaslat tartalmát ismertetve, utalok arra, hogy a postai intézmény, a mennyiben nem tisztán a belföldi forgalmat bonyoÜtja le, a dolog lényegénél fogva tulaj donképen internaczionális, jobban mondva univerzális jellegű intézmény, (ügy van!) Ez hozza magával azt, hogy a világ összes országainak érdeke e közlekedési eszközt iüetőleg egyöntetű, azonos intézkedéseket hozni, hogy a postai küldeményeknek egyik országból a másikba való átszállítása fennakadást ne szenvedjen, hogy az egyik országból a másikba és viszont történő szállítások után fizetendő postadijak között eltérés ne legyen és hogy a postai kézbesítés lehetőleg egyforma szabályok szerint eszközöltessék. Az egész világnak ezen közös érdeke szülte az ideát, hogy a postára vonatkozó kérdések internaczionális konferencziákon beszéltessenek meg és szabályoztassanak. (Helyeslés.) így jött létre az első párisi konferenczia 1863-ban. Minthogy azonban a kultúra fejlődése, valamint a mutatkozó szükségek egyes újításokat, javításokat és módo' február 3-án, hétfőn. 381 sitásokat tesznek szükségessé, megállapodtak az országok abban, hogy időnként rendes postakongresszusokat fognak tartani, a melyeken a szükséges újításokat és módosításokat megbeszélik és szerződésileg megállapítják. így jöttek létre a közgazdasági bizottság jelentésében felsorolt postakongresszusok, melyeknek utolsója a Rómában, 1906. évi május 26-án tartott postakongresszus volt. Ezen a kongresszuson állapították meg ezt a postaszerződést, a mely a mai javaslat tárgyalása alkalmából szőnyegen forog. Ezen szerződés nagyjában ugyanazt tartalmazza, a mit a Washingtonban 1901-ben tartott postakongresszus megállapított, azzal a különbséggel, hogy a washingtoni szerződésben az egyes czikkek nem voltak czimzéssel ellátva, míg a mostani szerződésben azok el vannak látva czimekkel, s azonkívül a következő újítások foglaltatnak benne : uj szabályozást nyert a levélpostai átszállítási dij. A levelezés feltartóztatlan gyors szállítása érdekében és leszámolások elkerülése czéljából minden postaigazgatás a levéljegyekért beszedett dijakat osztatlanul megtartja és az átszállító országokat, időnkinti statisztikaifelvételek alapján, a szállított levelezés súlya szerint kárpótolja költségei fejében. A fő ujitás azonban az, hogy a hágai békekonferenczián hozott határozatokkal összhangban az uj postaszerződés elrendeli, hogy a hadifoglyok és az ezeknek érdekében a hadviselő felek, vagy semleges országok területén felállított tudakozódó irodák levelezését nemcsak a felvevő és a rendeltetési országok területén, hanem a közbeeső területeken is díjmentesen kell szállítani. Minden szerződés bizonyos időre köttetik, a washingtoni szerződés pedig már lejárván, a mostani, római szerződés 1907. október 1-én ténylegesen életbelépett. Ez törvénybe beczikkelyezendő, ennek következtében kérem ezen egyetemes postaszerződés beozikkelyezéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni ? Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád ! BoZÓky Árpád : T. képviselőház ! (Halljuk !) A törvényjavaslatot elfogadom, mert ebben a szerződésben a magyar államnak önálló nemzetközi jogalanyisága a lehető legpreczizebb módon van meghatározva. Nincs itt szó Ausztria -Magyarországról, a minek védelmére a múltkor a brüszszeli ezukoregyezmény tárgyalása alkalmával a miniszterelnök ur szót emelt. Nem látunk itt az aláírók között egy olyan egyént, a ki AusztriaMagyarország részéről, tehát a két állam részéről, egy személyben irta volna alá a szerződést, (Halljuk ! Halljuk !) hanem azt látjuk, hogy e szerződésben a szerződő felek között ott van Ausztria és ott van később Magyarország, de »AusztriaMagyarország»«-ot nem látom sehol és az aláírók között is egészen más egyén képviseli Magyarországot, mint Ausztriát.